Dr. Mátrai Zoltán főorvos, sebész-onkológus a Jazzy Weekendben – 90. 9 Jazzy A 90. 9 Jazzy Rádió kulturális, utazási, gasztronómiai és életmód magazinja minden szombat reggel 8 órától jelentkezik. Dr mátrai zoltán hematológus. A Jazzy Weekend mai adásának második vendégével, Dr. Mátrai Zoltán sebész-onkológussal, az OOI Emlő- és Lágyrészsebészeti Osztály főorvosával többek között a mellrák-prevenció lehetőségéről, a szűrővizsgálatok fontosságáról beszélgettünk. Kezdés: 8:30 Hely: 90. 9 Jazzy Műsorvezető: Danai Kata
Járnak szűrésre a nők? – Az emlődaganat primer prevenciója ma nem ismert. Lehet valakinek ideális testsúlya, táplálkozhat egészségesen, sportolhat, sajnos biztosan egyik tényező sem akadályozza meg a daganat kialakulását. Csak a nagy számok tükrében igaz az is, hogy a több gyermek tartós szoptatása érdemben csökkenti az emlőrák kialakulását. Dr mátrai zoltán magánrendelés. A valóság az, hogy az egyénre vonatkoztatva ez egyáltalán nem kizáró tényező. Fontos a nők emlő-tudatossága, a pontos ismeretek elsajátítás a, az önvizsgálat és a szűrővizsgálatokon való felelősségteljes részvétel, tünetek esetén a korai szakellátás. Magyarországon 2002 óta nagyon jól megszervezett lakossági emlőrákszűrő-program működik. Ez azt jelenti, hogy 45 és 65 éves kor között kétévente behívót kapnak a hölgyek egy mammográfiás vizsgálatra. Ha olyan magas arányban elmennének, mint ahogy mondjuk a svédek, sokkal több elváltozást vennénk időben észre. Konkrétabban: ha a behívottak 70 százaléka elmenne, körülbelül harmadával lehetne csökkenteni az emlőrák miatt bekövetkező halálozást, az időben felfedezett elváltozást ugyanis majdnem biztosan meg lehet gyógyítani.
A lokálisan előrehaladott emlőráknál, amikor már a nyirokcsomók is érintettek és a tumor is nagy, a gyógyulás esélye jóval kisebb. Ha már távoli áttétek is vannak, akkor a túlélés esélye igen csekély. Ennek ellenére Magyarországon az érintetteknek még 40 százaléka sem megy el szűrésre. El kell oszlatnom azt a tévhitet, hogy a vizsgálat nagy sugárterheléssel jár. Ez egyáltalán nem igaz. Az intim szerv vizsgálata viszont diszkréciót igényel, illetve teljes mammográfiás averzió esetén még mindig ott van az emlő ultrahang, mágneses rezonancia vizsgálat vagy újabban a tomoszintézis lehetősége is. Nem kell tehát elbújni az emlők precíz, rendszeres vizsgálata elől. Miért csak 45 éves kortól szervezett a szűrés? – Az emlőrák előfordulása az életkorral összefüggést mutat, ami görbén ábrázolva olyan, mint egy fordított, kissé elnyújtott U betű, szakszóval Gauss eloszlási görbe. Fiataloknál a betegség ritka, de nem kizárt, ezért mindig gondolni kell rá, és a hullám teteje hazánkban körülbelül 61 éves korban van.
Amikor az interjút egyeztettük, mondtam Önnek, hogy félve jövök ebbe az intézménybe. Ön azt válaszolta, hogy ne a rosszra gondoljak, hanem azokra az emberekre, akiket itt gyógyítanak meg. Mindig ilyen pozitív? – Nagyon köszönöm ezt a kérdést. Általában igen. Az egyetem után Győrben kezdtem dolgozni, majd egy barátom azt mondta, jöjjek fel Budapestre és nézzem meg az Intézet sebészeti osztályát, és töltsem itt a gyakorlatomat. Győri kollégáim óva intettek a váltástól. Azt mondták, itt mindenki meghal, a Kékgolyó utca a rettegés szinonimája. Nem hagytam magam, ide jöttem, és láttam, hogy nincs igazuk. A rákbetegek jelentős Tíz évvel ezelőtt vizsgálták az onkológiai félelem okait. Mitől rettegnek a betegek, és az elmúlt évtizedben történt-e ebben változás? "Ha a behívottak 70 százaléka elmenne a mammográfiai szűrésekre, körülbelül harmadával lehetne csökkenteni az emlőrák miatt bekövetkező halálozást. " – A nők leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedése az emlőrák. Ez az elváltozás nem válogat, érdemben nem lehet megelőzni.
