Az istenes versek Ady költészetének fontos csoportját adják. Költészetének minden szakaszában föllelhetőek. Ady nem volt mélyen, bigott módon vallásos ember, de életének problematikus időszakában sokszor fordult Istenhez. Ilyenkor mindig azt mondta, hogy a gyerekkori, érmindszenti harangjának a hangját hallja. Balassi Bálint költészetében is jelen van Isten. Mindkettejüknél nagyon sajátos Istenkép jelenik meg a versekben. Isten alakja eltávolodik a vallási magaslatokra emelt alaktól. Mindkét költő "leszállítja" Istent a Földre, emberarcúvá formálja, vitatkozik, perlekedik vele. Ady egyik fontos verse A Sion-hegy alat t c. költemény. Ebben a versben is látható, hogy Isten alakja messze kerül a fenséges, megközelíthetetlen Istentől. Egy ráncos, vén kezű, foltozott kabátú öregúrként jelenik meg. Maga a cím egy bibliai utalás. A Sion-hegy egyenlő a Sínai-heggyel, ahol Isten új szövetséget köt Mózessel. Ez a hegy Jeruzsálem legmagasabb pontja, Isten és ember találkozásának a helyszíne. A Sion-hegy szerepeltetése átvitt, jelképes értelmű.
Borzolt, fehér Isten-szakállal, Tépetten, fázva fújt, szaladt Az én Uram, a rég feledett, Nyirkos, vak, őszi hajnalon, Valahol Sion-hegy alatt. Egy nagy harang volt a kabátja, Piros betükkel foltozott, Bús és kopott volt az öreg Úr, Paskolta, verte a ködöt, Rórátéra harangozott. Lámpás volt reszkető kezemben És rongyolt lelkemben a Hit S eszemben a régi ifjuság: Éreztem az Isten-szagot S kerestem akkor valakit. Megvárt ott, a Sion-hegy alján S lángoltak, égtek a kövek. Harangozott és simogatott, Bekönnyezte az arcomat, Jó volt, kegyes volt az öreg. Ráncos, vén kezét megcsókoltam S jajgatva törtem az eszem: »Hogy hívnak téged, szép, öreg Úr, Kihez mondottam sok imát? Jaj, jaj, jaj, nem emlékezem. « »Halottan visszajöttem hozzád Én, az életben kárhozott. Csak tudnék egy gyermeki imát. « Ő nézett reám szomorún S harangozott, harangozott. »Csak nagyszerű nevedet tudnám. « Ő várt, várt s aztán fölszaladt. Minden lépése zsoltár-ütem: Halotti zsoltár. S én ülök Sírván a Sion-hegy alatt.
A megtérni vágyó hős elfeledte a régi gyermeki imát, s vele együtt a naiv gyermeki hitet-bizalmat, nem tudja a "szép, öreg Úr" nevét – így az a néma kérdezőnek nem válaszolhat. Újszerű, modern Isten-élményt sugall a vers: a XX. század embere sem mondhat le arról, hogy választ keressen az élet végső értelmére, de a vallásos-metafizikus világmagyarázatokból kiábrándulva ez megoldhatatlan feladatnak bizonyul. Elfogadni a célt és elutasítani az eszközt: talán így lehetne összefoglalni e beállítottság alapvető ellentmondását. A Sion-hegy alatt című vers hősét nem bűnei, hanem hitetlensége kárhoztatja kudarcra, a bizonyosság kereséséről pedig nem képes – és nem is akar – lemondani. Tragikus vallásosság ez, mivel a személyiség magára marad kétségeivel, s mégsem vigasz nélküli, mert kétségein keresztül legalább tudatossá teszi önmaga kétértelmű léthelyzetét. A Sion-hegy alatt balladaszerű történésének középpontjában a sikertelen találkozás áll. A költői én nézőpontja külön hangsúlyt kap: őszinte azonosulásvágyát és leküzdhetetlen idegenségét a patetikus és ironikus hangnem ismételt váltakozása érzékelteti, sorsának összetettségét pedig a különböző idősíkokhoz (a gyermekkori, a felnőtt és a mitikus, halál utáni élethez) fűződő élmények elegyítése.
Engedélyezi, hogy a értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.
