Kérdés Az új Mt. -ben a távolléti díj számításánál mit jelent az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevétele? Például ha valaki augusztusban megy szabadságra, mi lesz az irányadó időszak? Mi tartozik bele és mi nem a távolléti díj számításának alapjába? Az irányadó időszakra kifizetett bérpótlékok, mozgóbér, jutalom, prémium, állásidőre kifizetett bér beleszámítanak? A bérpótlékok közül mi igen és mi nem? Teljesítménybér és időbér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén az irányadó időszakra jutó teljesítményt és időbért együttesen be kell számítani a távolléti díj alapjába. A rendkívüli munkára kifizetett bért, idejét és annak pótlékát viszont nem kell beszámítani? Részlet a válaszból Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2012. július 30-án (72. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1384 […] során a február-július hónapok adják az irányadó időszakot. A távolléti díj számítása során három bértípust kell figyelembe venni: a) az alapbért; b) a törvény szerinti teljesítménybért, amely - többek között - lehet tiszta teljesítménybér, vagy az olyan időbérrel vegyes teljesítménybér, ahol az időbérrész alacsonyabb az alapbér összegénél; c) a törvény szerinti bérpótlékokat, amelyek a műszakpótlék, az éjszakai pótlék, az ügyeleti pótlék és a készenléti pótlék (új Mt.
2015. június 03. Sok bérszámfejtő "rémálma" a távolléti díj növekményeinek megállapítása, ennek kapcsán igyekszem segítséget nyújtani a következő cikkben. Mi növeli a távolléti díjat? Abban az esetben, ha a munkavállaló részére vasárnapi pótlékot, műszakpótlékot, éjszakai bérpótlékot, készenléti pótlékot vagy ügyeleti pótlékot állapítanak meg, akkor a távolléti díjat ezekkel növelni kell. Ennek a rendje az alábbi: Első lépésben azt az irányadó időszakot kell meghatározni, amelyben adatot kell gyűjteni a pótlékkal érintett óraszámokról. A jogszabály úgy határozza ezt meg, hogy az esedékességet megelőző 6 hónapot kell vizsgálni. Amennyiben a munkavállaló nincs 6 hónapja a munkáltató alkalmazásában, akkor a figyelembe vehető hónapokat kell alapul venni. 6 hónapnál rövidebb munkaviszony esetén, a távolléti díj számításakor irányadó időszakként a naptári hónapokat vagy hónapot kell figyelembe venni. Ez felvet több kérdést is, hiszen a jogszabály megfogalmazása hol naptári hónapokat, hol hónapokat emleget.
Készült: 2013. szeptember 12. csütörtök, 15:46 Kedves Kolléga! Sok telefont kapok a távolléti díjjal kapcsolatban. Rengeteg a kérdés: Mi is ez a távolléti díj? Fizetett ünnepre kell-e távolléti díj? Vasárnapi pótlékot hogyan kell számolni a távolléti díjjal? Többen kérnek személyes konzultációt is a kérdéseik megválaszolásához. Reggelizzünk együtt és a Te távolléti díjas kérdéseidre is válaszolok egy kisebb létszámú szakmai reggeli keretében. Részletek és jelentkezés a szakmai reggelire: Távolléti díj miniaudit Próbáltad már az Online Munkaidő Nyilvántartó Rendszert? Ha még nem, akkor PRÓBÁLD KI 30 napos INGYENES próba lehetőséggel! KORLÁTOZÁS ÉS KÖTELEZETTSÉGEK NÉLKÜL! Ha kérdésed van, ne habozz - kérdezz a Fórumban vagy válasz e-mailben. Erzse Tibor munkaügyi szakértő, tanácsadó
Kártyás Gábor szerint a leggyakrabban a szabadság idejére járó díj kiszámításánál okoz fejtörést a törvény. Ha valaki szabadságot vesz ki, akkor úgy állapítják meg az erre az időszakra járó fizetését, hogy abban az időszakban mennyit és mikor kellett volna dolgoznia. Nem ugyanúgy kap pénzt, ha reggel nyolctól fél ötig kellett volna dolgoznia, mintha este hattól reggel hatig 12 órában. Ezek mind különböző elszámolások lesznek akár hónapon belül is, fejti ki a munkajogász. A bűvös 174 óra A leginkább előtérbe került probléma a havibéres dolgozóknál az egy órára járó bér kiszámítása. Erre vonatkozóan tartalmazza ugyanis a törvény azt a sokat vitatott szabályt, hogy az egy órára számított havibért úgy kell megállapítani, hogy a havibért kell elosztani 174-gyel, és minden hónapban ugyanezt a metódust kell használni. A legfőbb gond ezzel, hogy ha minden hónapban a 174-es számot használjuk, akkor az nem fogja fedni azt, hogy a munkavállaló ténylegesen mennyit dolgozott a pénzéért. Ráadásul olyan hónap, ahol 174 beosztható óra van, egy sincs.
156. § rendelkezik az alábbiak szerint: 156. § (1) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és a) havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár; b) órabéres díjazás esetén – eltérő megállapodás hiányában – a munkáltató a munkavállaló munkabérét az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével számolja el és fizeti ki. (2) A munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak lejártakor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni. (3) A munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak lejártát követően, ha a munkavállaló a (2) bekezdés szerint elszámolt munkabérnél alacsonyabb összegű munkabérben részesült, a különbözetet számára a következő havi munkabérrel ki kell fizetni. (4) Az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavállaló a (2) bekezdésben foglaltak szerint elszámolt munkabérnél magasabb összegű munkabérben részesült.
