A Szépművészeti Múzeum Román csarnokában beszélgettünk Baán László főigazgatóval a 17 milliárdos felújításról. Csak a meglévő épület rekonstrukciójának befejezéséhez közel 17 milliárd forintra van szükség – mondta a Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója az intézmény legendaszámba menő, több mint hatvan éve nem látogatható Román csarnokában. Ha sikerül pénzt szerezni, a hosszú távú tervekben szerepel a most lefújt bővítéssel megvalósítani kívánt funkcionális célok újrafogalmazott megoldása is. A rekonstrukció számos elemét nagyban befolyásolja, ha felépül a Felvonulási téren az új múzeum, aminek viszont a főigazgató csak a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria gyűjteményének összeolvasztásával látja értelmét. :image_72677 A Szépművészeti Múzeum titkos Román csarnoka; fotó: Koleszár Adél A Román csarnok emlékét a Szépművészeti Múzeum központi, reneszánsz aulájában csak két befalazott ajtó őrzi. Használható bejárat a Dózsa György úti oldalon, épp a főigazgatói iroda előtt nyílik a momentán hatalmas lomtárra emlékeztető terembe.
A csarnok román stílusú belső dekorációját az épület építészei, Schickedanz Albert és Herzog Fülöp tervezhették. A rendkívül gazdag festészeti dekoráció Reissmann Károly Miksa és Glaser János festők munkái. A keresztény ikonográfiai program szerint megtervezett, de a millenniumi gondolatkörhöz is kapcsolható falfestményeken többek között a magyar történelem nagy alakjai elevenednek meg. A főhajó falaira a magyar állami, társországi és tartományi címereket festették. A csarnok lenyűgözően gazdag ornamentikáját szimbolikus ábrázolások, életfamotívumok, a halhatatlanságot jelképező pávák, a diadalíveket pedig állatövi jegyek egészítik ki. A körüljáró folyosó boltozatának griff- és sárkányfigurái a német középkori fal- és táblaképfestészet hatását viselik magukon. Az így összeálló, szakrális jellegű tér a századforduló dekoratív festészetének csúcsteljesítménye. A restaurálás A csarnok restaurálása a Szépművészeti Múzeum történetének eddigi legátfogóbb, 2015 és 2018 között elvégzett rekonstrukciós munkáinak a keretében zajlott, melyben mintegy hetven restaurátor vett részt.
A Szépművészeti Múzeum átfogó rekonstrukciójának köszönhetően újra régi pompájában látható a több mint hetven éve lezárt Román Csarnok. Az impozáns múzeumi tér felújítása befejeződött, a csarnokot március második felében - március 15-étől húsvétig - a látogatók is megtekinthetik majd. A Liget Budapest Projekt keretében felújított, széleskörűen korszerűsített múzeumi épület történetében ez volt az eddigi legátfogóbb és legjelentősebb rekonstrukciós fázis. Az új állandó kiállításokkal a Szépművészeti Múzeum október 25-én nyílik majd meg a nagyközönség számára. A múzeum felújítási munkálatai rövidesen befejeződnek, októberig az új kiállítások építése és a közönségforgalmi terek kialakítása zajlik, de az őszi megnyitóra a múzeum közvetlen környezete is megújul majd. A rekonstrukciós munkálatok során a Román Csarnok felújítása mellett korszerűsítették a múzeum elavult fűtőrendszerét, klimatizálták a kiállítótermek egy részét, felújították a nyugati épületszárny feletti tetőszerkezetet, valamint új kiállító- és közönségforgalmi tereket és korszerű raktárhelyiségeket alakítanak ki az épületben.
A több mint három évig tartó felújítási munkálatokat követően 2018 október végétől újra látogatható a Szépművészeti Múzeum. Az 1906-ban megnyílt múzeum épülete több részleges rekonstrukción átesett már, de a Román-szárny felújítása, az épületgépészet átfogó fejlesztése, a megfelelő méretű és színvonalú közönségforgalmi terek kialakítása évtizedek óta váratott magára. A Szépművészeti történetének legnagyobb és legátfogóbb rekonstrukciós munkálatainak köszönhetően most nemcsak az épület újult meg, hanem a gyűjtemény eredeti koncepciójához visszatérve a múzeum állandó kiállításait is újrarendezték. A Liget Budapest Projekt keretében végzett rekonstrukció során felújították a második világháborúban jelentős károkat szenvedett, azóta raktárként használt impozáns Román Csarnokot, korszerűsítették a múzeum fűtőrendszerét, klimatizálták a kiállítótermek egy részét, felújították a tetőszerkezet nagy részét, valamint új kiállító- és közönségforgalmi tereket és korszerű raktárhelyiségeket alakítottak ki az épületben.
