Betlehemi csillag Szelíd fénye mellett Ma az égen és a földön Angyalok lebegnek. Isten hírvivői Könnyezve dalolnak Békességet, boldogságot Földi vándoroknak. Igazi lelkünket, akárcsak az ünneplő ruhákat gondosan őrizzük meg, hogy tiszta legyen majd az ünnepekre. Végig a városon nem csilingel a szán, mint gyerekkoromba. Nem gőzölög a hó fázó lovak hátán. A kocsit gép vonja. Idézetek a karácsony szellemiségéről. Angyalok elszálló csengője se csenget a fehér utcákon. Jézuska pénzért jő, s karácsonyfát rendez gazdagok házában. Harang csendül, Ének zendül, Messze zsong a hálaének, Az én kedves kis falumban Karácsonykor Magába száll minden lélek. Békés, derűs karácsony éjjel: A nagy sötét mikor száll széjjel S mikor lesz béke és derű? Karácsony csenget a szörnyű télben Alig hallom csengését. Sárga arcokat látok a hóversében s koldus kezeket reszketni, ujjaikon kékül gyűrűk nyoma, s torkomat folytja az ünnepek kalácsa. Ezüst esőben száll le a karácsony, a kályha zúg, a hóesés sűrű; a lámpafény aranylik a kalácson, a kocka pörög, gőzöl a tejsűrű.
Az addigi templomi liturgia kezdett beköltözni a házakba. Az emberek a Biblia otthoni forgatása révén a vallásos ünnepeket és szertartásokat elkezdték otthon is ünnepelni. Kialakult sok karácsonyi szokás, például a karácsonyfa-állítás az evangélikusoknál Németországban. A 18. Keresztény karácsonyi idézetek szerelmemnek. században már egész Németországban szokás volt karácsonyfát állítani. Innen jutott el a 19. században előbb Ausztriába, majd egész Európába, a kivándorlókkal az Újvilágba, és így kezdett meghonosodni az egész nyugati keresztény világban. A karácsonyfákat kezdetben édességekkel és gyümölcsökkel díszítették fel, később kezdett kibontakozni az üvegdíszek megjelenése. A karácsony megünneplése egyre inkább kezdett szokássá válni a nem vallásos családok körében is, a szeretet, a béke ünnepeként, a vallásos keresztényi rítusok egy részét átvéve. Napjainkban, az európai zsidó-keresztény kultúrkörben a karácsony népszerű és sokakat érintő ünneppé vált, amely mindenki számára más-más jelentést hordoz. Magyarországon a szocializmus idején a vallásos hátterű fenyőünneppel helyettesítették.
Az ünnephez kötődő legtöbb szokást viszont elég nehéz kapcsolatba hozni Jézus születésével. Vegyük például a Mikulást. Az egyik észak-amerikai üdítőitalgyár 1931-es karácsonyi reklámkampánya tette népszerűvé a vidám, fehér szakállú, pirospozsgás és piros ruhás Télapó képet. Brazíliában az 1950-es években megpróbálták egy helyi mitikus alakkal, Indián apóval helyettesíteni. De a Mikulás nemcsak Indián apó felett aratott győzelmet, hanem "a gyermek Jézus felett is, és a december 25-ei ünnep hivatalos jelképévé vált" – mondja Carlos E. Fantinati professzor. Keresztény karácsonyi idézetek a szeretetről. De vajon csak a Mikulás és más hasonló történetek miatt ítélhető el a karácsony? Megtudhatjuk a választ, ha visszamegyünk a kereszténység hajnalára. Az Encyclopedia Britannica szerint "a kereszténység első két évszázadában a keresztények erősen ellene voltak a születésnapok megtartásának, akár a mártírokéról, akár Jézuséról volt szó". Miért? És aztán feltűzöm a szívemet A legmagasabb fenyő tetejére, - S imába kezdek: Magány, Mi Anyánk... Néked ajánlom égő szívemet... – Reményik Sándor Szeretni annyit jelent: magamat adni.
Kik messze voltak, most mind összejönnek a percet édes szóval ütni el, amíg a tél a megfagyott mezőket karcolja éles, kék jégkörmivel. Ó, emberek, gondoljatok ma rá, A betlehemi kisded jászolára, Amely fölött nagyobb fény tündökölt, Mint minden várak s kastélyok fölött. Ki rómaihoz, barbárhoz, zsidóhoz, A kerek föld mindegyik gyermekéhez Egy üzenettel jött: Szeressetek! Ó, emberek, gondoljatok ma rá! Karácsony - lysa.qwqw.hu. Nem volna más vallás, Nem volna csak ennyi: Imádni az Istent És egymást szeretni... Karácsonyi rege Ha valóra válna, Igazi boldogság Szállna a világra. "A Karácsony - a szerelem előtt, közben és utána, - a legmagasztosabb érzéseket felszabadító szeretetünnep. " Keresés Bölcsességek Szerzők között
A karácsony egy keresztény ünnep, amelyen Jézus Krisztus születésére emlékeznek. Minden év december 25-én tartják világszerte, habár nem ezt a dátumot tartják számon Jézus születésének. Feltehetőleg vagy azért esett erre a választás, mert egyes keresztény szerzők szerint Jézus szenvedése azaz a húsvét illetve fogantatása az év azonos napján, március 25-én történt, vagy azért, mert ekkor kezdődött el a téli napforduló a Föld északi féltekéjén. A karácsony a karácsonyi- és ünnepi szezon közepén van, a kereszténység ettől az ünneptől kezdi számolni a karácsony hetét, amely tizenkét napból áll. Annak ellenére, hogy a karácsony egy tradicionális keresztény ünnep, ettől függetle nül sok nem-keresztény ember ünnepli világszerte a szeretet ünnepeként. Keresztény karácsonyi idézetek képekkel. A modern és népszerű ünneppel együtt jár az ajándékozás, a karácsonyi zene, a különböző mintázatú üdvözlőlapok küldése, templomi ünneplések, karácsonyi ebéd és ünnepi hangulatú tárgyakkal való díszítés, mint például karácsonyfa állítás, karácsonyi égők, girlandok, fagyöngyök és krisztustövisek elhelyezése.
