2020. december 11. péntek 19. 30 MÜPA - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Ludwig van Beethoven: Házavatás-nyitány Ludwig van Beethoven: V. Esz-dúr ("Emperor") zongoraverseny Richard Strauss: Alpesi szimfónia Op. 64. Ránki Dezső – zongora Vezényel: Bogányi Tibor Koncert várható hossza: 125 perc Bérletárak: Kiemelt: 22. 900 Ft, I. kategória: 19. 900 Ft, II. kategória: 15. 900 Ft, III. kategória: 10. 900 Ft Bérletvásárlás A zenekar közel 210 éves és a műfaj, amit képvisel, olyan zeneszerzők alkotásait adja elő, mint a 250 éve született Ludwig van Beethoven. A számok felidézése nem véletlen. A decemberben épp tíz éve átadott Kodály Központ rezidens együttese azt üzeni a MÜpa közönségének is: az elmúlt évszázadokban számos kataklizmán ment keresztül az emberiség, de a szimfonikus zenekari működés fennmaradt a legnagyobb válságok idején is. Ránki Dezső kétszeres Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész tolmácsolja Beethoven grandiózus, utolsó "Emperor" zongoraversenyét, melyben a szerző egy rendkívül nemes, érzelmekkel teli szólamot komponált az előadónak.
Ismét Ránki Dezsőt köszönthetjük a zenekar vendégeként, azt a művészt, aki évtizedek óta annyi felejthetetlen élménnyel ajándékozta meg a közönséget az elmúlt évtizedekben akár szólóesten, akár a szintén kétszeres Kossuth-díjas Kocsis Zoltánnal zongorázva, akár a Nemzeti Filharmonikusokkal. Az évadnyitó hangverseny színes műsorán a hagyományoknak megfelelően Bartók művei szerepelnek, ezúttal szinte keresztmetszetet nyújtva, mintegy a zeneszerző arcait mutatva meg az életút különböző állomásaiból. A fiatalkori érett műveket képviseli a burjánzó természetzenét és a részleteiben már a Táncszvit rusztikus hangjait idéző Két kép 1910-ből, valamint a dús, sokszor késő romantikus szenvedélyű, ugyanakkor franciás színgazdagságú Négy zenekari darab, a szimfonikus irodalom e méltatlanul keveset játszott, a maga nemében páratlan szépségű ciklusa. Az 1923-ban bemutatott Táncszvitben Bartók a Duna-menti népek zenéjének jellegzetes motívumait állította egymás mellé – még akkor is, ha a szerinte kevésbé sikerült szlovák epizódot arabossal helyettesítette –, személyes hitvallásként.
Ránki Dezső zongoraestjével folytatódik az MVM Koncertek – A Zongora -sorozat szeptember 21-én a Müpában, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. A nagy érdeklődéssel várt koncert első felében Beethoven művek csendülnek fel: az Esz-dúr zongoraszonáta (mely a "Quasi una fantasia" címet viseli) után részleteket hallhatnak a 6 bagatellből, majd a zeneszerző egyik korai darabját, az E-dúr szonátát tűzi műsorra a kétszeres Kossuth-díjas művész. A Beethoven darabok után is izgalmasan folytatódik a hangverseny. A korai romantika egyik legkiemelkedőbb alkotása, Schumann op. 17-es C-dúr fantáziáját hallhatja a közönség. A művet Schumann Lisztnek dedikálta, egy bonni Beethoven szobor felépítésének hozzájárulásaként. A Zongora sorozat következő vendége a Müpában az orosz sztárzongorista, Jevgenyij Kiszin lesz november 5-én. Az MVM Koncertek októberben a Gödöllői Nemzetközi hárfafesztivállal folytatódnak október 3-6. között olyan neves művészek fellépésével, mint Maria Graf, Joel von Lerber és Vigh Andrea.
Az előadás megtekinthető a honlapunkon, Facebook-oldalunkon és YouTube-csatornánkon. A magyar közönséget négy évtizede világszínvonalú produkciókkal kényeztető Ránki Dezső, akit bő öt évvel ezelőtt a Müpa Az évad művészévé választott, olyan zeneszerzőtől játszik, aki különösen közel áll a szívéhez: Joseph Haydntől. Ránki nem szereti, ha ünneplik, kerüli a feltűnést, ritkán ad interjút; honlapja sincs, mégis tudnak róla, koncertjeinek nagyobb részét külföldön adja. "Otthonszerető ember vagyok, nagy kertünk van, rengeteg könyv, lemez, unalomra nincs esély. És akkor sem unatkozom, ha semmit sem csinálok, csak együtt vagyunk otthon, és például hallgatom a madarakat. " Ő zenélni szeret, és csak akkor áll ki egy műsorral, ha művészi elvei alapján tökéletesen kidolgozta azt. Nem az iparosok közé tartozik, akik szemkápráztató termékeket gyártanak futószalagon, és az év nagy részét szállodákban töltik. Az ő műfaja a manufaktúra, amelyben időt és fáradságot nem kímélve dolgozik. Lehet, hogy hosszabb ideig dolgozik, de ami kikerül a keze alól, az örökbecsű, egy életre szól.
