2014. december 8. /MTI/ eredeti cikk Bánffy Miklós művét állítja színpadra Vidnyánszky Attila a Nemzeti Színházban: az Isten ostora című előadást pénteken mutatja be a teátrum. A Bánffy Miklós A nagyúr című műve alapján született darab egy végzetes szerelemi történetet és két civilizáció, a Kelet és a Nyugat drámai találkozását jeleníti meg. Az előadás a legendás hun király, Attila történetét dolgozza fel. Vidnyánszky Attila az MTI-nek elmondta: már régóta szeretett volna Attilával foglalkozni, a debreceni színházban műsorra is tűzte a Bánffy-darabot utolsó évadában, de ott - a váltás miatt - már nem tudta színpadra állítani és örül, hogy végül is a Nemzeti Színházban születik meg az előadás. A rendező arról beszélt, hogy Attila olyan személyiség, akit a körülötte lévő legendák, tévhitek, a meglévő történelmi adatok, hogy keletről megy nyugatra, a halálának különleges, romantikus volta igazi színpadi hőssé, mozihőssé emel. "Ezer dolgot ezerféleképpen lehetne róla mesélni" - tette hozzá.
Első franciaországi tartózkodásom alatt a 90-es években tőlem is kérdezték elborzadva, valóban vannak-e még nálunk, akik Attila névre hallgatnak, és csecsemőket is hívnak-e így. A francia történész, Michel Rouche a kinti internetes oldalakat idézi, melyeken gyakran olvashatunk efféle apróhirdetéseket: "Eladó Attila, 9 hónapos fajtiszta rottweiler". E szélsőséges reakció szerinte válasz arra a traumára, amit annak idején a hunok hódító hadjáratai okoztak szerte a világban, viszont épp azt fejti ki, hogy ilyen hatást csakis egy rendkívül fejlett kultúrával bíró nép tehetett. Bánffy, aki diplomataként a maga korában gyakran tapasztalt nyugaton értetlenséget a magyarok iránt, nem véletlenül idézte fel a hun király alakját, akinek száján át kimondhatja: "Tudom, nektek barbár mind, kit nem ismertek. " Két kultúra, Kelet és Nyugat ütközéséről, nem pedig barbárok és műveltek szembeállításról van szó A nagyúr ban. Orosz István Kossuth-díjas grafikusművész plakátja A próbafolyamat során a legkülönbözőbb forrásokból merítve tapogatóztunk e hatalmas anyagban, melynek összetettségébe bepillantást nyerhettünk a színházunkban rendezett december 6-i Isten ostora konferencián.
Attila, a hun király utolsó napjainak, az ellene szervezett összeesküvés és az ő végzetes szerelmének fiktív történetéből legelsősorban az emberiesség, az emberközeliség hiányzik, amely pedig Vidnyánszkynál korábban (az említett előadások mind 2011 előttiek) az átélhetőség garanciája volt. Emiatt érezhette a néző olyan elidegeníthetetlenül fontosnak önmagára nézve mindazt, ami a színpadon zajlott. Ehelyett az Isten ostora másfél évezredes világa csupa egyszerű közhelyből épül fel: a szereplők mindenféle jelentéstartam nélkül kardokat lengetnek, kardokat éleznek, vasalt csizmáikkal dobbantanak, fokosokat vágnak bele farönkökbe, és így tovább. Rosszabb esetben a megmagyarázhatatlan, mert oda nem illő komikum is megjelenik, a hun harcosok például néhány percenként nyíllövést imitálnak, pontosan azzal a hangos "pííjjj" kiáltással, amelyet minden óvoda udvarán hallani, amikor az óvó néni nem figyel eléggé. A végig a színen lévő sámánasszony elváltoztatott gyerekhangon énekel-kiáltozik, és ez még akkor is komolyan vehetetlenül infantilis hangulatot kölcsönöz a figurának, ha a nő egyébként egyfajta anyaszerepben fog később Attila mellett feltűnni.
Isten ostora - Bánffy Miklós: A nagyúr című műve alapján. Ha végignézünk a jelenen, azt látjuk, hogy a világban oda-vissza hullámzásban mozognak egész népek, hiszen vendégmunkások milliói özönlenek egyik földrészről, országból a másikba. Háborúk, polgárháborúk, éhínségek miatt emberek százezrei kénytelenek elmenekülni hazájukból, új hazát, menedéket keresve. A "Kelet" és a "Nyugat" drámai találkozásának történelmi dimenzióját éljük – megint. Ebben a keveredésben meg tudjuk-e őrizni a lényegünket, a gyökereinket vagy az eljövendő világ rákényszerít majd bennünket, hogy az együttélés érdekében feladjuk nemzeti identitásunkat? És nem csak mi, mások is. Izgalmas kérdés, hogy meg tudjuk-e őrizni – nem csak mi, mások is – a csak ránk (rájuk) jellemzőt, és lehet-e megértés a kultúrák között" – fogalmaz Vidnyánszky Attila, az előadás rendezője, akit a kultúrák keveredésében az etnikai identitás megőrzésének kérdése is foglalkoztat. Ezekhez a gondolatokhoz keresett olyan művet, amely nem a máról szól, hanem történeti távlatokban képes láttatni ezt a kérdést, és azt, hogy a személyiség, a hős milyen szerepet játszik a történelemben.
