Bolti ár: 4 990 Ft Megtakarítás: 0% Online ár: 4 990 Ft Leírás Nagyon sok forrásból kb. a XV. században foglalták írásba Az Ezeregyéjszaka meséit, de akkor sem az írás dominált, hiszen a történeteket a mohamedán böjthónap, a Ramadán éjjelein mesélték, hogy a koplalást feledtessék. Az ezeregyéjszaka virágai DVD-Pier Paolo Pasolini-DVD-Metro Goldwin Mayer-Magyar Menedék Könyvesház. A mesemondók dramatizálva adták elő mondandójukat. A film is megpróbálta felidézni ezt az elevenséget. Az Ezeregyéjszaka a keresztes hadjáratok révén számtalan európai szerzőre is hatott, sőt valószínűleg ez adta a Dekameron gondolatát is. Így a három film egysége még szorosabb lett. Zumurrud és Nuradim szerelme és sorsa több mint a körülmények nyers visszatükrözése. Zumurrud meséiben egy képzelt világot fejez ki, de ezt a képzelt világot, mint kiderül, felülmúlja a valóság... * Rendező: Pier Paolo Pasolini Forgatókönyvíró: Dacia Maraini, Pier Paolo Pasolini Operatőr: Giuseppe Ruzzolini Jelmeztervező: Danilo Donati Zene: Ennio Morricone Látványtervező: Dante Ferretti Vágó: Nino Baragli, Tatiana Casini Morigi JÁTÉKIDŐ: 124 perc SZEREPLŐK: Ines Pellegrini (Zumurrud) Franco Citti (Démon) Ninetto Davoli (Aziz) Tessa Bouché (Aziza) Francesco Paolo Governale (Tagi) Abadit Ghidei (Dunya) Salvatore Sapienza (Yunan) 16:9 1.
A téma változatlan? az arab irodalom toposza, a Dekameron feltételezett elődje, a legendás Az Ezeregyéjszaka legszebb meséi szolgáltatják az irodalmi alapot Bozsik Yvette legújabb bemutatójához. A két előadás között azonban egy lényeges különbség rögtön a nyitóképben szembetűnő: a koreográfus? szerencsére? ezúttal képes elrugaszkodni az " arábikumok " kényszerű felsorolásától és absztrakt térbe helyezi a történéseket. Egy tuti film: Az Ezeregyéjszaka virágai. Az elvonatkoztatás olyan jól sikerül, hogy valójában bármilyen címet kaphatna a táncmű az alapján, ami a színpadon történik a későbbiekben. Ennek ellenére egységes, gördülékeny és vizuálisan jól komponált produkció Az Ezeregyéjszaka virágai. Az arab környezetre a zenén kívül más utalást nemigen találunk, talán egyetlen jelenetben tükröz vissza a mozgásnyelv egyiptomi domborművek és festmények ihlette, két dimenzióban ábrázolt mozdulatokat, melyben az ún. legnagyobb felület törvénye érvényesül és a vállat, törzset, csípőt szemből, míg a végtagokat és a fejet oldalról láttatja.
