Jakováli Hasszán pasa dzsámija (MTI) – Bardi Terézia, a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának tudományos igazgató-helyettese vasárnap elmondta, hogy a XVI. század második felében épült és a korabeli török tartományvezetőről elnevezett dzsámi felújítása mintegy húszmillió forintba került. Beszámolt arról, hogy az imaterem kupolájának rekonstrukciójával megszüntették a beázást, a kiállítóterem felújításával pedig lehetővé vált egy új tárlat berendezése. Az 1960-1970-es évek óta látogatható régészeti-történelmi helyett egy, az iszlám kultúra és művészet világába bevezető kiállítást láthat a közönség Allah útján címmel. Az igazgató-helyettes közlése szerint a dzsámihoz kapcsolódó minaret továbbra is életveszélyes, nem látogatható. Felújítását tervezik, de egyelőre nem találnak rá forrást.
A tárlatról szóló sajtóanyag szerint az 1526 és 1686 között oszmán hódoltság alatt álló városban a 16. század második felétől kezdődően sorra épültek iskolák, fürdők, kutak, derviskolostorok, mecsetek és dzsámik. A korabeli török tartományvezető, Jakováli Hasszán pasa egy kisebb vallási negyedet, úgynevezett küllijét alapított Pécsen a középkori városfalon kívül. Ehhez tartozott a 16. század közepén a dzsámi és a mevlevi dervis kolostor, valamint a vallási főiskola, vagyis a medresze, és az ehhez csatlakozó nyitott konyha, az imaret is, ahol az utazóknak és a szegényeknek főztek. Ez az épületegyüttes alkotta a település nyugati részén elterülő Szigeti külváros muszlim központját. A Jakováli dzsámiban a falakon a festett geometrikus és indás motívumokon kívül keretezett, úgynevezett kartusokban eredeti festésben Korán-idézetek, azaz szúrák olvashatóak. A fal többi részén látható táblák – fekete zománcozott fém, illetve fehér porcelán – Allah, Mohamed, és az őt követő kalifák: Abu Bakr, Omár, Oszmán, Ali, Haszán és Hüszein nevét tartalmazzák.
Megújult kiállítással nyílik meg újra a nagyközönség előtt Jakováli Hasszán pasa több éve nem látogatható pécsi dzsámija, Magyarország egyetlen minarettel rendelkező és teljes épségben fennmaradt mecsete - adta hírül az MTI. Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára a három évnyi szünet után újranyíló dzsámi előterében található megújult kiállítás hétfői átadásán kiemelte: az oszmán kultúra Magyarországon fennmaradt és "műemlékként megbecsült épületei az ország építészeti örökségét gazdagítják, növelik annak sokszínűségét, és egy viharos történelmi korszak pozitív produktumaiként állnak ma előttünk". A helyettes államtitkár hangsúlyozta: Magyarország az elmúlt évtizedben sokat tett a török kori műemlékek méltó fenntartásáért, megőrzéséért, felújításáért és bemutatásáért, amellyel egyúttal szolgálta "a népek közötti békét" és a "kulturális hidak emelését" is. A kiállításról szólva felhívta a figyelmet arra, hogy az új állandó tárlat bemutatja a szellemi kulturális örökségek UNESCO-listáján is szereplő mevlevi dervis kultúrát, Pécs hódoltsági történelmén keresztül a város török építészeti emlékeit és az egykori "titokzatos Kelet" hatását a mai iparművészetre, zenére, kultúrára.
Bp. Műszaki K. - ETO 72 (439) 091 Szerk. Fülep L. : A magyarországi művészet története (p. 371-372) - Bp. 1961. Képzőmúv. Alap K. - Kossuth Ny. 61. 3465. Goldziher Ignác: Az iszlám kultúrája - Gondolat K. 1981. - ISBN 963-280-607-7 Francis Robinson: Az iszlám világ atlasza. Ford. Dezsényi Katalin. Budapest: Helikon; Magyar Könyvklub. 1996. - ISBN 963-208-384-9 H. Stierlin: Türkei - Architektur von Seldschuken bis Osmanen - Taschen Weltarchitektur - ISBN 382287857X H. Stierlin: Iszlám művészet és építészet - Bp. Alexandra K. - ISBN 963-368-127-8 Idrisz Baba türbéje,
A tópart mindig csábító volt. Váczi Zoltán 1992-ben, a Békéscsaba labdarúgójaként mutatkozott be az NB I-ben, hogy aztán több száz élvonalbeli mérkőzéssel és két válogatottsággal a háta mögött vonuljon vissza. A korábbi virtuóz támadót renitens sportolónak tartották, nem véletlenül. Váczi Zoltán negyven fokban 19 perc alatt lőtt mesterhármast a Vácnak "Békéscsabán és később a Vasasban sem tudtak betörni – idézte fel lapunknak Váczi Zoltán. Váczi Zoltán | Tempó, Fradi!. – A Fáy utcában mindössze annyi történt, hogy Illovszky Rudi bácsi megtalálta velem a közös hangot, rávezetett, mit hogyan kellene csinálnom... De akkor is a saját fejem után mentem. Sokszor edzés helyett a horgászatot választottam, aztán vele megegyeztem, a csütörtök lesz az én horgásznapom. Ahhoz, hogy szombaton tiszta fejjel tudjak pályára lépni, csütörtökön le kellett vezetnem a feszültséget. Dunakeszire jártam ki, korábban csabai játékosként bejártam a környező bányatavakat, a Fekete- és Kettős-Köröst. " Váczi Zoltán nem tagadta, egész pályafutása alatt kíváncsi volt rá, mit írnak róla az újságok.
