Valami nagy gondolatnak, eszmének hűséget fogadni és mindvégig kitartani mellette, akármilyen formában is jöjjön értünk a halál, vagy ami néha még annál is rosszabb, a keserves, szenvedésektől meggyötört élet. Olykor könnyebb meghalni, mint egy gondolat, egy eszme megszállottjaként élni. Nem törődni a mindennapok keserveivel, a reánk szórt rágalmakkal, hazugságokkal, de következetesen menni az úton a bizonytalannak látszó, de mégis szent cél felé. Hűnek lenni valamihez — mindhalálig — még akkor is, ha néha úgy érezzük, hogy hiábavaló a harc, mert nem kedvez nekünk a szelek járása és nem a mi javunkra fordul a történelem könyörtelen kereke. Koldusszegényen küzdeni valami láthatatlan és megfoghatatlan ideálért, amit úgy hívnak: elveszett haza — Magyarország. Akik olvasták Marschalkó már-már prédikációnak is beillő írásait, azok hívei és rajongói lettek. Akiket joggal támadott — azok ellenségeivé váltak. Mert ellensége sok volt, mint minden igaznak. Marschalkó Lajos nem volt a harmadik úton járó vándora a magyar életnek.
Ifjúsága és gyermekei lelkéből ki akarták lopni a nemzeti öntudatot és önbecsülést is. Ez a könyv mégsem vitairat, de elsősorban szól annak a szabad földön nevelkedett ifjúságnak, amely már nem ismeri az elveszett otthont és szól azoknak a fiataloknak, akik a pánszláv bolseviki elnemzetlenítés elől menekültek ide, de akiknek lelkén nem hagyott nyomot a szovjet vitriol. Lássák meg ők, akik utánunk jönnek s akik egy szabad Magyarország gazdái, vezetői lesznek, hogy a magyar ezeresztendőben sok volt az árny, de több volt a fény. Sok volt a hiba, de több a siker, az emberség, hősiesség. S ekként gátlás nélkül mondhatjuk el Reményik Sándor örökszép hitvallásával: "Szeretlek népem - mindhalálig! " A magyar betű szolgálatában eltöltött negyven esztendő szépségével és keservével mondom el hát: ne kívánjuk vissza a múltból ami rossz volt, de százszorosan becsüljük meg a jót, a szépet. Marschalkó Lajos Marschalkó Lajos Született 1903. szeptember 11. Hajdúböszörmény Elhunyt 1968. május 20. (64 évesen) München, NSZK Foglalkozása újságíró Marschalkó Lajos ( Hajdúböszörmény, 1903.
«" Fbb mvei: Kik rultk el 1818-ban Magyarorszgot? (Stdium Kiad, 1944); Egyedl Sztlin ellen (Cleveland, 1949); Vrs vihar (visszaemlkezsek, San Francisco, 1954); Semleges Magyarorszgot! - Könyvajánló - Marschalkó Lajos: Mindhalálig - történelmi elbeszélések Ajánlja ismerőseinek is! A magyarságot, a magyar népet, a nemzeti múltat soha sem gyaláztak annyit, mint az utolsó másfél évtized alatt. Mártírjairól letépték a glóriát, államférfiaitól, hadvezéreitől és közvitézeitől elvitatták még a becsületet is. Ifjúsága és gyermekei lelkéből ki akarták lopni a nemzeti öntudatot és önbecsülést is. Ez a könyv mégsem vitairat, de elsősorban szól annak a szabad földön nevelkedett ifjúságnak, amely már nem ismeri az elveszett otthont és szól azoknak a fiataloknak, akik a pánszláv bolseviki elnemzetlenítés elől menekültek ide, de akiknek lelkén nem hagyott nyomot a szovjet vitriol. Lássák meg ők, akik utánunk jönnek s akik egy szabad Magyarország gazdái, vezetői lesznek, hogy a magyar ezeresztendőben sok volt az árny, de több volt a fény.
Feloldhatatlan kettősség ez, amelyet átérezni valóban csak az tud, aki egy vesztes háború után, látva országa pusztulását, kénytelen maradék életét idegenben leélni, mert hazatérése esetén a szovjet akasztófák (jobb esetben puskagolyók) várnának rá. A 2004-es Ég fiai kiadás borítója (forrás:) Marschalkó Lajos Elbeszélések kötetét nem könnyű beszerezni. (A világhálón itt érhető el - a szerk. ) Annak ellenére sem, hogy 2004-től az Ég fiai kiadó jóvoltából reprint formában is hozzá lehet jutni az eredeti '62-es kiadáshoz. Ellenben, aki valamilyen úton-módon hozzájut, annak garantálhatom, hogy maradandó élményben lesz része, mert közel 200 oldalon keresztül olyan képet fog kapni a magyar történelemről, amely a lehető legközelebb áll világnézetünkhöz és elképzeléseinkhez. Ábrahám Barnabás –
A nagy elődök egyik utolsója Marschalkó Lajos volt, aki mint a magyar publicisztika szabad és független farkasa keringett úgy a hazai, mint az emigráció ködös nádasai körül. Amíg élt — támadták. Utolsó két nagy bűne — két utolsó könyve volt. A Világhódítók és az Országhódítók. Amikor megjelentek, nem szálltak vitába sem a könyvek adataival, sem azok megállapításaival, csak egyszerűen ráfogták, hogy uszító, bolond és gazember. Amikor meghalt — agyonhallgatták és agyonhallgatják. Nevét leírni még azok sem merik, akik mint az "új magyar élet apostolai" járják pávatáncukat és az egykori bolsevisákhoz vagy a Marschalkó által "országhódítóknak" nevezett kisebbséghez való dörgölőzésüket hazafias frázisokkal próbálják álcázni. A felekezeti és faji megbékélés jegyében megemlékeznek minden harmadosztályú baloldali és zsidó íróról, költőcskéről, de azokról, akik életük munkásságát tették fel a magyarságra: azokról hallgatnak, mint a sír. Marschalkó Lajos katona volt. Olyan katona, aki nem törődött a sebeivel, és akinek olyan mindegy volt, hogy rongyos vagy díszes mentében küzd a zászló alatt, amelyre valamikor régen egy debreceni szerkesztőség kopott kis szobájában felesküdött.
