Teljeskörű információért tekintse meg OPTEN Mérlegtár szolgáltatásunkat! Utolsó frissítés: 2022. 07. 12. 10:06:24
1 500 Ft 2 150 - Készlet erejéig Barna műterem, Miskolc, elegáns úr kalapban, portré, 1920-as évek, Eredeti fotó, papírkép.
Halálának körülményei évtizedek óta tudományos viták tárgya. A pályája kezdetén, boncolás közben szerzett lueszes (szifiliszes) fertőzés, és az ebből kialakult paralysis progressiva (a homloklebenyt legerősebben érintő agysorvadás), illetve a döblingi személyzettől elszenvedett brutális bántalmazás egyaránt felmerült. Semmelweis ignác élete munkássága. A boncolási jegyzőkönyv és a csontmaradványokon 1963-64-ben végzett kórbonctani és radiológiai vizsgálat szerint Semmelweis a jobb kezén kialakult lassú lefolyású csontvelőgyulladásból támadt szepszisben halt meg, abban a betegségben tehát, amelynek kórlényegét felfedezte. Semmelweis Ignác bronzszobra az egyetem központi épületének belső udvarán (Domonkos Béla, 2004) Nemcsak mint szülészorvos, hanem mint sebész is kiváló tevékenységet folytatott, így hazánkban elsőként végzett petefészek-műtétet és másodiknak császármetszést. Hamvait felesége 1891-ben Budapestre hozatta családjának sírboltjába. 1965-ben új sírba helyezték szülőházának udvarában, mely jelenleg a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumnak ad helyet.
Semmelweis Ignác Munkássága A gyermekágyi láz kóroktana; A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése Semmelweis Ignác Fülöp magyar orvos, "az anyák megmentője" 1818. július 1-én született, Budán. 1837-ben a Bécsi Egyetem jogi fakultásán kezdte az egyetemet, majd ugyanabban a tanévben átiratkozott az orvosi karra. Már korán magára vonta tanárainak figyelmét. 1844-ben Bécsben kapta meg orvosi diplomáját. Majd ugyanabban az évben megszerezte szülészmesteri oklevelét is és egy év múlva 1845-ben sebészdoktorrá avatták. Utána tanársegédi állást kapott Johann Klein professzor szülészeti klinikáján, a bécsi közkórházban. Már Bécsben, majd 1851-től a pesti Szent Rókus Kórház szülészeti osztályának főorvosaként kimutatta az fertőzést megelőző eljárások fontosságát a szülészetben és a sebészetben. „Az orvos, aki világszerte megérinti az embereket” – Semmelweis Ikon kiállítás a NET-ben - EgészségKalauz. Mind tapasztalatával, mind publikációiban próbálta terjeszteni meglátásait, de sajnos nem vett róla tudomás az orvostársadalom. 1865. július közepétől kollégái szerint az elmebetegség jelei mutatkoztak a viselkedésében.
1844-ben nyújtja be botanikai témájú értekezését. 1845-ben kapja meg orvosi diplomáját és kezdi meg munkásságát a bécsi orvosklinikán. 1851-től a pesti Szent Rókus Kórház szülészeti osztályának vezetője. 1857-ben házasságot kötött az akkor 19 éves Weidenhofer Máriával, öt gyermekük született, közülük három érte meg a felnőtt kort. 1865-ben, 47 évesen a döblingi elmegyógyintézetben halt meg, két heti ottlét után. A könyv alcíme: Az anyák megmentője. Semmelweis ignác élete film. Az 1800-as évek közepén a kórházban, orvosok közreműködésével szülő nők jelentős része ‒ tízből általában egy ‒ gyermekágyi lázban meghalt. Azonban a gyermeküket otthon, vagy kórházban, de bábák segítségével világra hozó édesanyák között elvétve fordult csak elő ez a halálos kór. Az anyák rettegtek a bécsi kórházban az orvosok közreműködésével történő szüléstől. Semmelweis a bécsi klinikán egyik kollégájának a halála után döbbent rá, hogy a gyermekágyi lázat az orvosok és orvostanhallgatók okozták azzal, hogy boncolás után átjártak a klinika szülészeti osztályára, és ott fertőtlenítetlen kézzel vizsgálták a várandósokat.
