KÖRÚTI HAJNAL – Tóth Árpád Vak volt a hajnal, szennyes, szürke. Még Üveges szemmel aludtak a boltok, S lomhán söpörtek a vad kővidék Felvert porában az álmos vicék, Mint lassú dsinnek, rosszkedvű koboldok. Egyszerre két tűzfal között kigyúlt A keleti ég váratlan zsarátja: Minden üvegre száz napocska hullt, S az aszfalt szennyén szerteszét gurult A Végtelen Fény milliom karátja. Bűvölten állt az utca. Egy sovány Akác részegen szítta be a drága Napfényt, és zöld kontyában tétován Rezdült meg csüggeteg és halovány Tavaszi kincse: egy-két fürt virága. A Fénynek földi hang még nem felelt, Csak a szinek víg pacsirtái zengtek: Egy kirakatban lila dalra kelt Egy nyakkendő; de aztán tompa, telt Hangon a harangok is felmerengtek. Bús gyársziréna búgott, majd kopott Sínjén villamos jajdult ki a térre: Nappal lett, indult a józan robot, S már nem látták, a Nap még mint dobott Arany csókot egy munkáslány kezére…
Ilyen ebben a költeményben: "a színek víg pacsirtái zengtek"; "lila dal". Tóth Árpád: Körúti hajnal Vak volt a hajnal, szennyes, szürke. Még Üveges szemmel aludtak a boltok, S lomhán söpörtek a vad kővidék Felvert porában az álmos vicék, Mint lassú dsinnek, rosszkedvű koboldok. Egyszerre két tűzfal között kigyúlt A keleti ég váratlan zsarátja: Minden üvegre száz napocska hullt, S az aszfalt szennyén szerteszét gurult A Végtelen Fény milliom karátja. Bűvölten állt az utca. Egy sovány Akác részegen szítta be a drága Napfényt, és zöld kontyában tétován Rezdült meg csüggeteg és halovány Tavaszi kincse: egy-két fürt virága. A Fénynek földi hang még nem felelt, Csak a szinek víg pacsirtái zengtek: Egy kirakatban lila dalra kelt Egy nyakkendő; de aztán tompa, telt Hangon a harangok is felmerengtek. Bús gyársziréna búgott, majd kopott Sínjén villamos jajdult ki a térre: Nappal lett, indult a józan robot, S már nem látták, a Nap még mint dobott Arany csókot egy munkáslány kezére… Kép forrása: Pixabay
(Víg pacsirtaként zengenek a színek, s "lila dalra" kel a kirakatban egy nyakkendő. ) Ez a varázs csak néhány pillanatig tart. "Felmerengenek" a harangok, s az ünnepi csendet kellemetlen hangok törik meg: búg a bús gyársziréna, s a villamos jajdulva csikorog a kopott síneken. Nappal lett, a "józan robot" kioltotta a Végtelen Fény mámoros csodáját. A hanghatások itt a nagyvárosi munkakezdés megszokott indulását festik le – illúziótlanul. Az utolsó sor "arany csókja" még egyszer felvillantja a hajnali fény bűvöletét, hogy ezzel is a városi szegények iránti mély együttérzését fejezze ki. A szinesztézia sajátos metafora. Benne a különböző érzékterületek (látás, hallás, ízlelés, tapintás, szaglás) keverednek egy szóképben. Ilyen ebben a költeményben: "a színek víg pacsirtái zengtek "; "lila dal". Borbély Sándor: Tóth Árpád, Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp., 1994 (In: 99 híres magyar vers és értelmezése) Borbély Sándor: Tóth Árpád, General Press, Bp., 1996 (In: Borbély Sándor: Klasszikusok rangrejtve) Kardos László: Tóth Árpád, Akadémiai Kiadó, Bp., 1965 Kosztolányi Dezső: Tóth Árpád, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1977 (In: Kosztolányi Dezső: Egy ég alatt) Németh László: Tóth Árpád, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1970 (In: Németh László: Két nemzedék) Rába György: Tóth Árpád, Akadémiai Kiadó, Bp., 1969 (In: Rába György: A szép hűtlenek)
Vak volt a hajnal, szennyes, szürke. Még Üveges szemmel aludtak a boltok, S lomhán söpörtek a vad kővidék Felvert porában az álmos vicék, Mint lassú dsinnek, rosszkedvű koboldok. Egyszerre két tűzfal között kigyúlt A keleti ég váratlan zsarátja: Minden üvegre száz napocska hullt, S az aszfalt szennyén szerteszét gurult A Végtelen Fény milliom karátja. Bűvölten állt az utca. Egy sovány Akác részegen szítta be a drága Napfényt, és zöld kontyában tétován Rezdült meg csüggeteg és halovány Tavaszi kincse: egy-két fürt virága. A Fénynek földi hang még nem felelt, Csak a szinek víg pacsirtái zengtek: Egy kirakatban lila dalra kelt Egy nyakkendő; de aztán tompa, telt Hangon a harangok is felmerengtek. Bús gyársziréna búgott, majd kopott Sínjén villamos jajdult ki a térre: Nappal lett, indult a józan robot, S már nem látták, a Nap még mint dobott Arany csókot egy munkáslány kezére...