a film adatai Il fiore delle mille e una notte [1974] szinkronstáb magyar szöveg: szerkesztő: hangmérnök: vágó: gyártásvezető: szinkronrendező: hangsáv adatok közlése cím, stáblista, szövegek felolvasása: céges kapcsolatok szinkronstúdió: vetítő TV-csatorna: visszajelzés A visszajelzés rendszer ezen része jelenleg nem üzemel. Kérjük, hogy használd a főmenü Visszajelzés menüpontját! Az Ezeregyéjszaka virágai - Pasolini 100. hangsáv adatok Az ezeregyéjszaka virágai 1. magyar változat szinkron (teljes magyar változat) Ha hivatkozni szeretnél valahol erre az adatlapra, akkor ezt a linket használd: látogatói értékelés ( 0 db): -. - 0 felhasználói listában szerepel filmszerepek
Pasolini 100 - Az Ezeregyéjszaka virágai Il fiore delle mille e una notte 1974 Pasolini születésnek 100. évfordulójára emlékezünk 2022. március 5-én. Ez alkalomból a Pannónia Szórakoztató Kft. cégcsoport által üzemeltetett Cinema MOM ünnepi retrospektív vetítéssorozatot rendez a Budapesti Olasz Kultúrintézet közreműködésével. Az Ezeregyéjszaka virágai Nagyon sok forrásból kb. a XV. században foglalták írásba Az Ezeregyéjszaka meséit, de akkor sem az írás dominált, hiszen a történeteket a mohamedán böjthónap, a Ramadán éjjelein mesélték, hogy a koplalást feledtessék. A mesemondók dramatizálva adták elő mondandójukat. A film is megpróbálta felidézni ezt az elevenséget. Az Ezeregyéjszaka a keresztes hadjáratok révén számtalan európai szerzőre is hatott, sőt valószínűleg ez adta a Dekameron gondolatát is. Így a három film egysége még szorosabb lett. Zumurrud és Nuradim szerelme és sorsa több mint a körülmények nyers visszatükrözése. Zumurrud meséiben egy képzelt világot fejez ki, de ezt a képzelt világot, mint kiderül, felülmúlja a valóság.
A végeredmény: egy finom erotikától fűtött, egységes előadás, amely bármilyen címen eladható lenne a kortárs tánc kedvelőinek.
Zumurrudnak sikerül megszöknie, és álruhában eljut egy sivatagi városba, ahol királlyá választják. Nuredin kedvese után indul... Képek a filmből: Stáblista: Szereplők: Ninetto Davoli (Aziz), Franco Citti (a démon), Tessa Bouché (Aziza), Ines Pellegrini (Zumurrud), Franco Merli (Nur Er Din), Francesco Paolo Governale (Tagi herceg), Salvatore Sapienza (Yunan herceg), Abadit Ghidei (Dunya hercegnő), Alberto Argentino (Shahzmah herceg) Rendezte: Pier Paolo Pasolini Kapcsolódó filmek: » Canterbury mesék (rendezője szintén Pier Paolo Pasolini)
Főoldal Filmek Mozibemutatók Tévéműsor Filmelőzetesek Színészek és stáb Szülinaposok Díjak Film kvíz Hírlevél Keresés (Il fiore delle mille e una notte, 1974) Tartalom: Zumurrudot, a cserfes rabszolgalányt nyilvánosan elárverezik, volt tulajdonosa azonban megengedi neki, hogy maga válassza ki az új gazdáját. Zumurrud kigúnyolja az érte versengőket, és egy fiatal kamaszfiút, Nuredint választja új gazdájának. A két fiatal még aznap éjszaka egymásé lesz, és Zumurrud bevezeti a tapasztalatlan Nuredint a szerelem rejtelmeibe. A rá következő napon az ügyes rabszolgalány egy szép szőttes eladásával bízza meg kedvesét, de lelkére köti, hogy semmi pénzért ne adja el a csodás kézimunkát kék szemű férfinek, bármennyit is ígérne az érte. Nuredin nem fogadja meg a tanácsot, és ezért rútul elszakítják Zumurrudtól. Az új gazda csúnyán elveri a leányt, aki kigúnyolta őt az árverésen. E közben a zokogó Nuredint pártfogásba veszi egy jó szándékú asszony, aki Zumurrud nyomára irányítja a fiút. A szerelmesek azonban ezúttal sem találnak egymásra: Zumurrudot egy rabló magával viszi, mert a lányra várva a fáradt Nuredin elaludt.