Aztán a multifunkcionális szó később is elhangzik, amikor a pribék közli, hogy a kivégzett követ koponyájából mint serlegből fog inni. Emellett ezúttal sem a díszlet, sem annak használata nem járul hozzá az előadás elmélyítéséhez. Noha jó ötlet, hogy Olekszandr Bilozub tervező ledöntött kopjafákkal, különféle nemzetek eltaposott szimbólumaival keretezi a teret, emlékeztetve Attila pusztítására, de a díszlet fő eleme elcsépelt: egy óriási, két kerékkel forgó malomkőről van szó, ami sem időkerékként, sem a forgandó szerencsére való utalásként nem tud semmi újszerűt megfogalmazni. A figurák püfölnek valamit Ráadásul a színészek mintegy pótcselekvésként forgatják folyamatosan; csak ritkán érezhető, hogy a mozgásnak jelentése is lenne. Egyébként is jellemző az előadásra az érzelmek, a jellemek túlontúl egyszerű kifejezése: Vidnyánszky szinte mindent azzal próbál érzékeltetni, hogy a figurák püfölnek valamit, vagy üvöltve erőt fejtenek ki akármilyen formában. Az atmoszféra kialakulását ezen kívül is több elem gátolja Forrás: Simarafoto Élen jár ebben Horváth Lajos Ottó, a Mikoltba szintén szerelmes gót herceg szerepében: ő dühét, primitívségét, majd pedig ennek ellenkezőjét, gyengéd érzelmeit és mindenféle dilemmáit hasonló módszerekkel – például Attila trónjának emelgetésével és földhöz csapkodásával – kívánja érzékeltetni.
Balogh Tibor javaslata: "…nektek barbár az, akit nem ismertek" – mondja Attila. Termetét, ápoltságát, viselkedését százféleképpen írták le. Amennyi okkal rettegték, ugyanannyival rajongtak érte a meghódolók. Aztán egy gyönge pillanatában bekerítette a szerelmes halál. Vidnyánszky mesét mond – a sajátját –, és ezzel bővíti a legendáriumot. Az irónia és az áhítat mezsgyéjén egyensúlyozva, a Szarvassá változott fiú és Borbély Szilárd Halotti pompája kompozíciójának medrében halad, s közben felfedez a maga számára egy új nőalakot, a kamaszkora szertelenségében megragadt, játékból fatalista amazonét… (Balogh Tibor dramaturg, kritikus) játékidő: 3 óra 10 perc (egy szünettel) bemutató: 2014. december 19.
2022. jún 20. 19:59 Liptai Claudia férje is feltűnik a Mestercukrászban /Fotó: RTL Klub Liptai Claudia arról mesélt, hogy a családja is részt vett a Mestercukrász forgatásán: ráadásul a férjével közösen tűnnek fel majd a képernyőn. Ma este indul az édesszájú Konyhafőnök, avagy a Mestercukrász új évada, ahol ismét megmutathatják a sütni vágyók, mire képesek. Juhos Joci és Enzsöl Balázs mellett újfent Liptai Claudia lesz a zsűriben. A műsorvezető most több részletet is elárult a műsorral kapcsolatban az RTL Reggeliben. ( A legfrissebb hírek itt) A második évadban újítottak a készítők, ugyanis egy válogatóban kell majd bizonyítaniuk a versenyzőknek, ahol meg kell küzdeniük a bent maradásért. Az új széria egyik különlegessége, hogy Liptai Claudiát és férjét, Pataki Ádámot is láthatják majd a nézők desszertkészítés közben. Mint kiderült, koktélt kell majd újra gondolniuk, valamint fagyit készíteniük azoknak, akik belevágnak a kalandba. A plusz kilókról vallott Liptai Claudia: azt is elmondta, mikor hagyná abba a tévézést – Marci is ott volt egyébként a forgatáson, a kamerákat nagyon jól kezelte, utána fél napig kellett visszaállítani azt, amihez hozzányúlt... Nagyon élvezte, mondta, hogy szeretne ott lenni a kóstolásnál – mesélte a tévés, akit nagyon szórakoztatott, hogy családi show-műsorrá vált a forgatás.
Közös gyermekük, Marcell Ádám 2016-ban született. A legendás Pataki cukrászda Pataki Ádám nagyszülei Tápiógyörgyén üzemeltettek egy kis presszót, innen indult a családi vállalkozás. 1973-ban alapította édesapja Érden a Pataki Cukrászdát, amely mai napig a környék legnépszerűbb süteményezője. Ez is érdekelhet: "Legnagyobb meglepetésemre pozitív lett a tesztem" – Liptai Claudia elkapta a koronavírust "Mintha egy ólomsapkát húztak volna rám, és a látásom is rosszabbodott" – súlyosbodtak Liptai Claudia tünetei "A férjemet egy szirénázó mentő vitte el" – koronavírus miatt intenzív osztályra került Liptai Claudia férje Kiemelt kép: Liptai Claudis és Pataki Ádám – Forrás: Facebook/ Pataki Ádám
Recept válogatás Napi praktika: hasznos konyhai trükkök, amiket ismerned kell Válogatásunkban olyan konyhai praktikákból szemezgettünk, amiket ti, kedves olvasók küldtetek be, gondolván, hogy mások is jó hasznát veszik a kipróbált, jól bevált trükknek. Többek között lerántjuk a leplet arról, hogy nem folyik ki a rántott sajt, mitől lesz igazán krémes a gyümölcsleves, és hogy mitől lesz szupervékony, szakadásmentes a palacsinta.