Az érzelmileg telített strófákban a tárgyak átlényegülnek, zengenek a fénytől. Földi hang sem zavarja meg ezt az áhítatot: boldog önkívületben "bűvölten állt az utca". Ez a mámoros boldogság hat vissza a költőre, aki érzékeli a csodát: látja és hallja a színek és hangok összeolvadó zenéjét. (Víg pacsirtaként zengenek a színek, s "lila dalra" kel a kirakatban egy nyakkendő. ) A fény bűvölete Ez a varázs csak néhány pillanatig tart. "Felmerengenek" a harangok, s az ünnepi csendet kellemetlen hangok törik meg: búg a bús gyársziréna, s a villamos jajdulva csikorog a kopott síneken. Nappal lett, a "józan robot" kioltotta a Végtelen Fény mámoros csodáját. A hanghatások itt a nagyvárosi munkakezdés megszokott indulását festik le – illúziótlanul. Az utolsó sor "arany csókja" még egyszer felvillantja a hajnali fény bűvöletét, hogy ezzel is a városi szegények iránti mély együttérzését fejezze ki. A szinesztézia sajátos metafora. Benne a különböző érzékterületek (látás, hallás, ízlelés, tapintás, szaglás) keverednek egy szóképben.
Mesélhet állatokról, emberekről, bátorságról, félelemről, vidámságról, szomorúságról, hazugságról, igazságról… Bármiről, ami korához, a világról szerzett tapasztalatához, élményeihez, személyiségéhez, hangszínéhez, beszéd és mesemondó stílusához illik. Abban a kicsi házikóban egy öregasszony lakott, a macska bement hozzá, köszönt illendőképpen, s szállást kért éjszakára. Mondja az öregasszony: - Adnék én jó szívvel, de ide minden éjjel zsiványok jönnek, itt ugyan nem lesz nyugodalmatok. De a macska addig beszélt, hogy így meg úgy, nem félnek a zsiványoktól, hogy az öregasszony szállást adott nekik. A négy egeret bekötötték az istállóba. A két tojás beleült a tüzes hamuba, a rák a vizesdézsába, a gombostűk a törülközőbe, a macska meghúzódott az ajtó sarkában, a fecskék mentek az eresz alá, a pacsirták pedig a ház tetejére. Hát csakugyan éjjel jönnek a zsiványok, bemennek a házba, letelepednek a kemence mellett, tüzet akarnak gyújtani. Rövid magyar népmesék szöveggel. De amint megpiszkálják a hamut, a két forró tojás szétpattant, s szemük, szájuk tele lett tojáshéjával meg sárgájával.
Mindig ott settenkedett a férfi és az asszon... Élt egyszer egy ember, akinek három fia volt: kettő okos, a harmadik, Iván pedig bolond. Magyar Népmesék: Marci és az elátkozott királylány online Tovább a mesére » 1 285 Magyar népmesék sorozatból A király, aki nem akarta férjhez adni a lányát, online nézhető a Napi Mesék oldalán. Volt egyszer egy gazdag király, aki sosem engedte ki a lányát a várból. Rövid magyar népmesék mesemondó versenyre. A lánya azonban addig kérlelte, míg végül az apja beleegyezett, hogy elmehessen egyet sétálni. A sétán találkozott egy királyfival, aki menten meg is kérte […] Magyar Népmesék: A király, aki nem akarta férjhez adni a lányát online Tovább a mesére » 1 224 Magyar népmesék sorozatból a Tréfás farkas, online nézhető a Napi Mesék oldalán. A lakmározásra váró farkas csúnyán pórul jár, amikor Róka Gergő bácsi lovával, berbecsével és disznajával veti össze őt a sors. Magyar Népmesék: Tréfás farkas online Tovább a mesére » 1 018 Magyar népmesék sorozatból a Hamupipőke, online nézhető a Napi Mesék oldalán.