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt, kéttornyú, barokk stílusú templom 1763-ban épült. A tornyokat hagymasisak fedi. A főoltár, a szószék és több szobor rokokó stílusú, a két mellékoltár copfstílusban készült a XVIII. században. A búcsújáró helyhez több, Szent Lászlóval és csodálatos gyógyulásokkal kapcsolatos monda fűzõdik. A forrást 1290-ben említették elõször. Korábbi fa kápolnája helyett 1705-ben kõkápolnát építettek, de ez 1755-ben már romos volt. A templomot Bellágh Antal remete kezdte el alapozni, majd az Almásy család segítségével 1758-63 között készült el a mai formájában. A barokk stílusú templom kéttornyú, egyhajós, észak-dél tájolású, melyhez késõbb kolostorépületet toldottak. Mise- és gyóntatási rend. Tornyai enyhén elõreugranak, a fõhomlokzatot falpillérek, öv- és órapárkány, szoborfülkék díszítik. A tornyokat hagymasisak fedi, a köztük lévõ falat háromszög oromzat zárja le. A hajó törtvonalú oldalfalai a tengelytõl eltérõ irányúak, a szentély félköríves. A nyugati oldalhoz kapcsolódik az Almásy sírbolt.
M%C3%A1travereb%C3%A9ly szentk%C3%BAt miserend A kegyhely hivatalos programja. (SzCs 30-Tóth Béla) - Duration: 5:29. Miserend és templom keresés. A munkavégzés időtartama alatt, a villamos energia szolgáltatást az Önök vételezési helyén szüneteltetni fogjuk. Mátraverebély-Szentkút az Országos Kéktúra 19. szakasza mentén fekszik. Isten és a Szűzanya dicsőségére! Mátraverebély – Szentkút (19) – KECSKEMÉTI RÓMAI KATOLIKUS FŐPLÉBÁNIA. Mátraverebély-Szentkút, Magyarország Nemzeti Kegyhelye Néhány pap és hívő által létrehozott felület, ahol szabadidőnkben igyekszünk segíteni egymásnak, az önkéntesség keretein belül. Gergő A hagyomány szerint 1091–ben a Szent Lászlót üldöző kunok egy völgybe szorították a királyt, aki egy szakadék fölé ért, de onnan reménytelen volt a továbbjutás. Fájdalmas Szűz-kápolna (Szentkút-kápolna) (szentkúti kápolna) A Magyar Katolikus Püspöki Kar legfrissebb döntése alapján június 14-től visszavonja a vasárnapi kötelező szentmiselátogatás alóli felmentést és az általános feloldozás lehetőségét, "hacsak az … Válogasson Mátraverebély-Szentkút környezetében aug 20 hosszúhétvége ajánlatok és akciók közül.
Szentkút Az egyházi jóváhagyással nem rendelkező szentkút tisztelete az 1860-70-es években keletkezett. 1949 május 3-án a tavaszi búcsún részt vett 19 éves Erdei Matild súlyos bénulásból meggyógyult, a Historia Domus 1950 szerint. Sarlós Boldogasszony ünnepén ünnepi szentmisét tartanak a Szentkútnál, mely zarándokutak (Mária út, Magyar zarándokút) és túrautak (sárga kereszt) fontos állomása is. "A pilisszentkereszti Szentkút létezésére vonatkozó első közlés a XX. század elején, Borovszky megyei monográfiájában bukkant fel, mely a helyet a település természeti nevezetességei között említi meg. Egy 1913-ban megjelent, Pilisszentkeresztet bemutató kis könyv (Szűcs Gyula) már bővebben írt: a " Szentkút a pomázi kocsiúttól balra, a szőlőkbe vezető kocsiúton... Szentkút miserend 2019 1 docx. " található. "E rendben tartott, be is kerített forrást, amely fölé a község kis kápolnafélét is emeltetett, nem csak Pilisszentkereszt, de az egész vidék csodatevő helynek ismeri. (564. m. ) Tavaszi és őszi búcsúkor még a szomszéd megyékből is felkeresik.
Ők négyen ezért vannak itt, munkatársaikkal és a szolgálatukba bekapcsolódó atyákkal és testvérekkel együtt ebben akarnak segíteni, ezért várnak szeretettel minden istenkeresőt. Forrás: