mesejáték, 1 felvonás, 50 perc, magyar, 2015., 5 éves kortól Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Török Sándor örökzöld meséjét egy új, máshol még be nem mutatott átdolgozásban tekintheti meg a budaörsi közönség: a gyermeki képzelet és a valós élet keveredésében áll Andris, aki elveszettnek érzi magát a rohanó mindennapokban. Senki sem válaszol a kérdéseire, ezért elindul, hogy megkeresse azt, amiből sosincs elég: az Időt magát. Társa a két törpe, Kököjszi és Bobojsza. Ők vigyáznak rá és kísérik történetét, amely egy varázslatos-allegorikus utazás a felnőttek furcsa és érthetetlen szabályaitól távolodva a felhők feletti világba, ahol megtalálhatjuk a megoldást mindenre, amire a hétköznapi életben nem leljük, hiába hever a szemünk előtt. Hová futnak a mutatók, merre peregnek a percek és hány lába van egy évszaknak?
A gyermeki képzelet és a valós élet keveredésében áll Andris, aki elveszettnek érzi magát a rohanó mindennapokban. Senki sem válaszol a kérdéseire, ezért elindul, hogy megkeresse azt, amiből sosincs elég: az Időt magát. Társa a két törpe, Kököjszi és Bobojsza. Ők vigyáznak rá és kísérik történetét, amely egy varázslatos-allegorikus utazás a felnőttek furcsa és érthetetlen szabályaitól távolodva a felhők feletti világba, ahol megtalálhatjuk a megoldást mindenre, amire a hétköznapi életben nem leljük, hiába hever a szemünk előtt. Hová futnak a mutatók, merre peregnek a percek és hány lába van egy évszaknak? Kököjszi és Bobojsza hajóján már kibontottuk a vitorlát, téged is vár Szent Kristóf és az Idő Király!
Andris szerencsés kisfiú: két törpe is tündéri keresztapaságot vállal mellette. Szüksége is van a varázslatos társakra, mert egy kisgyereknek néha nem egyszerű eligazodni a felnőttek szabályai között. A vékony hangú Kököjszi és a vastag hangú Bobojsza selyemvitorlás, zászlós, lámpásos kis hajójukon, a Szent Kristófon jelennek meg esténként a kisfiú szobájában, s viszik magukkal csodás kalandok felé, az Időkirály birodalmába, az Emlékezés szigetére. A két törpe és Andris barátságának örökszép történetén számtalan gyerek nőtt fel. Török Sándor klasszikus meseregénye most Makoviczki Dóra színpompás illusztrációival jelenik meg. A könyv megvásárlása után járó jóváírás virtuális számláján:: 25 Ft
Nosztalgia, retró, régi mesék, mesekönyvek - Nagyon szép állapot! 1980! majd 42 éves a régi békebeli a adásban!
Tudj meg többet a témáról: Ezt írták a könyvről: Idézetek: "– Mondjátok… hová tűnnek el a legkisebb Percek… (…)? – Bennetek maradnak mind… – mondta Kököjszi, s Bobojsza is bólintott (…). Minden pillanatod benned marad, (…) és majd felnősz (…), s neked is kisfiad lesz, és nem is veszed észre, hogy átadod neki mind, a legkisebb perceidet is. Azért kell nagyon vigyázni a legpicikébb pillanatra is. Mert megmarad az! " "Tudod, az úgy van az emberek között, hogy nem mindig azt ütik meg, akit akarnak, hanem akit tudnak. " "Abrakadabra-iksziripikszi-hókuszpókusz-mókusz…" Megosztás
🦉 tündérke 1015 🐦 2 1 483 Date: 2019. 11. 16. Shares: 0 Forwards: 0 Embeds: 0 Category: Fairy tales Share Add Embed Snapshot Report Add video To Quicklist To Favorites Embed video Width Height Embed code: Create LOOP Video LOOP GIF Time: 99:99 sec Resolution: Crop: Custom 16:9 4:3 Original Speed (fps): 10 20 OK Create snapshot New snapshot Download Report video Reason for rejection: A kérelem ellenőrzését követően a Videa elindítja a videó eltávolításának folyamatát. REPORT Tags: a kőleves • e56 magyar népmesék szabó gyula Magyar népmesék 5. sorozat - A kőleves. Önző, alantas célok miatt egyből akad ez-az, ugye? Tipikus magyar tanulság magyaroknak, egy és ugyanazon mókuskereket - és sajnos sokszor egymást - taposva. Rendezte: Jankovics Marcell, Pál Nagy Balázs. Mesemondó: Szabó Gyula. Zene: Kaláka Együttes. Magyar népmesék: A kőleves. "Kossuth Lajos azt üzente": Alakja a népdalokban:
kisokka 2015. január 16. 22:16 11 Az a poén, hogy ezt már régebben láttam, de elfelejtettem Most viszont megint jót röhögtem rajta Kösz gyerekek, meg Babi néni 0
Hol volt hol nem volt, volt egyszer szegény háborúból hazatérő katona. Rongyos volt ennek minden ruhája. Nagyon éhes volt már ez a katona, de akár hova kéredzkedik be mindenki elutasította és nem adott neki még egy tányér levest sem. Ezek után elhatározta, hogy bemegy egy házba és ő fog főzni egy levest. Fel is vett egy követ az útról és bekopogott egy öregasszonyhoz. Ezek után a katona megfőzte a kő levest amibe bele tettek sót kolbászt sót. ELKELT! - A kőleves | MédiaKlikk. A végén olyan levest főztek ami nem is a kő levesre hasonlít hanem egy kolbászleves. Mondhatnánk azt hogy a katona átverte szegény öregasszonyt. Hozzászólások hozzászólás
– Van nekem az is – tüsténkedett az öregasszony. Hamar még egypár szem rizst is beleszórtak, s akkor megsimította elégedetten a hasát a katona. – Ez most már éppen olyan, amilyenre én szoktam főzni! Megvárták, hogy megfőjön. Kitöltött a katona egy nagy tányérral magának s eggyel az öregasszonynak, s jóízűen bekanalazták. Az öregasszony nem győzött csodálkozni, hogy lehet kőből ilyen jó levest főzni. Mikor aztán jóllaktak, odafordult a katonához. – Mondja, vitéz uram, nem adná el ezt a követ? Sokszor az sincs, amit főzzek, s ebből én milyen jó levest tudnék kotyvasztani. – Dehogynem! – vágta rá rögtön a katona. Elmosolyodott a bajusza alatt. Száz forintért bizony odaadom. Az öregasszony hamar odaadta a száz forintot, s a levesből, ami megmaradt kő, egy tiszta törlőruhába belegöngyölte, s félretette, hogy neki legyen, mikor levest akar főzni. A katona a száz forinttal a zsebében nagy gyorsan elbúcsúzott, nehogy az öregasszony meggondolja magát, s visszakérje. Most, hogy jóllakott, s volt száz forintja, vígan rótta az utat estig, amíg nem talált megint egy másik öregasszonyt, aki nem tudta, hogy kell főzni a kőlevest.