Arra utal, hogy a költő is meg akarja találni az istenhitet. Maga az eseménysor csak sejtet. Egy elképzelt, különös cselekménysorral találkozunk. Az a valaki, aki készül a találkozásra rendkívül rezignált, nyomasztó hangulatban lévő, szorongó valaki. A vers egy meghiúsult találkozást ír le. A műnek 2 szereplője van és 3 részre lehet osztani. Az első 3 vsz-ban külön-külön jelenik meg a 2 szereplő. Az Úr messze elszakadva a vallás patetikus Istenképétől: "borzas", "szakállas", "tépett", kopott a ruhája. Ehhez az istenképhez egy dermesztő, hátborzongató nyirkos, őszi táj társul. Víziók jelennek meg a versben: Isten "paskolja, veri a ködöt", amely kísérteties jelleget ad a műnek. A költemény utal a Karácsony közeledtére is: "Róráté", "piros betű". A lírai én kiszolgáltatott léthelyzetben jelenik meg, amire a "reszkető kéz", a "rongyolt lélek" kifejezések utalnak. A 3. vsz-ban megjelenő "régi ifjúság" a költő lelkének a metaforája. Ady különös szóalkotási módja is feltűnik: "Isten-szag". A 4-6. vsz.
-ban a találkozás lehetősége villan fel, de hiába találkoznának, a lírai én elfelejtette a "szép, öreg úr" nevét és elfeledte a régi gyermeki imát. Paradoxon képek jelennek meg: "halottan visszajöttem", "életben kárhozott". A a találkozás végérvényes meghiúsulását fejezi ki a "vár" passzív ige ismétlése, az "ül" passzív ige megjelenése illetve a "Halotti zsoltár", ami az ember életében az utolsó zsoltár. A versnek 2 kulcsszava van, ami átszövi a költeményt, ez a vár és a keres. A vár, az Úr alakjához kapcsolódik, a keres pedig a lírai énhez. Mindkét ige cselekvése a másik felé irányul, de nem valósul meg. Ennek a meghiúsulásnak a magyarázata a szereplők alakjában keresendő. Az Úr, nem szokványos képben jelenik meg, nagyon meghökkentő módon. Ady profán, hétköznapi szavakkal illeti őt: borzas, foltos kabátú, Isten-szagú. Groteszk képet fest Istenről. A lírai én pedig egy bizonytalan, megviselt alak, amire a "rongyolt lelkű" illetve "reszkető kezű" kifejezések utalnak. Mindkettejük, közös tulajdonsága, hogy rendkívül magányosak.
Sínai-hegy Jabal Mūsā vagy Hóreb, amelyet Mózes-hegynek is neveznek Magasság 2287 m Hely Egyiptom, Sínai-félsziget Hegység Sinai mountain range Relatív magasság 334 m Legmagasabb pont 2285 m Elhelyezkedése Sínai-hegy Pozíció Egyiptom térképén é. sz. 28° 32′ 23″, k. h. 33° 58′ 24″ Koordináták: é. 33° 58′ 24″ Térkép A Wikimédia Commons tartalmaz Sínai-hegy témájú médiaállományokat. A Sínai-hegy vagy Szináj ( arabul طور سيناء [Ṭūr Sīnā'], héberül הר סיני) vagy Hóreb, amelyet Mózes-hegy nek is neveznek (Jabal Mūsā, Dzsebel Múszá), a mai Egyiptomhoz tartozó Sínai-félsziget déli részén található hegycsoport. Itt van Egyiptom legmagasabb csúcsa is, ahol egy 12. századi mecset és egy kápolna, a görög ortodox Szentháromság-kápolna áll. Ez utóbbit 1936-ban építették, egy 6. századi templom helyén. Valaha gyönyörű festményeket és dísztárgyakat állítottak ki a kápolnában, de a turisták áradata miatt manapság már elzárva tartják. A judaizmus, a kereszténység és az iszlám vallás szent irata alapján Mózes a hegyen kapta a Tízparancsolatot Istentől.
Összefoglaló Zsófika közömbös kislány. Zsófika nem sírt Apa temetésén, Zsófika nem sajnálta otthagyni a régi lakást. Zsófikának minden mindegy. Zsófika valahogy nem stimmel. Bárcsak Apa megmondta volna, mit csináljon az ember, ha stimmelni akar! Ő tudta, hogy Zsófikának jelleme van. Élete utolsó percében is rágondolt. Miután rosszul lett, csak egyetlenegyszer szólalt meg már, azt mondta: "Mondják meg Zsófikának…" Apa üzenni akart neki valamit. De Mit? És Szabó Magda regényének kis hősnője elindul, hogy megtalálja a hiányzó fél mondatot, édesapja utolsó üzenetét. Az olvasónak pedig, aki szereti az őszinte, tiszta érzelmeket - akár felnőtt, akár gyerek -, érdemes követnie őt az úton. Szabó Magda regényének 1958-as megjelenését számos hazai és idegen nyelvű kiadás, színpadi feldolgozás követte. A könyv nemcsak a gyermeki lélek titkaiba avatja be az olvasót, de a bizonytalan, csetlő-botló felnőttek hibáit is szeretettel és megértéssel ábrázolja. Zsófika, Dóra és Marianne többet tudnak szüleik, tanáraik traumákkal, sebekkel terhelt életéről, mint amennyit azok feltételeznek róluk, sőt egy odaadó tanáruk, Szabó Márta segítségével helyre is billentik a félresiklott életeket.