– Howard Thurman Karácsony éjjel angyalok szárnyán jön a békesség közénk, Csillagok fényét ma a gyertya szórja szét. Kint bárhogy fúj a téli szél, bent az otthon vára véd, Ma a szívünk összeér. – Szekeres Adrien Az ünnep az élet rangja, felsőbb értelme. Készülj föl reá, testben és lélekben. – Márai Sándor Keressük meg önmagunkban a magyar Karácsonyt, emberek, mielőtt végképpen elkárhozik a lelkünk ebben a vásárcsarnokká változott világban. – Wass Albert A karácsony igazi értelme szükségszerűségében rejlik, hiszen kell, hogy legalább az év egy napja emlékeztessen minket: számtalan fontos ember létezik még saját magunkon kívül. – Eric Sevareid A karácsony lényegét éppen a szeretteinkkel való kapcsolatunk jelenti. A sikeres karácsony titka tehát az, hogy különbségeink ellenére megértsük egymást, és megtanuljunk eredményesen együttműködni. Keresztény Karácsonyi Idézetek. – Allan és Barbara Pease Sokkal fontosabb, hogy hogyan töltöd a karácsonyt, mint hogy mennyit költesz. – Henry David Thoreau Karácsonykor csak az vak, akinek nincs szeretet a szívében.
Története A karácsonyi ünnep szellemiségéhez, és jellegéhez hasonló ünnepek már korábban is léteztek, például a pogányok téli napfordulós ünnepe, a szaturnália ünnepségek. Az ókori Rómában december 17-25 között tartották a földművelés istenének, Szaturnusznak ezt a nagy ünnepét. Ekkor nagy táncos vigadalmakat tartottak birodalomszerte. A fény diadalát ünnepelték a halál és a sötétség felett. A régi pogány ünnep vigasságokkal volt tele, mivel a téli napforduló a régi földművesek körében az újjászületést, a reményt táplálta. A földművesek számára fontos volt a meleg eljövetele, mivel a létük múlott rajta. A meleg időszak a bőség időszaka volt, míg a hideg időszak a sötétség és a nélkülözés időszaka, ilyenkor az isteneket igyekeztek jókedvre deríteni. A szolgák megajándékozása is elterjedt volt. A házakat örökzöld borostyánokkal díszítették. Miután a kereszténység államvallás lett, hamarosan hivatalos keresztény ünneppé nyilvánították Jézus születését. Ezt az eseményt a 4. századtól kezdték ünnepelni, január 6-án Epiphaneia néven.
Tisza István gróf, miniszterelnök 155 éve, 1861. április 22-én született Pesten. Politikuscsaládban látta meg a napvilágot: apja, Tisza Kálmán a mai napig rekorderként 15 évig, 1875-90 között volt kormányfő. (A grófi címet nagybátyja, az árvíz utáni szegedi újjáépítést irányító Tisza Lajos kapta meg. ) A debreceni református kollégiumban érettségizett, majd német egyetemeken tanult jogot. 1886-ban képviselővé választották, s hamarosan a Szabadelvű Párt vezéregyénisége lett. 1903-ban, Széll Kálmán lemondásakor I. Ferenc József őt bízta meg kormányalakítással. Tisza István története - Cultura.hu. Először kudarcot vallott, de az év októberében – vad ellenzéki obstrukció mellett – sikerült létrehoznia kormányát. Ragaszkodott a dualista elvekhez, külpolitikájában a kettős szövetséghez, fő célja a magyar szupremácia megerősítése és kiterjesztése volt. Az újonclétszám emelése miatt kirobbant ellenzéki obstrukciót a házszabályellenes zsebkendőszavazással akarta letörni (a házelnök meglengette zsebkendőjét, mire kíváncsiságból felálltak a képviselők, ami akkor az igen szavazatokat jelentette), a dulakodásba fulladt incidens nyomán pártja megroppant, és az új választásokon vereséget szenvedett.
