Varga Katalin Gimnázium - Szolnok Megjelenés éve: 2010 Bemutatott időszak: 1938-2010 Oldalszám: 184 Ár: 3500. - Ft A címlapra kattintva belelapozhat a könyvbe Képek a könyvbemutatóról Elfogyott, nem kapható!
Az eredmény: hamis információk tömkelege. június 12., 08:25 (CEST) [ válasz] A Mária Terézia Leánygimnázium elődje 1875-ben kezdte meg működését mint felsőbb leányiskola. 1902-ben költözött későbbi, VI. kerületi, Sugár út (később: Andrássy út) 63–65. szám alatti épületébe. 1905-től már felsőbb leányiskola és leánygimnázium. 1921-ben a M. kir. áll. Mária Terézia Felsőbb Leányiskola és Leánygimnázium nevet kapta, 1923-ban a felsőbb leányiskola megszűnt, ekkortól az iskola neve: M. Mária Terézia Leánygimnázium. (1946-ban Varga Katalin gimnáziumként működött tovább. (Valójában budapesti VI. ker. állami Varga Katalin leánygimnázium. ) A gimnázium 1968-ban megszűnt, helyén szakközépiskola nyílt. ) – Fogalomtárak/M. Centropa. (Hozzáférés: 2009. július 9. ) Matthew ( hűtőszekrényajtó) 2009. július 9., 21:08 (CEST) [ válasz] Az infoboxban az áll, hogy az oktatók száma 44, 8 fő. Ez hogy jön ki? A gimnáziumnak fej nélküli oktatója is van? – Sasuke88 wikivita 2010. november 2., 19:57 (CET) [ válasz]
A(z) Varga Katalin Gimnázium egyike a kiemelt szócikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik. A közösség szavazta meg kiemeltnek a kiemelt státuszáról szóló szavazáson. Ha úgy érzed, tudnál javítani rajta, bátran tedd meg. Ez a szócikk 2010. március 18. és 2010. március 25. között szerepelt a kezdőlapon ( ajánló). Mérföldkövek a cikk életútján Dátum(ok: tól/ig) Esemény Eredmény 2009. május 20. – 2009. június 12. ( változások) Jelölték kiemelt szócikknek Megkapta a kiemelt státuszt 2009. szeptember 4. Jelölték a kezdőlapon való megjelenésre ismeretlen 2009. október 23. Megjegyzések: A heti kétszeres kezdőlapra kerülés bevezetése után két egymást követő fél hétre lett jelölve, így a fennállásának 80. évfordulója alkalmából rendezett rendezvénysorozat alatt végig a kezdőlapon lehet. Jelenlegi státusza: kiemelt szócikk Jász-Nagykun-Szolnok megyei otthonát adja az Arany János Tehetséggondozó Programnak A megyében több középiskolában is folyik a AJ program, a VKG milyen kiemelt szerepet játszik benne?
Az ország összes tablója egy helyen.
Az oszcilláció (oszcillálás) időben ismétlődő változás valamely stabil állapot(ok) körül. Közismert példa az inga és a váltakozó áram. A vibráció (rezgés) fogalma szűkített értelemben oszcilláció, a kifejezést főleg mechanikai rendszerek esetében használják. Az oszcilláció nemcsak fizikai rendszerekben tapasztalható, hanem biológiai rendszerekben és a társadalomban is. Csillapításmentes rugó-tömeg oszcilláló rendszer Az egyszerű harmonikus oszcilláció Szerkesztés A legegyszerűbb mechanikai oszcilláló rendszer egy tömeg (test), egy lineáris rugóhoz kapcsolva. Egy ilyen rendszer akkor van egyensúlyi állapotban, amikor statikus, azaz nyugalmi állapotban áll. Ha a tömeget kimozdítjuk egyensúlyi állapotából, akkor egy visszatérítő erő keletkezik, amely a nyugalmi állapotba akarja visszaállítani a rendszert. Elektromos áram fogalma wikipedia. A visszatérő mozgó tömeg momentumra tesz szert, és nyomaték keletkezik az ellentétes irányba. Ha egy állandó erő is hat a rendszerre, mint például a gravitáció, akkor az egyensúlyi helyzet eltolódik.
keménység: meghatározásában leggyakrabban a karcolási keménységet alkalmazó, Mohs-féle keménységi skála használatos szín: a különféle ásványfajok a látható fény különböző hullámhosszúságú részeit nyelik el, vagy verik vissza, így jellegzetes színben pompáznak. Bizonyos ásványok különféle idegen szennyező ionokat vagy zárványokat tartalmazhatnak, melyek jellegzetes színt kölcsönözhetnek (például tigrisszem = kvarcváltozat, amiben finom-rostos, sárgászöld színű azbesztzárványok vannak, például achát szalagos színezettségű kalcedon). A szín lehet saját szín vagy porszín. Elektromos áramerősség – Wikipédia. Az átlátszatlan (opac) ásványok a visszavert fénytől, az átlátszóak az elnyelt fénytől függő színűek, míg a nem saját színűeknél gyakran előfordul, hogy a porszín egészen eltérő az ásvány saját színétől. Ilyen például a jellegzetes lila színű ametiszt, aminek porszíne fehér. fény: az ásványok a felületükre eső fényt különféle módon nyelik el, szórják vagy reflektálják. Ezen tulajdonság alapján megkülönböztethető matt, fém-, zsír-, selyem-, üveg-, vagy gyémántfényű ásvány.
A legtöbb kőzet többféle ásványt tartalmaz, de léteznek gyakorlatilag egyetlen ásványból álló (úgynevezett monomineralikus) kőzetek is. A leggyakoribb kőzettípusok tömegének több mint kilenctizede viszonylag kevés (mintegy tizenöt), úgynevezett kőzetalkotó ásványból áll. Az ezeknél kisebb mennyiségben, de azért rendszeresen megtalálható ásványokat járulékos avagy akcesszórikus ásványoknak nevezzük. A rendszeresen együtt előforduló ásványok együttese az ásványtársulás. Elektromos áram fogalma. Jellegzetes ásványtársulás például a malachit - azurit - limonit vagy a galenit - szfalerit - barit. Az ásványhatározásban használt fizikai és geometriai tulajdonságok Szerkesztés Achát (jól látható a szalagos színezettség) Az ásványok fizikai tulajdonságainak nagy része a kristálytani irányoknak megfelelően anizotróp. kristályalak és habitus: egy ásványt határolhatnak jól fejlett, szabad szemmel is könnyen azonosítható kristálylapok, de gyakoribbak a tömeges megjelenésű, finomszemcsés, szélsőséges esetben csak mikroszkóp alatt tanulmányozható kristályok.