Olyan sötét van, eltévedünk... Tündér: Ne csüggedjetek soha! Ha hibáztok, elvesztitek. A kék madár megvan valahol, találjátok meg! Mytyl: Megtaláljuk, ígérem! A szín ismét elsötétedik, majd lassan derengeni kezd, és a barnás ködben meglátják nagyapót és nagyanyót. 3. jelenet Mytyl, Tyltyl: Nagyapó, nagyanyó! Nagyanyó: Mytyl, Tyltyl! Öleljetek meg gyorsan, hónapok óta nem gondoltatok ránk! Nagyapó: Legutoljára húsvétkor... Tyltyl: Nahát, ilyen meglepetés, azt hittük halottak vagytok! Nagyapó: Csak az hal meg, akit elfelejtenek. Valahányszor gondoltok ránk, mi felébredünk. Mytyl: Hát ez nagyon érdekes! De nem maradhatunk ám sokáig! Tulajdonképpen csak azért jöttünk, hogy megtaláljuk a kék madarat. Nagyanyó: Hát csak ezért jutottunk eszetekbe... No nem baj, gyertek megnézzük a kalitkában, ott biztosan találunk. Tyltyl: De szépek! Mytyl: Kék madár nincs? Nagyanyó: Az ott kék, a legfelső, amelyik énekel. Mytyl: Nagyanyó, az nem kék, hanem fekete. Nagyanyó: Különös, én kéknek látom... Hát egyik sem megfelelő?
Jó sokáig A kék madár volt az ismeretlen ismerős klasszikus, amiről mindenki hallott, de amit szinte senki nem olvasott. Egy ideje már másképp van, Gimesi Dóra remek szövegével és Rofusz Kinga szép képeivel egy bizonnyal időtálló adaptáció készült, így most már nem csak a színházon múlik, hogy fennmarad-e az emlékezetünkben Maeterlinck fontos története. A kék madár az alaptörténetek közé tartozik. Könyvesboltos tapasztalataink szerint körülbelül úgy él az emberek fejében, mint a Pán Péter, az Oz, a Csudálatos Mary vagy a Micimackó és még sok más klasszikus: ezeket, ha is nem tömegek, de folyamatosan keresik. A felsoroltakkal szemben egészen az utóbbi időkig nem tudtunk mit a vevő kezébe adni. Ebbe talán nem gondoltak bele, de valószínű, hogy a szülők egy része nem is könyvből, hanem a még a 70-es években készült filmből (George Cukor egyik utolsó filmje, amerikai-szovjet koprodukció, Liz Taylor, Ava Gardner, Jane Fonda… magáról a filmről is hosszan lehetne írni) vagy a számos színpadi feldolgozás egyikéből ismerik a történetet.
Kék madár – a népművelés jegyében fogant sajátos színpadi műfaj, mely a népi alkotóerő és szellem gyümölcsöztetésére irányította a közfigyelmet. Elnevezését Maurice Maeterlinck franciául író belga-flamand író A kék madár c. szimbolikus mesedrámájának európai sikere óta viseli. Története az erdélyi magyar irodalomban [ szerkesztés] Az erdélyi magyarok körében az egyetemes emberit a helyi sajátosság tudatos hangsúlyozásával kifejező művészet megvalósítására az 1930-as években a székely írócsoport tagjai vállalkoztak. Róluk írta Ligeti Ernő, hogy eszményi tervük "a szociális problémák radikális úton való megoldása. [... ] Vártuk, hogy felszínre hozzák a székely népnek mint kollektívumnak valódi mélységeit [... ] székely színpadot is vártunk, egy új »kék madár« együttest, amely a székely népköltészet remekeit dramatizáltan elénk hozza és a székely zene és dekoratív művészet igénybevételével egy modern és mégis népies forrásokból táplálkozó külön játszóstílust teremt meg. " A kék madár-kísérletnek már Ferenczy Gyula 1926-ban alakult székelyföldi vándorszíntársulata utat tört, s jellemző az irányzat politikumára és népi gyökereire, hogy az első figyelemre méltó ilyen természetű rendezvény a Kolozsvári Magyar Színház műsorán a parasztpolitikus Bárdos Péter A gyújtogató c. négyfelvonásos eredeti népszínmű-daljátékához fűződik, amely egy falusi szerelmespár sorsán át eleveníti fel az erdélyi táj múlt század végi népéletét (1932).