A fájdalom eleinte csak terheléskor, később már pihenés közben is jelentkezhet. Sok beteg ennek csillapítására paracetamolt alkalmaz, de a legújabb kutatások szerint ennek nagyon kevés haszna van. Ízületi fájdalomra a paracetamol alig jobb a placebónál A berni egyetem kutatássorozatában 5800 osteoarthritises, vagyis kopásos ízületi megbetegedésben szenvedő beteg vett részt. Paracetamolt illetve placebót adtak nekik térd- és csípőízületi fájdalmaikra. A vizsgálat eredménye megdöbbentő volt: a paracetamol alig enyhítette jobban panaszaikat, mint a placebó. Fájdalomcsillapítás: ezeket a készítményeket kerülje el, ha paracetamolt vesz be. A paracetamol dózisától függetlenül a fájdalomcsillapításban és a mozgásképesség visszanyerésében egyaránt minimális volt a különbség. A térd- és csípőfájdalmat okozó súlyos ízületi kopás, osteoarthritis esetében a fájdalom enyhe csökkenését és a mozgásképesség kis javulását tapasztalták ugyan a paracetamolt használók körében, de ezek mértéke nem érte el a klinikailag számottevő szintet. Korábban egy hasonló kutatás már kimutatta, hogy az akut hátfájás esetében sem haladja meg a paracetamol hatása a placebóét, miközben feleslegesen terheli a májat, többszörösére növelve egy esetleges májkárosodás kockázatát.
Károsodott máj- és vesefunkció esetén körültekintően kell eljárni az adagolás tekintetében, ezért orvosa ilyen esetben valószínűleg korlátozott, csökkentett mennyiséget fog javasolni Önnek. Alkalmazása néhány napnál hosszabb ideig nem javasolt, mert hosszú idejű szedése vagy túlzottan nagy adagok használata (> 4000 mg/nap) a máj és a vese károsodásához vezet. Mivel az alkohol is májkárosodást okozhat, így paracetamollal együtt szigorúan ellenjavallt alkoholt fogyasztani! Mire figyeljen oda, ha paracetamolt vesz be? Paracetamol tartalmú fájdalomcsillapítók. Fontos, hogy tisztában legyen azzal, hogy melyek azok a gyógynövények, ásványi anyagok vagy egyéb táplálék-kiegészítők, amelyekkel a fájdalomcsillapító kölcsönhatásba léphet, veszélyes vagy kellemetlen mellékhatásokat okozva. Alapvetően két csoportra oszthatók a paracetamollal interakcióba lépő készítmények: az egyik típus nem okoz heves reakciót, azonban paracetamol mellett korlátozni kell szedésüket, a másik viszont veszélyes hatással lehet a szervezetére, ezért ezeket semmiképp sem szabad a kúra ideje alatt fogyasztani.
A kísérlet során azok a résztvevők, akik a fájdalomcsillapító hatása alatt voltak, alacsonyabbra értékelték a hallott történetek szereplőinek fájdalmát. A második kísérleti fázisban hirtelen erős hanghatásnak tették ki a résztvevőket. Ezután arra kérték őket, hogy értékeljék, szerintük, egy, az ugyanannak a hanghatásnak kitett társuk számára mekkora kellemetlenséggel járt ez az élmény. Az eredmény itt is az volt, hogy a fájdalomcsillapító hatása alatt állók nagyobb százalékban gondolták úgy, hogy társaik kellemetlen érzése nem olyan erős, míg a placebót (a hatóanyagot nem tartalmazó helyettesítő szert) kapott társaik kellemetlenebbnek ítélték társuk élményét. Empátia gyilkos fájdalomcsillapítók A harmadik kísérleti fázisban a résztvevők az előzőekhez hasonlóképpen két csoportra osztva kifejezhették együttérzésüket egy társadalmilag nehéz helyzetben lévő ember felé. Az első kettőhöz hasonlóan a fájdalomcsillapító hatása alatt lévők jellemzően kevésbé voltak hajlamosak a nehéz helyzetben lévő emberrel való együttérzésre, mint azok, akik nem kaptak fájdalomcsillapítót.