Távozásával megszűnt a kényelmetlen kézmosás, ugyanakkor ismét rekordmagasságba szöktek a gyermekágyi lázzal összefüggő halálozások. 1851-ben a Rókus Kórház főorvosának, majd 1855. július 18-án a szülészet és nőgyógyászat professzorának nevezték ki a Pesti Tudományegyetemen. A vezetése alatt álló intézményben a gyermekágyi láznak szinte nyoma sem maradt. 1858-ban A gyermekágyi láz kóroktana címmel hosszabb cikksorozatot közölt az Orvosi Hetilapban. Az életmentő - Semmelweis Ignác igaz története. 1860-ban (bár a címlapon 1861 szerepel) Bécsben adták ki német nyelven A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése című művét, de még a legkiválóbb orvostanárok közül is csak kevesen fogadták el elveit, ezért 1862-ben százoldalas, nyomtatott nyílt levélben fordult a szülészorvosokhoz. Utolsó éveiben súlyos idegrendszeri tünetek jelentkeztek nála, 1865. augusztus 13-án egy bécsi ideggyógyintézetben halt meg az akkor jellemző durva bánásmód következtében kapott csontvelőgyulladásból eredő szepszisben, vagyis vérmérgezésben, amelynek kóroktanát felfedezte.
A hivatalos verzió szerint gennyvérűség (szepszis) végzett vele, de sokan úgy gondolják, hogy ez a megállapítás téves. Halálának pontos körülményei máig ismeretlenek, több különböző verziót állítottak fel az életrajzírói. Az egyik elképzelés szerin nem utalták elmegyógyintézetbe, hanem csellel került oda, ahol végül brutálisan agyonverték. Halála idején a teljes orvostársadalom ellene volt, mivel nem ismerték el, hogy ők maguk okoznák a betegeik halálát. A jelenleg is elfogadott verzió szerint Semmelweis hűdéses elmezavarban szenvedett, amit valószínűleg még fiatalkorában egy gyermekágyi lázban elhunyt vérbajos asszony boncolásakor szerzett kézsérülése révén kapott. Semmelweis Ignác - Agytörő. Ennél a betegségnél az egyre súlyosabb elmezavar évtizedek alatt alakul ki. Ez persze, nem zárja ki azt, hogy ne ápolói végeztek volna vele, hisz lehetséges, hogy ellenségeinek éppen kapóra jött a betegségéből adódó fékezhetetlen őrjöngése. Nemcsak mint szülészorvos, hanem mint sebész is kiváló tevékenységet folytatott, így hazánkban elsőként végzett petefészek-műtétet és másodiknak császármetszést.
Szülőházában ‒ halálának századik évfordulóján ‒ 1965-ben megnyílt a nevét viselő Orvostörténeti Múzeum. Stróbl Alajos szobrász 1906-ban alkotott egész alakos szobra eredetileg Budapesten az Erzsébet téren, ma a Gyulai Pál utcában áll, a Rókus Kórház közelében. Ezen kívül több mint tíz mellszobra áll köztéren. Életéről számtalan regény készült. Talán a legalaposabb feldolgozás Benedek Istvánnak a Semmelweis és kora című 1973-ban megjelent műve. De ifjúsági könyvet írt életéről Száva István is. Kalandos életéről a világon közel egy tucat játékfilm készült, emlékezetes az 1952-ben forgatott, és ma is oykor-olykor játszott Bán Frigyes által rendezett alkotás. A film főszereplője: Apáthy Imre volt. A most bemutatott könyv 1924-ben először németül jelent meg J. F. Lehmanns Verlag kiadásában. Szerzője Theo Malade müncheni orvos-író [élt 1869-1944]. A német regényre a hazai sajtó is felfigyelt, többek között a Századok c. folyóirat is recenzálta [1925-26. 67. Semmelweis ignác elite 3. oldal]. Magyarul Novák Rudolf és Társa Kiadónál 1933-ban látott napvilágot Várady Sándor fordításában.