Az új dramaturgia nyomán új játékstílust próbáltak kialakítani. Kádár Imre rendezésében, Kós Károly díszleteivel és jelmezterveivel, kalotaszegi környezetben vitték színre Kolozsvárt Kacsóh Pongrác János vitéz ét (1934). A darabhoz Dsida Jenő szerzett előjátékot; ugyancsak ő írt bírálatot is az előadásról, és megfogalmazta a kék madár-dráma lényegét. Ez az ars poetica semmiképpen sem értelmezhető regionális elzárkózásnak. Az eddig említett színművek is jelezték már, hogy a fő ihlető forrás a népköltészet, ennek pedig jellemző vonása éppen a sajátos jegyek és a szürrealista módon stilizált általános emberi vonások szintézise. Szép példája ennek Szentimrei Jenő dramaturgiai tevékenysége: Sirató c. egyfelvonásos komédiája (1930), közreműködése a Kecseti Kaláka létrejöttében (1934), majd a kalotaszegi népköltészet reprezentatív montázsa, a Csáki bíró lánya c. darab, melyben nemcsak eredeti népszokás, néptánc, népdal került előadásra egy meghatározott vidékről való történet keretében, hanem az emberi cselekedetek lelki motivációjának általános törvényszerűsége is feltárult.
Kicsit megtévesztő, ami a könyv borítóján is olvasható, a "Maurice Maeterlinck meséje alapján" kitétel, mert ha lenne ilyen mese, akkor nem biztos, hogy szükség lenne adaptációra, legfeljebb időnként új fordításra. A helyes kifejezés az eredeti műre "mesejáték" lenne, a dráma pedig nem igazán felolvasásbarát forma, így nem csoda, hogy ritkán adják ki. Maradnak a feldolgozások, amelyek valamiért gyorsabban avulnak, mint az eredetik, ezek közül a legújabb Tarbay Ede 80-as évekbeli, mára nagyjából elfelejtett átirata volt. A Cerkabella jól érzékelte, ha készítenek egy tényleg jó könyvet ebből a történetből, annak lesz vevője. Gimesi Dóra pedig klasszikusokhoz mérhető adaptációt írt, még ha biztos akadnak is benne romlandó részek. Lássuk, hogyan sikerült ez neki. Az eredeti darabról annyit fontos elmondani, hogy igazi körkörös szerkezetű (és persze kétszintes) dráma, amilyen mondjuk a Csongor és Tünde, a gyerekek a kék madarat nem evilági helyszíneken keresik, hogy végül hazatérve találják meg (de hogy megtalálják, annak feltétele, hogy végigjárják ezt az utat).
Így e Csodás Magyarország kincse például a Hortobágy, a Tisza és a tiszavirág, a hévízek, a szabolcsi földvár, a magyar tanya, a székely rovásírás, de kincs a nyelvünk vagy Csontváry Baalbekje, Makovecz Imre paksi temploma, az unitáriusok, a huszárok és '56 öröksége… Száraz Miklós György mintegy 50 csodánkat ismerteti a tőle megszokott történelmi hitelességgel és irodalmi igényességgel – albumát csodálatos képanyag teszi még elevenebbé. Tömeg 1630 g
A település másik végén épült demjéni Termáltóban pedig még a "tengerparti" strandolást is kipróbálhatjuk. 5 hely, amit látni kell 1. Egerszalóki Barlanglakások és Sáfránykert Nézzünk be a felújított barlanglakásokba, és a 3D-mozi segítségével induljunk időutazásra a dinók korába. Fotó: Gyógyvizek Völgye TDM Egyesület 2. Tücsökbusz A falunéző elektromos kisbusz zenés idegenvezetésén ismerkedjünk meg Egerszalók látnivalóival. 3. Szabadtéri Lepkemúzeum, Egerszalók A családias múzeumban az európai lepkék mellett több különleges trópusi pillangót is megcsodálhatunk. 4. Hegyeskő-tető Demjénből kapaszkodjunk fel a riolittufába vájt, titokzatos kaptárkövekhez, ahol 8 fülkés sziklát és 36 fülkét vehetünk szemügyre. 5. Kőhodály A monumentális kőhodályt a Hegyeskő déli oldalába vájták. A sziklából kifaragott, kőoszlopokkal alátámasztott hodályba egy egész juhnyáj belefér. A cikk eredetileg a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány Csodás Magyarország című kiadványában jelent meg.