Az új, raktáraknak és restaurátorműhelyeknek is helyet adó Új Képtár megépítésének költségeit a főigazgató mintegy 30-35 milliárd forintra becsüli. Egyelőre a múzeum azon dolgozik, hogy a váratlanul lefújt bővítés ne sodorja veszélybe a meglévő terveket. Újra kell tárgyalni például egy jelentős, külföldön élő magyar műgyűjtővel kötött szerződést, aki több százmillió forintos értékű műtárgyat tervezett letétbe helyezni a múzeumban, azzal a feltétellel, hogy a megépülő új kiállítótermekben méltó körülmények közt mutatják be. A tervezett bővítés plusz funkcióit, elsősorban a közönségforgalmi és szolgáltató helyiségeket maradéktalanul nem lehet elhelyezni a meglévő épületben – bár a Reneszánsz szárny fölötti, jelenleg kihasználatlan tetőtérben a rekonstrukció során e célokra is lehet majd tereket kialakítani. :image_72678 Baán László; fotó: Koleszár Adél Az Új Képtár és a Baán által felvetett Magyar Fotográfiai Múzeum otthonának a főigazgató "ikonikus épületet" szán, és – "mivel itt az EU-s források lehívhatósága nem jelent majd időkényszert" – pártolná a nemzetközi tervpályázatot is.
Bálványos Község Önkormányzata Polgármester: Sebestyén Gyula Polgármesteri Hivatal címe: 8614 Bálványos, Kossuth u. 68. Tel. : +36 84 365 031, +36 84 565 014 e-mail:
végezte, aki már a Városközpont pályázat keretében megépült Bálint Ágnes Kulturális Központ záró munkáinál is szakszerű munkát végzett és most is sikeresen működött együtt vecsési alvállalkozókkal. A hivatal - kezdő lépéseként - pályázaton kívüli forrásból új tetőszerkezetet kapott. Majd ezt követően műanyag nyílászárókra cserélték a közel 40 éves ablakokat, valamint a jó hatásfokú energia megtakarítás érdekében az épület födém- és külső hőszigetelt kapott. Az utolsó lépésként itt is felkerültek a hivatal áramigényét jelentősen kiszolgáló napelemek. A kivitelezést követően, az előírásoknak megfelelően, mindkét épület energetikai tanúsítványt kapott, mely szerint az általános iskola "CC" besorolást ért el. A polgármesteri hivatal épülete még ennél is jobban teljesített, "BB" besorolást kapott. Ennek a kiváló értéknek az eléréséhez persze hozzájárult a tavalyi évben, önerőből végrehajtott fűtés korszerűsítés is, mely keretében a régi gázfűtést, nagy hatásfokú, energiatakarékos fűtő-hűtő, úgynevezett VRV rendszerre cserélték le.
Görgényi Ernő szerint amellett, hogy ezekkel a korszerűsítésekkel csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást, a beruházásoknak praktikus vonzata is van, hiszen csökkentik város üzemeltetési költségét, a rezsiköltségeket az épületekben, így a megtakarításokból többet tudnak fordítani egyéb célokra. A munkálatok során egy 196 napelemmodulból álló rendszert telepítettek a városháza udvarára. Figyelembe kellett venniük azt is, hogy a rendszert úgy kellett kiépíteni, hogy közben ne sérüljenek a műemléki értékek, így jött a megoldás, hogy az udvaron, kvázi parkolóárnyékolóként helyezték el az elemeket. GULYÁS IMRE Hozzátette, hogy a pályázatba illesztették a padlásfödém felújítását is, amelyet 2850 négyzetméteren szigeteltek le, ezzel megakadályozva, hogy felfelé áramoljon el a hő. A polgármester hangsúlyozta, hogy a beruházások egy százszázalékos támogatottságú, TOP-os pályázatból valósultak meg, így önerőt nem igényeltek. A teljes összeg több mint 68 millió forint volt. A városvezető kiemelte azt is, hogy ebben a projektben is gyulaiakkal dolgoztak a megvalósítás során: a napelemes rendszert a DÉLMA-VILL Kft.