A monumentális emlékművet 1934. április 22-én avatták fel Gömbös Gyula miniszterelnök jelenlétében. Az emlékmű 17 méter, a főalak Tisza István szobra 5 méter magas volt. Budapest ostromakor számos sérülés érte, de ezek a hibák javíthatók voltak. 1945 tavaszán ismeretlen személyek ledöntötték az emlékmű főalakját képező Tisza István szobrát. Az emlékmű többi része azonban 1948-ig a helyén maradt. Ekkor a megmaradt elemeket három, önálló szoborként állították fel: Az emlékmű tetejét díszítő hatalmas kőoroszlánt a XII. kerületi Hegyalja úton állították fel, az egykori tabáni temető helyén, ahol a Buda ostrománál elesett honvédeket temették el. A "Honvédsírok emlékműve" nevet kapta. A jobboldali szoborcsoport, amely eredetileg a "Magyar bőség" nevet viselte Esztergomba került és a "Munka" címet kapta. Vezető testület | Gróf Tisza István Kórház Berettyóújfalu. Jelenleg "Magvető" néven ismert. A baloldali szoborcsoport a II. kerületi Hűvösvölgyi úti laktanya udvarán lett felállítva "Búcsúzó katona" néven. (Erről is látható kép az 5325-ös műlapon:) Jelenleg a keceli Pintér Művek szoborparkjában található.
Az emlékmű utóéletéről nagyon sok hasznos és érdekes információ olvasható az 5325-ös műlap kommentjeiben. Források: Prohászka László: Szoborsorsok. Kornétás Kiadó Budapest, 1994, 96-99. oldal Két korabeli vélemény a Tisza-emlékműről. Az első Farkas Zoltán írásából, amely a liberális Nyugatban jelent meg 1934-ben, a második Genthon István cikkéből, amely gróf Bethlen István konzervatív folyóiratában, a Szekfű Gyula által szerkesztett Magyar Szemlében jelent meg 1937-ben: "Budapesten a parlament mellett ismét egy szerencsétlen köztérszobrot állítottak fel. […] Méreteiben hatalmas, kifejező erejében üres. Óriási, kavargó bronzkolosszusok vannak rajta, inkább agyagból mint bronzból, nagy gesztusok, amelyek mögül hazafias tirádák hallatszanak, de nem a lélek igazi szenvedélye csendül meg bennük, hanem a fáradt rutinnak, az elkoptatott sablonnak régen unottá vált ügyeskedése. […] Tisza alakja erőtlen és színpadias. Gróf tisza istván kórház térkép. De még az ő szobránál is gyöngébbek a mellékcsoportozatok. Egy régen levitézlett naturalizmusnak teátrális álpátosza mozgatja őket nyugtalan kapkodással.
Elvesztettük nem abban az értelemben, hogy ne tudnánk még tovább is szívós és hősies védekezést kifejteni, de igenis elvesztettük abban az értelemben, hogy (…) a háború megnyerésére többé reményünk nem lehet. " Sokan bírálták Tiszát ezért a kijelentésért, mert vezető politikus szájából elsőként hangzottak el nyilvánosan ezek a szavak. Csehszlovákia esetleges születéséről így szólt október 17-i beszédében: "Mielőtt a tulajdonképpeni nemzetiségi kérdésről beszélek, egy ezzel kapcsolatos kérdéssel kell számolnom, és ez az ú. n. cseh-tót probléma. Vakmerőbb hamisítását a tényeknek a történelem nem tudja felmutatni, mint ezt a cseh-tót nemzeti vagy állami gondolatot. Gróf tisza istván felesége. " Tisza tehát úgy vélte, hogy a hazai szlováksággal meg lehet – és meg is kell – egyezni. Ezen egyezségnek nyilván előfeltétele volt, hogy a cseh haderő ne szállja meg a Felvidéket, hanem a megegyezésre ezt megelőzően sor kerüljön. Tisza nem ismerte fel, hogy a helyzet a cseh-szlovák kérdés területén mennyire súlyos, vagy ha mégis, nem hitte azt el, és úgy vélte, hogy a magyar kormánynak még van itt mozgástere.
Tisza feloszlatta pártját, és visszavonult a politikától 1910 volt számára a diadalmas visszatérés éve, amikor újonnan szervezett Nemzeti Munkapártja fölényesen győzött a választásokon. A kormány megalakítását azonban nem vállalta. Ellenezte az általános választójog bevezetését, pártolta viszont a hadsereg fejlesztését, így a véderőtörvény miatti ellenzéki obstrukciót házelnökként új házszabály elfogadtatásával, majd karhatalommal törte le. Erőszakossága miatt robbant ki 1912. Gróf tisza istván kórház berettyóújfalu állások. május 23-án a pesti vérvörös csütörtök, majd június 7-én rálőttek a parlamentben (a golyó nyoma ma is látszik a faburkolaton). 1913-ban lett ismét kormányfő, tevékenysége folyamatosan parlamenti viharokat váltott ki. Az államhatalom megerősítése és a háborús készülődés érdekében tovább korlátozták a gyülekezési jogot, erősítették a cenzúrát. A szarajevói merénylet után viszont ellenezte a hadüzenetet, mert felkészületlennek tartotta az országot, féltette a Monarchia egyensúlyát, és tartott az Erdélyre vonatkozó román igényektől.