A turista állami horgászjeggyel rendelkező személy e kötelezettségét az on-line értékesítési rendszeren keresztül is teljesítheti. Amennyiben fogási napló leadási kötelezettségét nem teljesíti, akkor a következő évben nem válthat turista állami horgászjegyet.
Mi a helyzet a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületekkel? Elsőként azt érdemes tisztáznunk, hogy tulajdonképpen melyek is ezek. Gyakorlatilag minden olyan víz ilyennek számít, amelyeket a hatóságok nem vettek még nyilvántartásba, vagyis az úgynevezett "vadvizek", kisebb állóvizek, csatornák, vízfolyások. Az ilyen helyeken történő horgászat alkalmával is kötelező tehát az állami horgászjegy, valamint a fogási napló vezetése. A halastavak, továbbá a 0, 5 hektárnál kisebb magánterületen levő vizek továbbra sem tartoznak majd a szabályozás hatálya alá. A vonatkozó rendelkezések, és a kötelező fogási napló vezetése is statisztikai célokat szolgál a szakemberek szerint. Változnak a napi kvóták, vagy a tilalmi idők? Egyelőre minden marad a régiben, de az előrejelzések szerint 2015-ben szigorítások kerülnek majd bevezetésre. Az érintett területek közé fog tartozni a Balaton, ahol az évente kifogható nemes halak száma lesz meghatározva, de a Tisza-tó sem marad ki a szórásból, így az ott horgászók is szigorításra számíthatnak.
Fogási napló: a horgászat során kifogott halak – nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenkénti, halfajonkénti, naponta kifogott mennyiségenkénti – kötelező bejegyzésére rendszeresített nyomtatvány. – A halgazdálkodási hatóság, illetve az általa feljogosított szervezet, (pl: horgász egyesület) az állami horgászjeggyel rendelkezők számára, az engedéllyel azonos sorszámú fogási naplót ad ki, amelynek összege jelenleg 200, - Ft. Az állami horgászjeggyel rendelkező személy a kifogott halmennyiségről fogási naplót köteles vezetni, és évente egyszer leadni. – Az állami horgászjegyhez kiadott fogási naplót a horgász legkésőbb a fogási naplón feltüntetett tárgyévet követő év február 28. napjáig köteles leadni annak a szervezetnek, amelynél az állami horgászjegyét kiváltotta, vagy a következő évi állami horgászjegyét kiváltani szándékozik. A határidőben, és megfelelően összesített adatokkal leadott fogási naplóról az egyesületi átvevő igazolást ad ki, továbbá az adatokról nyilvántartást vezet.
Amennyiben nem fogunk, vagy nem tartunk meg halat, és elhagyjuk a vízterületet, akkor a horgászat befejeztével kérjük helyi előírásként az adott halgazdálkodási vízterületi bejegyzésre vonatkozóan a vízterület megnevezése sorában a nem felhasznált felületeket egy határozott vonallal kihúzni, a minta szerint. Amennyiben egy nap több helyre megyünk horgászni, akkor a következő sorba bejegyezzük a következő vízterületet és így tovább. ) Az éves horgászat után követendő lépések: Az engedélyes köteles úgy leadni a fogási naplóját, hogy a fogások éves adatait, a 48-49. oldalak felhasználásával, nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként (víztérkódonként), és halfajonként összesíti, valamint a horgászattal eltöltött napok számát is összesíti, a 3. oldalon levő naptár bejelölt napjainak összeadásával, és azt a számot az oldal alján levő sorba írja. (Lásd: 4-es minta és a 2. minta alsó része. ) Fogási napló minta 1. Fogási napló minta 2. Fogási napló minta 3. Fogási napló minta 4.
– A kifogott és megtartani kívánt, darabszám-korlátozás alá eső őshonos halat, fajszerinti bontásban, egyedszám (soronként csak 1-1 egyed szerepelhet) és kilogramm szerint kell megadni, az egyéb őshonos halfajokat együttesen kilogrammban, valamint az egyéb idegenhonos halfajokat együttesen szintén kilogrammban kell megadni. – A fogási naplóba a hal becsült testtömeg adatait 0, 5 kg pontossággal kell beírni. Vízterületenként, halfajonként és naponta 3 sor áll rendelkezésre a fogási naplóban. (5/3-as szabály! ) – Az azonos sorszámú horgász fogásinapló, az azonos sorszámú állami horgászjegy érvényességi idejéig használható. A fogási napló kitöltése és vezetése a gyakorlatban (példákkal! ) A horgászhely elfoglalását követő első lépés: A horgászat megkezdése előtt a horgász köteles megjelölni a fogási napló 3. Vízi járműből végzett horgászat esetén a vízi jármű indulása számít a horgászat megkezdése napjának. Ha a horgászat a következő napra is átnyúlik, akkor éjfélkor a következő napot is meg kell jelölni.
