Látszik, hogy borzasztó sérülékeny, és ennek az az oka, hogy ilyen hihetetlenül gyorsan erodálódik a föld, hogy ha a szántóföldön szántjuk a földet vagy a kertünkben ássuk a földet, és megfordítjuk a talajrögöt, aminek az a következménye, hogy fellazítjuk a talajt, kitesszük az időjárás körülményeinek. Ennek alternatíváját demonstrálja Gyulai Iván az Ökotrip sorozatban, amikor a mélymulcsos takarást mutatja be. Korábban a sorozat epizódjaiban fenntartható természeti energiagazdálkodással kapcsolatos fejlesztéseket tudnivalókat vettünk sorra, ezeket is érdemes megtekinteni. Így megnéztük a tömegkályha és a rakétakályha működését, a komposzttal fűtött üvegházat, vagy épp így a komposzt előállítására alkalmas mellékhelyiséget is, továbbá átbeszéltük, hogy az emberiség mennyire mértéktelenül használja el a Föld természeti erőforrásait. Neve összefonódott a "Gömörszőlősi fenntartható falu" programmal. Gyulai Iván Gömörszőlős | Gömörszőlősi Tanulmányút Gyulai Ivánhoz | Csalan.Hu. VIGH ANDREA Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. (20) 407-6875 Pedagógus, gyermekpszihológus.
Gömörszőlős egy aprócska falu Észak-Borsodban. A falu központjába érve egy szépen felújított parasztház falán olvasható a Gömöri Termékbolt felirat és egy kedves tábla hívogat finom kávéra. A ház mögötti tornácon ülünk le beszélgetni a tulajdonossal, Péntek-Gyulai Évivel, a Gömöri Mulcsos Szörpök megálmodójával és készítőjével. Gyulai Éva végzettsége szerint angoltanár, Budapesten van egy nyelviskolája, amit szuhafői otthonából irányít. Hogyan kezdődött a vidéki élet? " 2020 márciusában költöztünk családommal Budapestről egy Borsod megyei zsákfaluba, Szuhafőre, azért, hogy kitanuljuk az önellátást, annak is egy természetközelibb formájában. Gyulai Iván Gömörszőlős. Szerencsés helyzetben vagyok, mert édesapám Gyulai Iván, a ma már egyre több ember számára ismert komposzthagyó mélymulcsos kertművelés atyja, így férjem és én a legjobb helyen, első kézből tanulhatunk. Elsősorban a férjem akarta, hogy folytassuk édesapám munkáját. Mulcsos kertünket gyakran látogatják a tanulni vágyók, de eddig leginkább elméleti tudást és értékeket közvetítettünk.
Később körbenéztem a kertben, hogy milyen alapanyagokat tudnék még felhasználni. Szörpjeim a mélymulcsos kertünkben és a gömöri dombokon gyűjtött gyógyhatású alapanyagokból készülnek. Ami miatt ez tényleg jól megy, hogy motiválóan hat rám, hogy szörpöket tervezhetek. Ez a motorja, az alkotás. Színek, illatok és ízek harmóniája. Ez túlmutat azon, hogy valaki csak szörpöt készít. Például nemrég egy művészeti esten a művész színvilágához és a kiállítás tematikájához terveztem szörpöt. Mit szeretnél elérni a mulcsos gazdálkodás népszerűsítésével? Szeretném fejleszteni az emberek környezettudatosságát, illetve olyan terméket adni nekik, amely valóban természetes összetevőkből készül. Fontos, hogy vegyszerektől mentes és sokkal egészségesebb környezetből származik. A polcok tele vannak színezékes szörpökkel, illetve az ilyen-olyan "ízű" termékekkel. Mivel mi a szörpöt a saját kertünk terményeiből készítjük, ezért elérhető áron tudunk magas minőségű terméket biztosítani. Úgy érzem, hogy azt a színvonalat, amit Budapesten láttam, a vidéki, kis faluban élő emberek is ugyanúgy megérdemlik.
(Kolozsvár, 1938 –) Író A Kossuth-, Nemzet Művésze- és Prima-díjjal kitüntetett író 1938-ban született Kolozsváron, ahol a mai napig él és alkot. Első novellája az Utunkban – a rendszerváltás utáni Helikonban – jelent meg, 1975-ben pedig megszületett első nagy sikert hozó regénye, a Kő hull apadó kútba. A német, román és lengyel nyelvre is lefordított műben elemzői az Arany-balladák hangjának méltó folytatását vélik felfedezni. 1990-ben a mítoszteremtő erejű, monumentális regény, az Agancsbozót látott napvilágot, de a '70-es évekhez hasonló nagy visszhangot az új évezred első Szilágyi-műve, a 2001-es Hollóidő keltette. A 2011-ben a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának választott Szilágyi István páratlanul egyedi hangját az MMA Kiadó gondozásában megjelent Katlanváros, Messze túl a láthatáron és A hóhér könnyei című kötetekben élvezheti az olvasó. Videó: Zárványidő - Portréfilm Szilágyi István íróról (előzetes)
Igen, értelmezhetjük így is. Egy biztos, hogy nem a legkönnyebben fogyasztható műről van szó, de megér minden egyes, olvasással töltött percet. Hol olvashatom el a könyvet? A Digitális Irodalmi Akadémia jóvoltából ingyenesen IDE KATTINTVA olvashatjuk el a könyvet! Így vélekednek az íróról: "Szilágyi István műveiben a lélek megmaradása a kérdés, az író újra és újra azokat a kérdéseket járja körül, amelyek időkön, emberéleteken túliak" – ezekkel a szavakkal méltatták a szerzőt, aki Erdélyért életműdíjat vehetett át az RMDSZ Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjátadó gáláján. () Így vélekednek az alkotásról: "A regény fogadtatástörténetében volt, aki »mániákusan mai erdélyi regénynek«, volt, aki »magyar sorsregénynek«, illetve históriás énekekből összeszövődő »imaginárius magyar népeposznak« nevezte. 2001-ben a Magyar Irodalmi Díjról döntő Magyarország Európában Alapítvány Réz Pál elnökölte kuratóriuma úgy határozott, hogy a Hollóidő és Balla Zsófiának a Bodor Ádámmal készített beszélgetéskötete, A börtön szaga megosztva részesüljön az elismerésben.