Így, Húsvét előtt, végre ki kell már mondani azt az egy kiáltó, lélekemelő indulatszót: elég! Az az egyetlen szó elég ahhoz, hogy végre béke legyen, hogy végre minden háborúnak vége legyen, különben mindennek vége lesz, különben minden nemzet elpusztul, megsemmisül, különben minden kultúra elhamvad, elég! Így, Húsvét előtt, a Zeneakadémia pódiumán, az emelvényre lépő, keskeny arcélű emberből, végre kiszakadt egy lélekemelő indulatszó. Ott állt a katedrán, kicsiny papírlappal a kezében egy csontsovány, fekete ember. Célpontnak elég… A Húsvét előtt című vers 1916. március 26-án, a Nyugat matinéján, a költő előadásában hangzott el először, a Zeneakadémián. Kék virág Babits Mihály emlékének. Babits Mihályról szóló írások a Névponton:
Babits Mihály: Húsvét előtt (elemzés) by Csenge Fejes on Prezi Next
Babits Mihály: Húsvét előtt by Lili Pócsik
Himnikus a befejezés, amely megkönnyebbülést hoz. Babitsnak nem kenyere a harc, a nekifeszülés, ezzel a verssel saját természetén vesz erőt: ő nem egy zászlóvivő hős, nem egy Petőfi, nem egy Ady, lelki alkatát inkább Arany Jánoséval szokták párhuzamba állítani. Babits Mihály ugyanaz volt a 20. században, ami Arany János volt a 19. században. A 19. században Arany és Petőfi képviselte ezt a két eltérő költőtípust, a 20. században pedig Babits és Ady (csak ők nem voltak barátok, messze nem). A Húsvét előtt verselése, rímelése eltérő a két szerkezeti egységben. Az 1. egységben szaggatott, szabálytalan időmértékes sorokat találunk. Rímtelen szabad versre emlékeztet. A soráthajlások (enjambement) is ezt jelzik. A 2. egységben a dalforma a domináns. Itt ütemhangsúlyos (magyaros) verselést találunk: kétütemű, 6 és 7 szótagos sorok, változatos rímek (többnyire keresztrímek) jellemzők. A Húsvét előtt kapcsolatba hozható más versekkel. Babits rájátszik a régi magyar klasszikusokra, Berzsenyi, Vörösmarty, Petőfi költeményeire.
Babits alapvetően visszafogott karakterű költőnek számított, egyáltalán nem volt jellemző rá, hogy politikával foglalkozzon. Ám a világháború borzalmai megváltoztatták apolitikus hozzáállását, úgy érezte, neki is meg kell szólalnia. Ennek eredménye ez a humanista vers, melyben a hatalom szemébe vágta, hogy elég a háborúból. A fellépését merész kiállásnak és bátor tettnek tartották kortársai, ráadásul a magába zárkózó poéta általában nem vállalt nyilvános szerepléseket. Az egykori feljegyzések szerint a zsúfolásig megtelt zeneakadémiai nagyteremben "önkívületig fokozódó lázas lelkesültséggel" szavalt Babits, és a közönséget teljesen magával ragadta. Nem ez volt Babits első háborúellenes verse, az 1915-ös Játszottam kezével című, a Nyugatban megjelent szerelmes versének utolsó sorai miatt hatalmas botrány kerekedett. Az akkorra már országosan ismert középiskolai tanárként dolgozó költőt el is bocsátották 1916 januárjában (Újpesten tanított latint, valamint magyar nyelvet és irodalmat). Nemzetgyalázással – pontosabban a király és a magyar zászló megsértésével – vádolták őt a sajtóban, majd a Petőfi Társaság sem választotta be tagjai közé, januárban pedig felmentették tanári állásából.
S ha kiszakad ajkam, akkor is, e vad, vad március évadán, izgatva belül az izgatott fákkal, a harci márciusi inni való sós, vérizü széltől részegen, a felleg alatt, sodrában a szörnyü malomnak: ha szétszakad ajkam, akkor is, ha vérbe lábbad a dallal és magam sem hallva a nagy Malom zúgásán át, dalomnak izét a kínnak izén tudnám csak érezni, akkor is - mennyi a vér! - szakadjon a véres ének! Van most dícsérni hősöket, Istenem!