Ha naptári hónapban figyeljük az irányadó időszakot, akkor egy 2015. 08. 12-én kezdődő szabadság esetén az irányadó időszak 2015. 02. 01-2015. 07. 31-ig tart. Amennyiben hónapokat vizsgálunk, akkor a fenti példa esetében az irányadó időszak 2015. 12-2015. 11-ig tartana. Ennek a módszernek alkalmazásánál bajban lesz a bérszámfejtő, hiszen tört hónapból-tört hónapba kell meghatározni az irányadó időszakot és így a számfejtés "józan ésszel" tulajdonképpen lehetetlen. Több munkajogász ragaszkodik azonban ehhez a módszerhez a jogszabályra alapozva. A kapcsolódó polémiát a minisztérium úgy zárta le egy állásfoglalásában, hogy lehet alkalmazni a naptári szócskát az irányadó időszak megállapításánál. Teljes naptári hónap hiányában az alapbért vagy a havi átalányt kell figyelembe venni. Mikor már túl vagyunk az irányadó időszak meghatározásán, nézzük meg, hogy milyen módszereket kell alkalmazni a pótlékok növekményként való figyelembe vételéhez. A pótlékkal érintett óraszámok értékelése Abban az esetben, ha az irányadó időszak munkaidő-beosztás szerinti munkaórái számának a 30%-át eléri a ténylegesen 30%-os műszakpótlékra és 15%-os éjszakai bérpótlékra jogosító órák száma, akkor az irányadó időszakban megszerzett pótlékokat növekményként kell figyelembe venni olyan módon, hogy a megszerzett pótlékok összegét elosztjuk az irányadó időszak munkaidő-beosztása szerinti munkaidőben teljesített órái számával.
Zúg a fülem Sziasztok! Sajnos, én fülzúgással küszködöm immár 5. hónapja. Nekem a jobb fülem zúg pulzálóan, szívem verésével együtemben. Ha idegesebb vagyok, jobban zúg. Államvizsgára készültem idén nyáron, túlhajtottam magam, utána alakult ki a fülzúgásom. Sokszor úgy érzem, megőrülök tőle. Minden nap felteszem a kérdést: mikor lesz már vége? Agyontanultam magam államvizsgára, egyik este lefekvéskor azt vettem észre, hogy rettenetesen zúg a fülem. Ha nagy csend van, napközben is hallom. Sajnos, zenét is hallgattam kissé hangosan, éreztem, már fáj tőle a jobb fülem (az volt a hangfal felé), szinte összehúztam belül amennyire csak tudtam, közben "magoltam". Fel sem tűnt, hogy abba kéne hagyni a zenehallgatást. Zúg a fülem és a fejem |. Utána jóindulatú helyzeti szédülésem lett 2 ízben. A fejem forgatásakor alakult ki egy heves szédülés ágyban forgolódáskor. A lényeg: gyakorlás által a szédülés elmúlt. Na ez is pokol + a fülzúgás!!! Éjjel sem merek akárhogyan feküdni, mert mindig hajnalban jelentkezett ez a pokoli szédülés.
1990 óta a Kémiai Tudományok Osztályának tanácskozó tagja, illetve állandó meghívottja. A Reaction Kinetics and Catalysis (ma Reaction Kinetics, Mechanisms and Catalysis), a Felsőoktatási Műhely, a Debreceni Szemle című folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja, utóbbinál 1993-ban a Debreceni Universitas elnökeként alapító, ma szerkesztőbizottsági elnök. Magyar nemzeti képviselő volt az International Union of Pure and Applied Chemistry (IUPAC) oktatási bizottságában (1990–1998). A felsőoktatási közéletben három évtizede vesz részt aktívan. Volt a Természettudományi Dékáni Kollégium elnöke (1989/90), a TEMPUS Felügyelő Bizottság alapító tagja. 1993-ban az Országos Doktori és Habilitációs Tanács (ma ODT) alapító elnökévé választották, rektorsága után 2000–2004 között ismét elnöke. A Magyar Rektori Konferencia (1997–1998), a Felsőoktatási és Tudományos Tanács (2004–2006), két ciklusban a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) elnöke (2007–2010, 2010–2012). Részt vett az Európai Rektorkonferencia (CRE), a European Centre of Strategic Management of Universities (ESMU), a European Association for Quality Assurance (ENQA) munkájában.
2012. ápr. 13. 15:58 Hasznos számodra ez a válasz? 2/9 anonim válasza: Hány napja sípol? Sok oka lehet... Megfázástól, zajártalomtól, esetleg kezdődő fülzúgás... Keringési zavar a belsőfülben pl. Ha nem múlik el, kérj tanácsot orvostól. 15:58 Hasznos számodra ez a válasz? 3/9 A kérdező kommentje: már egy ideje elég keményen meg vagyok fázva, és a az a fülem be is van dugulva napok óta. nyilván ettől van, de ha jól vagyok akkor is szokott néha 4/9 anonim válasza: Meg fázástól biztos, de ha utána is szokott akkor tinitusod is lehet, fülzúgás, ami legalább 50 féle betegség tünete, amire nem jellemző a kigyógyulás, csak ha kitudja egy jó fül-orr gégész stb.. orvos nyomozni. 14. 19:07 Hasznos számodra ez a válasz? 5/9 anonim válasza: Nekem is így kezdődött a tinnitus-om, magyarul fülzúgás, azóta fél év telt el, és rosszabb lett. Későn mentem orvoshoz, nem tudtak javítani a helyzetemen, azt ajánlom menj vizsgálatra, mert nagyon nehéz ezzel élni! Zúgás, csengés, ciripelés, duruzsolás - ha tapasztalta már ezeket a hangokat egy csendes szobában ülve, ahol a zajok nem külső forrásból eredtek, akkor valószínűleg fülzúgásban szenved.