Száraz Miklós György - Csodás Magyarország | 9789635092703 Kötési mód keménytábla Dimenzió 210 mm x 275 mm x 27 mm Csodás Magyarország Száraz Miklós György lenyűgöző könyvében olyan természeti tüneményekről, művészeti emlékekről, építészeti műremekről és szellemiségről mesél, melyek a mi földünkön sarjadtak, a valaha létezett, ám azóta fényes katedrálisként alámerült történeti Magyarország terében és idejében, mi adtuk őket az emberiségnek, vagy a véletlennek köszönhetően itt őrződtek meg. A könyvben a kincseink soroltatnak fel. De mi is a kincs? Ami egyedi vagy ritka. Arany, ezüst, elefántcsont, igazgyöngy, drágakő. Valaha kincs volt a levéltár is. Kincs a ritka kelme, az ismeretlen fűszer, a holdkőzet, az ősidők dinoszauruszainak megkövült csontváza. Épület is lehet kincs. Kastély, udvarház, templom. Kinccsé lehet festmény, kehely, pásztorbot vagy ereklyetartó, egyetlen bélyeg. Kincs a jól válogatott könyvtár, a cseppkőbarlang kristálytiszta levegője. Kinccsé lesz bármi, ami nélkülözhetetlen, és fogyóban van.
Akció! Csodás Magyarország Száraz Miklós György 8 211 Ft Készleten Leírás További információk Vélemények (0) Száraz Miklós György lenyűgöző könyvében olyan természeti tüneményekről, művészeti emlékekről, építészeti műremekről és szellemiségről mesél, melyek a mi földünkön sarjadtak, a valaha létezett, ám azóta fényes katedrálisként alámerült történeti Magyarország terében és idejében, mi adtuk őket az emberiségnek, vagy a véletlennek köszönhetően itt őrződtek meg. A könyvben a kincseink soroltatnak fel. De mi is a kincs? Ami egyedi vagy ritka. Arany, ezüst, elefántcsont, igazgyöngy, drágakő. Valaha kincs volt a levéltár is. Kincs a ritka kelme, az ismeretlen fűszer, a holdkőzet, az ősidők dinoszauruszainak megkövült csontváza. Épület is lehet kincs. Kastély, udvarház, templom. Kinccsé lehet festmény, kehely, pásztorbot vagy ereklyetartó, egyetlen bélyeg. Kincs a jól válogatott könyvtár, a cseppkőbarlang kristálytiszta levegője. Kinccsé lesz bármi, ami nélkülözhetetlen, és fogyóban van.
Hunguest Hotels Csodás Magyarország: A föld mélyéből feltörő hévíz formálta Egerszalók nevezetességét, a fehér csipkézetű, látványos mészkődombot, amelynek teraszos medencéiben évszázadokon át fürdőztek és gyógyultak a helyiek. Az ásványi anyagokban gazdag termálforrás áldásait ma a Saliris Resort hatalmas fürdőkomplexumában élvezhetjük, amely összesen 17 medencében kínál felüdülést. Kistestvére, a Nosztalgia Strand ugyan wellnesselemektől mentes, de pénztárcabarát áraival jó választás azoknak, akiket kifejezetten a gyógyvíz vonz. Egerszalókon számos, tufába vájt családi pincében kóstolhatunk szép borokat. Itt találjuk az Egri borvidék egyik emblematikus pincészetét, a St. Andrea Szőlőbirtokot is, amely tágas borterasszal hívogat. A szomszédos Demjénben a római kort idéző Demjéni Termál Völgy kültéri és beltéri medencékkel, gyógy- és wellnessrészleggel, nyáron aquaparkkal csábít. Ugyancsak itt találjuk a Cascade Barlang- és Élményfürdőt: különlegessége 760 méter hosszú barlangrendszere, amelynek varázslatos színekkel és fényekkel játszó látványvilágát az Avatar című film ihlette.
Teljes leírás A pompás küllemű, reprezentatív kivitelű album előszavában írja a szerző: "Ebben a könyvben olyan természeti tüneményekről, épületekről, tárgyakról és eszmékről esik szó, amelyekhez közünk van. A mi lelkünkből sarjadtak, (... ) mi adtuk őket az emberiségnek". Száraz Miklós György a történelmi Magyarország azon kincseiből válogat és ad izgalmas leírásokat a pazar színes fotókat kísérő esszéiben, amelyeket a Kárpát-medence magyarsága adott Európának és a világnak, és amelyeknek bizonyosan nyoma van a magyar néplélekben. Magyarország e "csodáit" négy csoportba osztotta.
A kép forrás: a Magyarság képes melléklete, 1928. 07. 01. Többhetes gyógyüdülés, lovaglás a Hortobágyon, víkendezés a Balatonon – ezek a fogalmak a 19. század végéig az arisztokraták világán túl ismeretlenek voltak a magyar társadalom számára. A 20. század gyökeres változásokat hozott, az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat Rt. (az IBUSZ őse) felpezsdítette a hazai turizmust, és mindenki – igényeihez és lehetőségeihez mérten – útnak indult. Az új "őrületet" még az I. világháború pusztítása és a gazdasági világválság sem tudta elsöpörni.... Tovább a cikk elolvasásához a Múlt-kor portálra