1947-ben házasodtak össze, fiuk, Fábri Péter fotóriporter, fotóművész (1950–2010). Unokája, Fábri Péter, 1985-ben született. Fábri Zoltán Budapesten hunyt el, 1994. augusztus 23-án, szívbetegség következtében. A Farkasréti temetőben alussza örök álmát, két nyírfa alatt. Az életrajzot összeállította: Barabás Klára [2015] _____________ FÁBRI ZOLTÁN (eredeti nevén: Furtkovits Zoltán) Életrajzi adatok Budapest, 1917. október 15. Budapest, 1994. augusztus 23.
Ebbe az értelmezésbe illeszkedik, hogy egy rövid, játékfilm-részletekből összeállított montázs is kíséri a festményeket. A kiállításhoz katalógus is készült, mely az összes kiállított képet tartalmazza – részletfotókkal kiegészítve –, valamint olvasható benne Fábri Péter örökös, El-Chami Mária kurátor és Barabás Klára filmtörténész egy-egy erre az alkalomra írt szövege is. Bővebb információ itt érhető el: Az oldal egyben a most induló Fábri Zoltán Digitális Archívum honlapja is, melyet Fábri Péter azzal a céllal hozott létre, hogy lépésről-lépésre digitalizálva a hagyatékot, elérhetővé tegye azt a kutatók és érdeklődők számára. Fábri Zoltán – ahogy önéletrajzából is kiderül – felsőfokú tanulmányait a Képzőművészeti Fôiskola festő szakán kezdte el. Réti István a tehetséges növendékét már harmadéves korában tanársegédjévé jelölte, Fábri azonban úgy hagyta ott a főiskolát 1938 nyarán, hogy még mesterétôl sem vett búcsút. Fôiskolás éveinek rajzai Vaszary János finom rajzkultúrájának hatását mutatják.
Közben a Magyar Színház, majd újra a Nemzeti. A munka öröme Bajorral. Kassák darabja. Könyvillusztrációk. A mozikban Orson Welles Aranypolgára, egész sorsomra meghatározó. Színházak államosítása. Színigazgatóvá neveznek ki. Az első év végén a Filmfőigazgató azt kérdi, nem akarnék-e a filmhez átkerülni. Azt mondom, igen. Péter fiam születése. Utána 32 év alatt 21 film. Öt nagydíj, húsz vagy talán több egyéb díj nemzetközi fesztiválokon. Két nomináció az Oscar-díjra. Hangos sikerek és hangos bukások részese voltam. 22 éven át a Filmművész Szövetség elnöke. Megkaptam mindent, ami itthon elismerésben megkapható. Szerencsés voltam. Olyan filmeket köszönhetünk neki, mint a Körhinta, az Édes Anna, az Isten hozta, őrnagy úr, A Pál utcai fiúk vagy Az ötödik pecsét. 1994. augusztus 23-án hunyt el Fábri Zoltán filmrendező. Budapesten született 1917. október 15-én. A Ferencvárosban nőtt fel, iskoláit a piaristáknál végezte. Már a középiskolában vonzódott a művészetekhez: rajzolt, az iskolai előadásokhoz díszletet tervezett, rendezett.
Felvették a Kodály Zoltán által alapított békéstarhosi zeneiskolába, de... kapta. Ezek közül leghíresebb a Fábri Zoltán rendezte Körhinta volt. Olyan sokat... 2005. május 18.... dolgozott együtt, mint Fábri Zoltán, Máriássy Félix, Makk Károly, Várkonyi Zoltán, Herskó János... 2004. november 5.... filmszerepeihez kötődnek. Kiemelkedő alakítást nyújtott Fábri Zoltán Két félidő a pokolban című... 2004. december 8.... másik, meghatározó jelentőségű adaptáció, a Fábri Zoltán rendezte Isten hozta, őrnagy úr... 2013. május 22.... : Gothár Péter: Megáll az idő, Fábri Zoltán: Körhinta és Makk Károly: Szerelem... 2003. október 7.
2018. 11. 15., 17:11:00 — 2018. 12. 08., 17:11:00 film- és fotóművészet Térkép Galéria, Budapest I. kerület Kiállítás a 101 éve született Fábri Zoltán filmrendező festményeiből, dokumentumaiból " Kézbevettem megint az ecsetet. Létrejött egy csomó kép. S most olyan, mintha nem is lett volna közben semmi… " Fábri Zoltán Kevesen tudják, hogy a háromszoros Kossuth-díjas és kétszer Oscar-díjra jelölt legendás filmrendező eredetileg festőművésznek készült. Három évet járt a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Réti István tanítványa volt. A mester a fiatal növendéket harmadéves korában tanársegédjéül kérte fel. Ő azonban – mentora számára váratlanul – nem élt a megtisztelő lehetőséggel, átjelentkezett a Filmművészeti Főiskolára. Ami ezután következett, az mára az egyetemes filmtörténet része. Fábri, élete utolsó évtizedében, a világtól visszavonultan ismét ecsetet vett a kezébe. A kiállításon, mely a filmrendező hagyatékának gondozója, az unoka Fábri Péter jóvoltából jött létre, azok az expresszív alkotások szerepelnek, amelyeket a művész a háború, a fasizmus, a holokauszt és általában az emberi erőszak témájában készített.