Ezen gyűjtemény számára Radnóti lefordította a 9. eclogát. Innen kapta Radnóti az ötletet, hogy ő is írjon ilyen műveket. Radnóti összesen számozás szerint 8 eclogát írt, de a 6. ecloga hiányzik, vagy elveszett, vagy meg sem íródott, vagy más címen szerepel stb. Többen a Töredék c. hexameteres verset tartják ennek a hiányzó eclogának. Az 1. Vergilius eklogái és hatásuk a XX. századi magyar költészetre - Irodalom kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. ecloga, amely leginkább hasonlít a vergiliusi eclogákhoz, mert párbeszédes formájú, hexameterekben íródott, a pásztor beszélget a költővel. Radnóti Miklós: Első ecloga Vergilius Georgicájának mottójával kezd: "Mihelyt a jog és a jogtalanság összekeveredik, háborúk lepik el a földet és a bűnök sokasága. " Az eclogában 2 költőt említ: Frederico Garcia Lorca-t (spanyol költő volt, de a spanyol polgárháború idején kivégezték) és József Attilát. Ennek célja, hogy bemutassa, hogyan múlnak el a költők, mily hamar elfelejti az emberiség azokat, akiket tényleg tisztelni kell. A vers idillel indul, amit rögtön kiábrándulás követ, hiszen még ez nem a tavasz, a költészetben sem.
Műelemzés Előzmények, utalás: Theokritosz görög költő a költeményeit eidüllionnak "képecske" nevezte el, legeredetibb darabjai a bukolikák, melyek nyugodt, bensőséges, életörömöt hirdető, párbeszédes pásztori költemények. A bukolikákat Vergilius honosította meg a római költészetben. Kr. e. 37-ben adott ki 10 válogatott költeményt Eclogae címmel. A bukolika helyett műfaji megnevezésként Vergilius az eclogát használta, így teremtődött meg ez a lírai műfaj, amely hexameteres párbeszédes formában, bukolikus hangvételben a pásztor idilli világát és a városi költő zaklatott világát és értékrendjeit szembesíti. Radnóti Miklós az Officina kiadó kérésére 1937-ban fordított Vergilius eclogát 10 kortársával együtt. Description: Radnóti Miklós Eclogái. Mikor Radnóti ráismert sorsának és életének veszélyeztetettségére, költészete klasszicizálódott, fontossá vált számára az ember, s ekkor fogant meg benne, hogy további eclogákat írjon. Eclogáiban szembesítette a háború borzalmait, a fennálló fasiszta világot a háború előtti békés idillel.
Radnóti Miklós eclogái Download Report Transcript Radnóti Miklós eclogái Az ecloga műfajának továbbélése Radnóti költészetében 1.
A Nyolcadik ecloga a ciklus utolsó darabja, 1944 augusztusában keletkezett. Benne az ószövetségi Náhum prófétát idézi meg a költő. Ennek megfelelően archaizáló beszéd jellemzi. Radnóti Miklós eclogái | slideum.com. Ezen a ponton eleveníti fel Radnóti a váteszköltői hagyományt: "Próféták s költők dühe oly rokon" – mondja. A vers vége egy békés, emberhez méltóbb jövőbe tekint. De mit tehet addig a költő? Mit tehetett Radnóti? Az utolsó hetek kínszenvedései között is írt, míg végül 1944 novemberében meggyilkolták. Radnóti Miklós: Radnóti Miklós: Erőltetett menet (válogatott versek):
Publius Vergilius Maro Odivius és Horatius mellett az augustusi aranykor költőtriászának legnagyobb epikus költője. Andesben született (Kr. e. : 70-19), egyszerű paraszti családban. Édesapja tanítatta és közéleti pályára szánta, de Vergiliust nem vonzotta a politika. Életútját a költészet és a filozófia határozta meg. Kr. 41-ben a polgárháborúk ideén édesapja kisbirtokait kisajátították Octavianus veteránjai számára. Tekintélyes barátai később kieszközölték, hogy az egyre ismertebbé váló költő visszakapja családi birtokát. Ettől kezdve Augustus személye és politikai programja a költő szemében eggyé vált a társadalmi igazság, a jólét és a béke eszményével. Maecenas vette pártfogásába, s bejáratos lett a császári udvarba is. Kr. e 37-ben adta ki válogatott bukolikáit, pásztori költeményeit Ecloage címmel. (eklogé – "szemelvények", "válogatott versek"). Ez a költemény tíz, gondosan elrendezett hexameteres költeményből áll. A sorszámok nem a megírás dátumát fejezik ki. A görög bukolosz, vagyis marhapásztor szó alapján nevezzük bukolikus költészetnek, bukolikának.
ecloga, mely egy születendő gyermekhez kapcsolja az új aranykor eljövetelét. A különböző keleti vallások Messiást ígérő tanításai és a cumaei (kumé) Apollón papnőinek, a Sybilláknak (szibilla) a jóslatai táplálták az emberekben a polgárháborúk vérontása közepette a világ megtisztulásának vágyát. A költemény tele van olyan motívumokkal is, amelyek elősegítették, hogy a keresztény egyházatyák később a IV. eklogában Krisztus születését megjövendölő próféciát lássanak, és Vergiliust a középkorban valóságos "pogány szent"-ként tisztelhessék. Ez a kivételes megbecsülés teszi meg Vergiliust Dante kísérőjévé. Ilyen motívumok pl. : " már megtérhet a Szűz"; "már új sarjat küld a magasból a földre az ég is"… a most születő gyermekkel beköszönt az aranykor, s letörlik rólunk a bűn nyomát; az "isteni szent gyermek, nagy magzata Jupiternek" isteni életet él, s "ujjong a világ a jövendő korszak elébe". Vergilius nem jövendölhette meg Jézus Krisztus eljövetelét Kr. e., a vers megírása idején. Valószínűleg a brundisiumi béke megkötésével állhat kapcsolatban.
- haláltudat • Tajtékos ég, 1946: posztumusz kötet • Orpheusz nyomában: műfordítások 2.