Meghallotta a... Hol volt, hol nem volt, én úgy hallottam, hogy Szittyaországban volt egy király, s annak egy szép kis fiacskája, akit Dánielnek hívtak. A királynak egyszer háborúba kellett menni, s a kicsi Dánielt az udvarmester gondjára bízta, mert a királyné nem élt, é... A hosszúháti hegyeken innen, a buzogányi hegyeken túl, volt egy öregasszony, annak volt egy kakasa meg egy tyúkja. Kimentek a szemétdombra kapargatni; a kakas talált egy garast, azt mondja a tyúknak: - Gyerünk el a kocsmába, egy messzely bort inni! Rövid magyar népmesék a. - Ne... 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Olcsó szállás budapest Boruto naruto next generations 31 rész magyar felirattal Fül mögötti nyirokcsomó
Ugye gyütt a vasárnap. fölszedte magára a... Hol volt, hol nem vót, az egyik faluba vót egy nagyon híres csizmadia. Magyar Népmesék: Marci és az elátkozott királylány online Tovább a mesére » 1 285 Magyar népmesék sorozatból A király, aki nem akarta férjhez adni a lányát, online nézhető a Napi Mesék oldalán. Volt egyszer egy gazdag király, aki sosem engedte ki a lányát a várból. A lánya azonban addig kérlelte, míg végül az apja beleegyezett, hogy elmehessen egyet sétálni. A sétán találkozott egy királyfival, aki menten meg is kérte […] Magyar Népmesék: A király, aki nem akarta férjhez adni a lányát online Tovább a mesére » 1 224 Magyar népmesék sorozatból a Tréfás farkas, online nézhető a Napi Mesék oldalán. A lakmározásra váró farkas csúnyán pórul jár, amikor Róka Gergő bácsi lovával, berbecsével és disznajával veti össze őt a sors. Magyar Népmesék: Tréfás farkas online Tovább a mesére » 1 018 Magyar népmesék sorozatból a Hamupipőke, online nézhető a Napi Mesék oldalán. A Hamupipőke történetét most megismerhetitek a magyar népmesék köntösében.
Mesék mesemondó versenyre MESE-, PRÓZAMONDÓ VERSENYRE - Mesemorzsa: Mesék 2008 októberében találkoztam először a mesemondással, és sors nem teketóriázott, elsőre belökött a mély vízbe. Induljon a mesemondás, éljen a mese, reszkessen a virtuális valóság, szárnyaljon a képzelet! Barátom már a neves alakalom előtt egy héttel bejelentette, hogy szeretne elvinni engem valahová, de akárhogyan is faggattam, a világért sem árulta volna el, hogy hová. Aztán mikor elérkezett a kérdéses este elvitt a Hagyományok Házába (akkor még nem tudtam, hogy az miféle épület lehet, aminek belépek az ajtaján), és pillanatokon belül az "Ahol a madár sem jár... " mesemondó baráti körben találtam magam. Már az elsőre megfogott a hangulat: az elején a kis lámpalázűző éneklés, aztán az ügyesebbnél ügyesebb mesemondók meséi. Majd a mesélésben rövid szünet következett és a beszélgetés közben barátom elejtette a fő-fő-főnök Agócs Gergely előtt, hogy én értek ám a meséléshez, hiszen szoktam természetvédelmi táborokban gyerekeknek mesélni.
Ez nagy kihívás, gyerekkorban ritka képesség, így nem lehet elvárás. Időkorlát Figyeljetek a versenykiírásra, és próbáljatok meg, az abban szereplő időtartamban mesét választani. Ha nem tartjátok be a meseválasztásnál az időkorlátot, ne lepődjetek meg, ha a zsűri "leállítja" a gyereket. Azonban egy félbemaradt történet nem örömforrás, ritkán jelent a gyerek számára sikerélményt. Rövid, de eléjétől a végégig jól elmondott mesével sokkal sikeresebb lehet a mesélő gyerek! A hosszú, összetett, sokszereplős tündérmeséket 9 -10 éves korig, inkább mesehallgató szerepben ajánlom a gyerekeknek. A mesemondói tehetség, kisgyermekkorban nem az elmesélt mese hosszúságán keresztül mutatkozik meg. (Az inkább a memória minőségét mutatja). Beszéd A tiszta artikuláció, a természetes beszédritmus és hanglejtés, a jó helyen, megfelelő időtartamban megtartott szünetek, hangsúlyok emelik a mesélés értékét. Gesztusok, mozgás A gesztusok szempontjából számomra csak a belülről, spontán jövők elfogadhatók. A betanított, mesterkélt mutogatástól és mozgástól, kiráz a hideg.