1952-1983 között 21 filmet készített. Legfontosabb díjai: két Oscar-díj jelölés, három Kossuth-díj, hat nemzetközi fesztivál fődíj, tizenhat egyéb nemzetközi díj. Harminc évvel később, ugyanilyen meglepetésszerűen fordított hátat a mozinak. 1983-tól, élete utolsó 10 évében visszatért az ecsethez és kizárólag festészettel foglalkozott. Önnön örömére és megnyugvására alkotott. Bár büszke volt arra, ha néhányat alkalmankét kiállítottak, a képek mégsem galériáknak készültek. Esetleg gondolt arra, hogy a képek egy része bekerül magángyűjteményekbe, hogy izgatóvá tegyenek belső tereket. Volt azonban neki egy mániája: a történelem viharaiban szenvedő kisemberek sorsa. A háború, a fasizmus, a holokauszt borzalmait megörökítő festményeit, akárcsak az ebben a témában megrendezett filmjeit erkölcsi parancsra készítette és lelke mélyén talán remélte, hogy az utókor megőrzi őket. A képek bemutatásának aktualítását a 70 évvel ezelőtti holokausztra való idei megemlékezések adták. Fábri Péter támogatta a gondolatot, hogy induljunk a Miniszterelnökség által meghirdetett pályázaton és így jött létre a Civil Alap finanszírozásában ez a kiállítás, melynek a Magyarság Háza ad otthont.
Matyi új barátaitól tud meg olyan alap dolgokat, minthogy az övékén kívül van például másik falu, város, sőt, vármegye is. Többek között az is kiderül, hogy a szomszédos vármegye Döbrög nevű falujában fogják egy hét múlva tartani a híres Döbrögi Vásárt. Matyin hirtelen szokatlan élénkség vesz erőt, elhatározza, hogy eladja anyja húsz libáját a Döbrögi Vásáron, így szerezve egy kis pénzt. Természetesen anyja erről hallani sem akar, nem bízik benne, hogy az addig semmit nem csináló Matyi majd most hirtelen vásározni fog. Matyi azonban addig-addig hízeleg, amíg anyja csak elengedi a 20 libával a vásárba. Matyi tehát megkapta az engedélyt és a 20 libát, tarisznyát akaszt a vállára, botot és ostort vesz a kezébe és hajtja a libákat a Döbrögi Vásárra. Döbrögről megtudjuk, hogy az a nagyságos Döbrögi úr örökös birtoka, aki azt tartotta magáról, hogy a saját birtokán még a király sem parancsol neki, akarata a törvény és tetszése az igazság. Ludas matyi tartalom röviden. A Döbrögi Vásáron minden terméknek ő szokta megállapítani az értékét, és ha az árus többet mer érte kérni, akkor azon túl, hogy elkobozzák az áruját, még derekasan meg is verik.
magyar filmrendező, főiskolai tanár, forgatókönyvíró, díszlettervező Ranódy László ( Zombor, 1919. szeptember 14. – Budapest, 1983. október 14. ) Kossuth-díjas magyar filmrendező, főiskolai tanár, forgatókönyvíró, díszlettervező. Ranódy László Született 1919. Zombor Elhunyt 1983. (64 évesen) Budapest Állampolgársága magyar Foglalkozása filmrendező Kitüntetései Kossuth-díj (1956) SZOT-díj (1972) Sírhely Farkasréti temető (25-9-18) IMDb Életpályája Szerkesztés Iskoláit Budapesten végezte. Ludas matyi rövid tartalom. 1938 -ban lett a Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója. Már ekkor a Független Színpad on segédrendező és gyakornok. Tanulmányait 1942 -ben fejezte be, s 1943 -ban a Hunnia Filmgyárhoz került rendezőként. 1948 -ban a Nemzeti Filmgyártó Vállalat osztályvezetője lett, később a Magyar Filmgyártó Vállalat rendezője. A Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára volt 1948 és 1954 között. 1963 -tól 1980 -ig volt a Filmművészek és Filmalkalmazottak Szakszervezetének elnöke. Több filmnek volt rendező asszisztense az 1940-es években.
Figyelmeztette a filmek vígjáték fiút, hogy aztán iszkoljdrón akciók on el onnan, mert ez a dreher szolnok név felettébb gyűlöletes a nagyúr előtt.