04. 06:48 Balog Zoltán Petőfi Irodalmi Múzeum Csoóri Sándor A nemzet művésze Digitális Irodalmi Akadémia Alapítva 1998. június 2. Típus digitális adattár Tevékenység irodalmi művek gondozása Székhely Budapest V. kerülete, Károlyi u. 16. Nyelvek magyar A Digitális Irodalmi Akadémia weboldala A magyar Digitális Irodalmi Akadémia 1998. június 2-án jött létre a legkiemelkedőbb magyar írók-költők forrásértékű szövegeinek megismertetésére és elérhetővé tételére. Az alapításban Kossuth-díjas vagy a Magyarország Babérkoszorúja díjjal kitüntetett írók vehettek részt. [1] Céljai közé tartozik, hogy "hozzájáruljon a magyar szépírók legjobbjainak alkotói szabadságát biztosító méltó feltételek megteremtéséhez, műveiket elérhetővé tegye az Interneten. Ezáltal a világ bármely pontján megismerhetővé váljék a kortárs magyar irodalom színe-java, és a nemzeti értéknek számító jelenkori szépirodalmi művek egyre bővülő köre egységesen kezelt adatbázisban elérhető legyen az érdeklődők számára. " Összegyűjtik a tagokról készült fényképeket és ábrázolásokat, a róluk, illetve a műveikről írott publikációkat.
Igyekeztünk teret biztosítani mindenkinek, hogy kivegye a részét a fejlesztésből. Kihívást jelentett a több adatforráshoz való integráció és egységes kereső megvalósítása, és nem kevés fejtörést okozott a több mint tíz évvel korábban felépített adatbázisból való migráció. Mégis, a legtöbb energiát a felhasználói élmény kialakítására fordítottuk. Két hónapnyi feszített munka kellett ahhoz, hogy megszülessen a végső megjelenés. A MOME által hozott logó- és plakáttervek jó alapanyagnak bizonyultak. Szilárd előrukkolt egy merész háttérötlettel és megamenüvel, ami azonnal elnyerte az ügyfél tetszését, úgyhogy körvonalazódott az az irány, melyre felfűzhetővé vált a teljes webes megjelenés. Főoldal látványterv Évek óta olyan alkalmazásokkal foglalkozunk, ahol nagy szerepet kap a szöveg. Nem emlékszem még olyan projektre, ahol ilyen nagy élmény lett volna szöveggel dolgozni, mint a A Digitális Irodalmi Akadémia aloldala például olyan közkincs, amiről korábban nem is tudtam, hogy létezik. A tagság feltételei: 1998-ig Kossuth-díj, illetve Magyarország Babérkoszorúja díj (ez csak az induláskor volt megkötés), a Magyar Irodalom Házával kötött szerződésben felhasználási jog biztosítása a teljes addigi írásban publikált életmű, illetve a szerződésben megjelölt határidőig írásban publikálandó valamennyi mű korlátlan digitális közzétételére, azzal megkötéssel, hogy szerzői jogaikat más vonatkozásokban maradéktalanul megtartják, részvétel az éves tagválasztó gyűlésen.
Legjobb tudomásunk szerint a Digitális Irodalmi Akadémia abban a tekintetben egyedülálló a világon, hogy tagjai szerzőik jogi védelem alatt álló, teljes életmű-vüket teszik közzé az interneten, a nagyközönség számára szabad hozzáférést biztosítva a digitalizált szövegekhez. A szerzői jogdíjat kormányzati támogatás-ból fedezik. A szolgáltatás informatikai előkészítése a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) és a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ 78 együttműködé-sében indult 1998 tavaszán. Ez utóbbi, 1997-ben létesített intézmény – amely doménneve alapján Neumann-házként vált ismertté – elsődleges feladata a kulturális örökség digitalizálásában való részvétel, az erre épülő hálózati szol-gáltatások elindítása, továbbá az e téren folyó munkálatok koordinálása volt. A Neumann-ház ismert szolgáltatásai közé tartozott a klasszikus magyar iroda-lom digitalizált gyűjteménye, a Bibliotheca Hungarica Interne tiana, az interne-ten elérhető magyar nyelvű kulturális tartalom online katalógusa, a, a gyermekirodalmat népszerűsítő honlap, az, a magyar CD-ROM-ok diszkográfiája, illetve számos további weboldal.