Nincs, ostobaság.,, Ez is csak ül, oszt bámul — gondolta Pongrácz. — Kapja a nagy fizetést, az ()ktutcirügvla'vállá dágazóju, oszt asse tuggya, mi van a gyerek házában. Szegény istenatta, ha hétlí'm is ojan nagy a baj, mijen ivászat fojhatik ijenkor szombat este. Persze a szombat azér más, szombaton még az ojan jámborak is odakőricálnak, mint ez a Hidas, pedig a tejen él, nem boron. Oszt nővel sétál, mégpedig fiatallal! No, lesz szívszakadás! Még jó, hogy úgy elvan merülve a beszélgetésbe, hogy se hall, se lát, sötét van a kútnál, nem lát ide, nem kell néki köszönni! " Márta is meglátta a Hidast, és megismerte a lányt is. A nagyobbik Lemberger volt, az egyetemista Lemberger, ugyanolyan fehérszőké haja van, mint a húgának, csak a szeme szürke. Lofarokfrizura, nagy pettyek a ruháján. Lemberger Alice. Most megbotlott a füszeres előtt, Hidas elkapta a könyökét, nem is engedte el. Karonfogva mentek tovább. Milyen hosszú haja lehet ennek a nagy Lembergemék, ha kibontja, leérhet a derekáig. Várt még egy percet, aztán ő is felállt, most már végérvényesen haza akart menni.
Pongrácz még dünnyögött valamit, hogy szerencsére a szegény emberek összetartanak, oszt Kis András (az meg ki? ) majd rendbe hozza a dolgot. Egy szót sem értett az egészből. Otthagyta Pista bácsit, elindult hazafelé. A patika még nyitva volt, erős fény áradt a kirakatüvegen meg az ajtón át, Riegler, az ötödikes Riegler Kriszti apja, az inspekciós, valamit kevert egy porcelántégelyben. Milyen megnyugtató látvány a patika! A csengő feletti kis vörös keresztet is kivilágitották, mintha jelezni akarnák, hogy akinek valami baja van, csak jöjjön. Riegler majd megcsengeti a villanykasszát, csavar azon a kis bélyegzőkaron, aztán kiad valami gyogyszert, s a beteg meggyogyul. Milyen butaságokat gondol az ember néha! Otthon teljesen váratlanul és meglepő módon a saját gimnazista kora jutott az eszébe, ott viháncoltak emlékei között nagy kibontott hajjal Papp Judit meg Nagy Kato. Nagy Katának nyolcadikos korában már jegygyürüje is volt, az iskolában nem volt szabad viselnie, hát délelőttönként rátüzte a karikát a nyakláncára, a Mária-érem mellé, és a latintüzete legrtolso lapjára, oda, ahol a memoriteijegyzékeket kellett volna vezetniük, fel volt írva: HallerKa'lma'n múzeumi gyakornok neje.
És aztán hirtelen Pallay is eszébe jutott, a pedagógia professzora, még az egyetem díszudvarának üvegteteje is, amelyen télen úgy megült a hó, ők meg fel s alá szaladgáltak alatta, dühöngtek és tiltakoztak, szidtak az Egyetemi Tanácsot, minek egyezik bele ilyen hülyeségbe, hogy a legnagyobb tanulási időben menjenek a klinikára, és csináltassa'k végig magukon a vizsgálatokat, valamennyit. Éppen pedagogiai vizsga előtt, mikor az ember ugyis gyakorlőéves, és agyonszaladgálja magát a gyakorló gimnázium meg az egyetem között! Valami statisztikába kellenek az adataik, azért érdekli az egyetemet, mennyi köztük a tüdőbajos meg a kancsi. Sokáig halogatták, de a végén csak muszaj volt elmenni, s az külön felháborító volt, hogy csupa fiatal orvos vizsgálta őket, alig egypár évvel idősebbek náluk, Judit folyton méltatlankodott, de azért a legszebb kombinéját vette fel, és vérpiros lett, amikor leeresztett vállpántokkal végre bementek a szívvizsgálatzra, s a nyurga orvos, aki az ablaknál állt, feléjük fordult.
Árakkal kapcsolatos információk A webáruházunkban () felsorolt árak csak az itt értékesített termékekre vonatkoznak. Eredeti ár: a könyvre nyomtatott ár, a kiadó által ajánlott fogyasztói ár, ami megegyezik a bolti árral (bolti akciók esetét kivéve) Online ár: csak saját webáruházunkban () leadott megrendelés esetén érvényes Bevezető ár: az első megjelenéshez tartozó kedvezményes ár (előrendelés esetén is érvényes) Kedvezményes ár: a Móra által egyedileg kalkulált kedvezményes ár, amely csak meghatározott időszakokra érvényes