Utunk, 1974/24. p. Ha a világon mindenki… Utunk, 1975/32. p. Egérmarta sündisznó. Utunk, 1976/4. p. Van itt piackutatás. Utunk, 1976/6. p. Tűnődés egy lélek hadiállapotán. Korunk, 1976. jan–febr. 48. p. Harc választottja. Utunk, 1976/13. p. A deszkák magányosai. Utunk, 1976/17. p. Számok mutatóba. Utunk, 1976/27. p. Szilágyi Domokos meghalt. Utunk, 1976/45. p. Ady. Korunk, 1977. szept. 759. p. Kényszerű fenség. Utunk, 1977/45. p. Ajánlás, jószívvel. Utunk, 1977/48. p. Béke, béke. Utunk, 1977/50. p. Író. Utunk, 1979/26. p. Szabó Gyula koordinátái. Igaz Szó, 1979/7. 42. p. …Hogy a csatázók… Utunk, 1980/20. p. Az emberiség ügyéért. Utunk, 1980/30. p. Boldog új esztendőt. Utunk, 1982/53. p. Békességet az új esztendőben. Utunk, 1983/52. p. Honnan-hova. Utunk, 1984/31. p. Továbblépés. Utunk, 1984/32. p. Szilágyi István versajándéka – Lászlóffy Aladár: Hó alatt az üvegelefánt. Utunk, 1984/51. p. Felelősség és bizalom gondja. Utunk, 1985/11. p.,, Aztán kitágult a világ". Utunk, 1986/44. p. Bolygó tüzek.
1958-tól a kolozsvári egyetem jogi karán tanult, 1963-ban szerzett diplomát. Az Utunk című folyóirat munkatársa, majd 1968 és 1989 között főszerkesztő-helyettese. 1990-től a Helikon folyóirat főszerkesztője. Számos díj birtokosa, 1990-ben József Attila-díjat, 1995-ben Déry Tibor-jutalmat, 2001-ben Kossuth-díjat kapott. 2002-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagjává választották. 2003-ban Márai Sándor-, 2008-ban Arany János-, 2009-ben Alföld díjjal jutalmazták, 2011-ben pedig megkapta az Erdélyi Magyar Irodalomért Alapítvány Életműdíját. 2010 óta a Digitális Irodalmi Akadémia tagja. Szilágyi István 75 Időpont: 2013. október 25. 18:00 Helyszín: Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
p.,, Vajjon lehet-e jobbra várni? " Helikon, 1993/1. p. Mire ezek a sorok. Helikon, 1993/3. p. Mozikavalkád. Helikon, 1993/6. p. Pro domo avagy pénz beszél? Helikon, 1993/8. p. Ez a nyár. Helikon, 1993/14. p. Csillagoltogató háromkirályok. Helikon, 1993/26. p. Magyar film '93. Helikon, 1994/6. p. Búcsú-fughetta. Helikon, 1994/10. p. Tájkép tutajjal. Helikon, 1994/11. p. Mi sem könnyebb. Helikon, 1994/23. p. Magyar film – 1994. Helikon, 1995/6. p. Portrévázlat a 75 éves Marosi Péterről. Helikon, 1995/12. p. Az a kartoték. Helikon, 1995/20. p. Szüszüphosz mentsége. Helikon, 1996/1. p. Foggal és bütyökkel. Helikon, 1996/20. p. Gazdátlan késztetés. Helikon, 1997/1. p. Periklésztől holnaputánig. Helikon, 1997/10. p. Magunk gravámenje. Helikon, 1998/1. p. Kapkodjuk a fejünk… Helikon, 1998/5. p. Távolodó jégtáblákon. Helikon, 1998/11. p. Vissza a Forrásokhoz 5. Kerekasztal Szilágyi Domokosról. Helikon, 1998/12. p. A megőrző. Helikon, 1998/18. p. A harmincadik. Helikon, 1999/6. p. Már hat milliárd.
2014-ben lett a nemzet művésze, 2017-ben Prima Díjjal tüntették ki.