Az időközben számos új elemmel bővült DIA, amely összekapcsolja az alkotói támogatást és a jogszerű digitális felhasználást, Európában gyakran hivatkozott, sikeres modellé vált. Folyamatos működését és bővülését az tette lehetővé, hogy indulása óta valamennyi kulturális kormányzat támogatását élvezte. A DIA nyolc éven át – évente megújuló programként – a Nemzeti Kulturális Alaphoz (majd Alapprogramhoz) benyújtott pályázatokkal szerezte meg a működéséhez szükséges anyagi hátteret, évente újrakötött szerződésekkel működött. Gazdája kezdetben a Petőfi Irodalmi Múzeum (akkori nevén a Magyar Irodalom Háza), majd 2000 őszétől a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Kht. volt. A fenntartó kulturális minisztérium döntésével a Digitális Irodalmi Akadémia 2007 januárjától visszakerült a Petőfi Irodalmi Múzeum szervezetébe, ahol megteremtődtek a hosszú távú működés feltételei. 2007 májusától, túllépve a programlétet, a Múzeum élethosszig tartó szerződéseket kötött a DIA tagjaival.
A DIA révén a kortárs magyar irodalom alkotásainak egyre bővülő köre, egységes adatbázisban, ingyenesen érhető el és ismerhe-tő meg a világ bármely pontján. 80 A DIA mára a kortárs irodalmi életben markánsan jelen lévő, az online, illet-ve hagyományos kiadványokban rendszeresen hivatkozott, beillet-vett intézménnyé vált. Alighanem példa nélkül álló ez a kortárs irodalmi kezdeményezés olyan értelemben is, hogy az olvasók részére díjmentesen szolgáltatja a jelen és az utóbbi év tizedek értékes műveit – s teszi mindezt jogilag sza bá lyozottan. A DIA-könyvtár állományát többféleképpen lehet olvasni. A weben egyrészt a bön gészőből egy szerző nevére kat tintva behívhatjuk a kiválasztott író, költő oldalát, ahol a di gitalizált könyvek vagy a digitalizált mű vek között 79 T ószegi Zsuzsanna: A Digitális Irodalmi Akadémia első két évtizede. A Valóságos könyvtár – könyvtári valóság. Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2018 (Szerk. K iszl Péter – c síK Tibor, ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet, Budapest) című tanulmánykötetben megjelenő közle-mény kézirata a PIM DIA oldalán: (letöltés ideje: 2018.
82 A rendszer szolgálja a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) által támogatott közgyűj-teményi digitalizálások eredményeinek közreadását. A portált az Országgyűlési Könyvtár üzemelteti Budapest Főváros Levéltárával, az Arcanum Adatbázis Kft. közreműködésével. A Hungaricana állományának gyarapításában számos könyvtár, levéltár és múzeum részt vesz, de a közreműködők között önkormányzatokat és néhány külföldi közgyűjteményt is találunk. A portál adatbázisai a következők: Képcsar-nok; Könyv- és dokumentumtár; MAPIRE; Térképek és építészeti tervek; Levél-tár; Budapest időgép. Kötetünk szempontjából a digitalizált szöveganyag külö-nösen érdekes, melyről az alábbiakat olvashatjuk a honlapon: A Könyv- és Dokumentumtár gerincét a múzeumok, levéltárak saját kiadványai alkotják, köztük évkönyvek, sorozatok, folyóiratok, továbbá számos itt őrzött muzeális könyv, folyóirat gazdagítja a kínálatot. Emellett igen nagy számú intéz-mény, könyvtár által digitalizált anyagban kereshetünk: köztük helyi lapok, isko-lai értesítők, hazai és határontúli folyóiratok, napilapok, egyházi kiadványok stb.