Váczi Zoltán ( 1966. február 15. –) magyar labdarúgó, aki igazán az 1990-es évek közepén volt meghatározó egyénisége az NB I -es pontvadászatnak. Ismert volt ragyogó technikai tudásáról, szabadrúgásgóljairól, valamint bohém életviteléről. Legnagyobb sikereit a Békéscsabai Előre FC -vel és a Vasassal érte el, jelenleg ifjúsági edzőként dolgozik. Pályafutása [ szerkesztés] Váczi először a második számú debreceni csapatban, a Debreceni MTE-ben játszott, innen került el Kabára. Hamarosan ismét Debrecenben játszott, immáron az első számú Debreceni Munkás Vasutas Sport Clubnál, amely a mostani DVSC elődje volt. Váczi Zoltán Labdarúgó. Innen igazolt el Békéscsabára 1993 -ban, majd először itt lett stabil NB I-es játékos, alapembere az 1993–1994-es szezonban bajnoki harmadik helyezést elért Békéscsabai Előrének. Ekkoriban a viharsarki városban szabályszerű futball-láz volt, és az egyik emblematikus figurája, megtestesítője maga Váczi volt. Ismert volt robbanékonyságáról, remek gólpasszairól és nem túl sportszerű életviteléről.
Az alaposság és a szigor bajnoki címeket és rekordigazolást hozott Angliában, de a megszállottságot semmi sem pótolhatja. Csak a daráló bánhat el Xaviékkal Minden focista gyerekkorától kezdve gyakorolja, hogyan kell pontosan passzolni, a legtöbbször mégis csak a spanyol válogatott képes rá, hogy a folyamatos, rövid átadásakkal a meccs túlnyomó részében magánál tartsa a labdát. NS-klub: Váczi Zoltán a stressz levezetése végett horgászott - NSO. Váczi Zoltán szerint a spanyolok fociját még legalább ötven évig tanulnia kell a világnak, míg Prukner László közvetve az Aranycsapatra vezette vissza Xaviék játékának történelmi gyökereit. Ebben az Eb-ben minden benne van A görög, orosz, lengyel, ukrán négyesből is kikerülhet az Eb-győztes, a pontrúgásokon nagyobb a hangsúly, először tud mindenki magas szinten védekezni - így látják az Európa-bajnokság első csoportkörét az [origo] által megkérdezett fociszakértők. Az alkohol tartotta össze a csapatot - interjú Váczi Zoltánnal Nagy hiányérzete van a pályafutásával kapcsolatban Váczi Zoltánnak, aki a kilencvenes évek magyar labdarúgásának egyik legkarizmatikusabb figurája, és akit csak egyetlen edző, Illovszky Rudolf tudott beállítani a sorba.
A Vasas játékosaként mégis többször volt címlapon, a Vácnak lőtt mesterhármasára a mai napig szívesen gondol vissza. "Negyven fok volt, mindenki a váciakat tartotta esélyesnek. Erre győztünk hat kettőre, én tizenkilenc perc alatt lőttem mesterhármast. "
Nem vetette meg az alkoholt, elmondása szerint már fiatalkorában rászokott. És bár mindig rosszul volt tőle, az italozást továbbra is folytatta, egészen addig, amíg Békéscsabáról a Vasasba nem került. Addig gyakran ment másnaposan, sőt, részegen meccset játszani, amit többször éreztek is rajta. Ez akkoriban nem okozott gondot, hiszen a lila-fehér csapatnál elmondása alapján remek volt a csapatszellem, és ehhez hozzátartozott az italozás is. Az akkori edzője, Pásztor József ezt nem is kérte számon rajta, hiszen teljesítménye mindvégig nagyon jó volt. Egy emlékezetes, 1995 -ben lejátszott mérkőzésen, mikor is a Békéscsaba 5:2-re ütötte ki a Ferencvárost, Váczi a mérkőzést megelőző napon másfél üveg whiskyt ivott meg, majd nagy unszolásra beállt játszani és 3 gólpasszt adott. [3] A dohányzást soha nem hagyta abba, rendszeresen 2-3 csomaggal szívott el naponta. Egy riportban értékelése szerint biztos jobb lehetett volna az ital nélkül, bár ezt nem lehet bebizonyítani. Állítása szerint az alkoholfogyasztás együtt jár az élsporttal.
Angyalföldön játszottam a legtöbbet, így persze hozzájuk ragaszkodom, de nem felejtem honnan indultam, és Békéscsabát sem, hiszen ott lettem valaki a magyar labdarúgásban. Később elmentem a Honvédhoz, a Fradiba, majd zárásként újra a Vasasba, hogy megmentsük a klubot. – Miért döntött úgy, hogy edző lesz? – Ezt mindig terveztem. Köztudott, hogy bohém voltam. Benne voltam az éjszakában, és amit lehetett, megcsináltam. Mikor befejeztem a pályafutásomat, automatikusan, egyből leálltam az alkohollal, huszonegy éve lesz, hogy nem ittam. Először utánpótlás szinten akartam edző lenni. Most a megye egyben leszek. Próbálom átadni a játékosoknak azt, amit én tanultam a nagy öregektől, például Kardos Józseftől vagy Ilovszky Rudolftól. Ezt próbálom most hasznosítani. Egy ideig nem akartam a labdarúgásban dolgozni, mert nem megfelelően foglalkoznak a fiatalokkal. Nekünk van egy Budai Máténk, akivel, ha hamarabb és többet foglalkoznak, sokra vihette volna. Ilyenkor fáj az ember szíve, hogy vannak ilyen tehetségek, akiket ha idejében észre vesznek, sokkal több magyar NB I-es játékos lenne, és nem külföldieket vennének a nagy klubok.