(Lásd: 1. ) Például: Február 28-án a Szálkai víztározón horgászunk (000 009) Március 8-án a Szálkai víztározón horgászunk (000 009) Március 17-én a Keselyűsi Holt-Sión horgászunk (000 008) Április 05-én a Sió csatornán horgászunk (001982) Augusztus 25-én a Duna 1564-1520 fkm közötti szakaszán horgászunk (000916) A horgászhely elfoglalását követő második lépés: A horgászat megkezdése előtt a fogási napló "Fogás összesítő táblázatában"' fel kell tüntetni a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezését, valamint a területi jegyen szereplő víztér kódját. A Tolna Megyei Horgász Egyesületek Szövetsége által kiadott horgász területi jegyeken a víztérkód, a "Területi jegy" bal oldalán, a víztér megnevezése mellett van feltüntetve. Az előző példánál maradva, beírjuk az év első horgászata alkalmával – a Szálkai víztározót és víztérkódját (000 009), majd a második vizet, azután a harmadik, és a többi vizet a felkeresés sorrendjében, és napján. (Lásd: 2. ) A horgászhely elfoglalását követő harmadik lépés: Folytatva a bejegyzést a víztérkód melletti négyzetekbe be kell írni rövidítve a hónapot (Pl: 02, vagy 10, stb) és a napot (Pl: 05, vagy 23, stb). )
És vigyázzunk rá! Köszönjük, hogy olvastál, találkozzunk a következő szakasznál!
Nem mondhatnánk, hogy a csajok a Föld nevű létesítmény legjobb női voltak, de Józsikának kellő izgalomfokozót jelentettek. Poós Zoltán Élete Született 1970. április 8. (50 éves) Battonya Pályafutása Jellemző műfaj(ok) vers Kitüntetései Móricz Zsigmond-ösztöndíj Irodalmi díjai Zelk Zoltán-díj, Füst Milán-díj Poós Zoltán ( Battonya, 1970. –) magyar író, költő. 1992 óta Budapesten él. Élete és munkássága [ szerkesztés] 1970 -ben született Battonyán. Első kötete 1992-ben jelent meg a Cserépfalvi gondozásában. Poós zoltán állami áruházi oldal megnézése. Összesen hat verseskötete, négy regénye, öt esszékötete és egy interjúkötete jelent meg. Művei [ szerkesztés] 1992 – A dolgozat (versek) Cserépfalvi 1995 – Idomított terület (versek) Széphalom 1997 – Barokk fizika (versek) Seneca 1999 – Króm (versek) Fílum 2000 – Felkészülés kedvenc mondatomra (regény) Balassi 2001 – Szivárvány Áruház – Egy korszak kultikus tárgyai (esszék) ( ISBN 9639263060) [1] 2002 – Milyen mezben, milyen mezőn (versek) Palatinus 2003 – Szivárvány Nagyáruház ( ISBN 9632103130) Stardust 2006 – Az alkony fokozatai (regény) Kalligram 2009 – A szív határai (regény).
Hahota A Hahotá k 1980 őszétől boldogították az úttörőket, megmutatva hogy piros nyakkendősnek lenni menő, mert a kis pajtásoknak tök klassz a humora, és az őrsi óra is csupa móka és kacagás - főleg ha a Hahotá ból olvasunk fel vicceket. A Hahota sikerre volt ítélve. Hívogatóan színes címlap. Elfért a zsebben. Poós Zoltán Állami Áruház — Könyv: Állami Áruház (Poós Zoltán). Vetésforgóban jöttek a viccek, a rejtvények és a képregények. Kizárólagos célja a szórakoztatás volt, ami az ún. ifjúsági sajtó kategóriájában meglepő, hiszen még a rock and rollal kibélelt Ifjúsági Magazin t is ideológiai fegyverként használta a rendszer. Előképe az úttörő zsebkönyvek voltak, illetve a Pif magazinok hasonló zsánerű kiadványai. Pif kutyus a francia kommunisták kabalaállatkája volt, ha tíz percig pislogva néztük, Leninné változott. A Hahotá k nem tűntek el a rendszerváltással, túlélték az 1990-es fordulatot, 1992-ben Hahota Évkönyv jelent meg az ismert logóval és arculati jegyekkel. Elsősorban a 10-14 éves korosztályt vették célba, de a gimisek ugyanolyan lelkesen forgatták, mert alkalomadtán egy-egy jó viccet is beszerkesztettek a könyvecskébe, ugyanakkor nem véletlen, hogy Józsika többször nyögött fel a nagyszünetben.