A munkába járás főszabály szerint a közigazgatási határon kívülről történő utazásra értendő, ugyanakkor egyes meghatározott esetekben, például a helyi és helyközi közösségi közlekedés hiányában közigazgatási határon belül is megvalósul. A munkáltató a nevesített speciális körülmények hiányában is munkába járásnak minősítheti a közigazgatási határon belülről történő munkába járást, amennyiben az érintett munkavállaló a c) és d) pontban meghatározott munkavállalói körbe tartozik. A költségtérítés alapja, feltételei Az Szja tv. 25. § (2) b) pontja értelmében a költségtérítés a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kell megállapítani. 9 forint helyett már 15 forintot fizetnek egy kilométer munkába járásért – Blog21. A Korm. rendelet 7. §-a szerint a munkavállaló az utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozik a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e. Együttműködési kötelezettsége nemcsak a munkavállalónak van, hanem a munkáltatónak is, ahogy erre a Kúria egy korábbi ítéletében rámutatott.
ZsuzsIM # 2008. 02. 25. 09:58 Tisztelt Fórum tagok! A kollégám a múlt évben, még kapott a munkahely és lakóhely közötti távolság alapján 9FT/km a munkában töltött napokra elszámolva (saját autóval munkába járási költségtérítést. ) Adómentesen Ebben az évben ezt megvonta a cég, közölve hogy az idén ezt már nem lehet elszámolni, mert adóköteles. Én azt olvastam, hogy költséget nem lehet elszámolni! Kérdésem: Tényleg nincs már ez a költségtérítés, vagy csak azért nem kapja, mert a cégnek adót kell utánna fizetni!? Köszönettel: Zsuzsa Kovács_Béla_Sándor 2008. 10:15 A saját gépkocsival való munkába járás költségeit csak jogszabályban rögzített feltételekkel köteles téríteni a munkáltató. Munkába járás költségtérítés saját autovalley. Ha nem köteles, akkor indokolnia sem kell, hogy miért nem adja a továbbiakban ezt a juttatást. nandy 2008. 11:13 A 9 Ft/km ugyanúgy adómentesen adható, mint az üzemanyag pénz. Feltétele az útnyilvántartás. Bizonylat hiányában havi 500 Km-t lehet elszámolni (üzemanyag norma szerint + 9 Ft/km). denestot 2008.
metró, helyi busz, villamos utazik a munkavégzés helyére, akkor ezt a munkáltató nem köteles megtéríteni, és adómentesen nem is teheti meg. Ez azt jelenti, ha valaki közigazgatási határon kívül él, és a fent említett közlekedési eszközökkel jár munkába, akkor a bérlet vagy a napi jegyek 86%-át a munkáltatónak meg kell térítenie. Felső határa nincs, tehát ha a munkavállaló napi szinten például Kecskemétről jár Budapestre dolgozni, akkor ennek a (feltételezhetően magasabb összegű) bérletnek a 86%-át is meg kell térítenie a munkáltatónak. (Munkáltatói oldalról nézve érthető, ha ezt a költséget nem tudja/akarja vállalni, így véleményem szerint érdemes munkavállalói oldalról felülvizsgálni, ha messziről járnánk be dolgozni, és inkább adott településre költözni. ) Egy példát nézve: munkavállaló Budaörsön lakik, van egy helyközi bérlete Budaörs és Budapest között. Munkába járás költségtérítés saját autóval budapest. Busszal közlekedik Kelenföldig, majd onnan BKV bérletet használva megy tovább a munkavégzési helyére. A munkáltatójának kizárólag a helyközi bérlet 86%-át kell megfizetnie, amennyiben erre a munkavállaló igényt nyújt be, a BKV bérletet már nem köteles megtéríteni.
vegye figyelembe!
Az üzemanyagköltség térítés akkor jár a munkavállaló részére, amennyiben a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés, vagy a munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést, illetve, ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, fogyatékossága miatt nem képes a tömegközlekedési járművet igénybe venni. Ez utóbbi esetben, amennyiben a mozgáskorlátozott személyt hozzátartozója szállítja, az ő üzemanyagköltségét is igényelni lehetséges. Ez utóbbi elszámolása jelenleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései alapján történhet, így a munkavállaló jelenleg 9 forint megtérítését kérheti kilométerenként. Legyen szó bármelyik elszámolási formáról, amennyiben annak megtérítésére tart igényt a munkavállaló, úgy azt igazolnia kell a munkáltatója számára. Ez vagy a bérletszelvényekkel, vagy a jegyek másolataival, illetve az üzemanyag elszámolással történhet – mutatott rá végezetül a D. Munkába járás költségtérítés saját autóval görögországba. JogSzerviz szakértője.