A jogdíjfelosztás során több mint 400 ezer különböző felvételt azonosítottak be az EJI munkatársai. A legmagasabb kifizetett jogdíj megközelíti a hatmillió forintot, a tíz legmagasabb összegű jogdíj együttesen 38 millió forintot tesz ki. Az egy előadó részére kifizetett átlagos jogdíj összege némileg nőtt, idén megközelíti a 27 ezer forintot. Retro zene magyar youtube. Háttérzene: idén is magyar előadó dalát hallhattuk a legtöbbször a boltokban A zenét felhasználó boltok és szálláshelyek adatai alapján az EJI idén 46 ezer különböző hangfelvétel 115 millió elhangzását dolgozta fel. Volt olyan hangfelvétel, amelyet csak 2021-ben harmincötezernél is több alkalommal szólaltattak meg a különböző üzletek és szálláshelyek. Bár összességében az így felhasznált zenék között a magyar felvételek aránya még mindig viszonylag szerény, a tíz legmagasabb összegű jogdíjban részesülő előadó közül négy volt magyar. Egyre több a retro Az EJI idén összesen közel harmincmillió forint jogdíjat osztott fel a meghosszabbított védelmi idejű, vagyis az ötven évnél régebbi hangfelvételek után.
"Hazudj nekem, hogy megkapom amire vágyom" énekli Mogyorósi Tímea a ThisMustBeLove együttes fiatal, de már komoly zenei háttérrel rendelkező énekesnője. Mindannyian vágyunk a szerelemre, arra, hogy szerelmet érezhessünk, és a vágy néha olyan erős, hogy kis hazugságok árán is képesek vagyunk hinni benne. "Ez a dal megfogott, sok olyan része van az életemnek, ami miatt azonosulni tudok a szövegével" - meséli Tímea az együttes tehetséges, fiatal énekesnője. Magyar retro zene. A klipben a dal mondanivalója egy izgalmas női karakter köré épül fel, aki irányít, az ujjai köré csavarja a férfiakat, játszik velük, ugyanakkor bele is megy a játékba, kis bolondságokat, hazugságokat kér, hogy a szerelem érzését megkaphassa. A klipben a csinos énekesnő kifejező játékát, remek táncosok teszik teljessé. A lírikus szöveg szépen illeszkedik a zene hangulatába. A lágy énekstílust kellemesen festik alá a szinti betétek és szinte szétfeszítik a gitárgriffek és a pergő dob. A fülbemászó dallam a nyolcvanas évek zenei világát idézi.
A weboldal használatához el kell fogadnod, hogy cookie-kat helyezünk el a számítógépeden. Részletek Egy EU-s törvény alapján kötelező tájékoztatni a látogatókat, hogy a weboldal ún. Magyar zene szól a hazai boltokban május 12-én. cookie-kat használ. A cookie-k (sütik) apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé tegye a böngészést. A sütiket letilthatod a böngésző beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszed meg, illetve ha az "cookie" feliratú gombra kattintasz, elfogadod a sütik használatát. Bezár
A zenekar többi tagjával együtt részt veszek a számok megírásában is. A cél az, hogy minél több és jó dal szülessen, hogy sok emberhez eljusson a zenénk, koncerteken fesztiválokon is fellépjünk" - jegyezte meg Tímea. A ThisMustBeLove első tíz számot tartalmazó nagylemeze június 15-én jelent meg Engedj el címmel. Az együttes tagjai: Mogyorósi Tímea-Ének, Lakatos Bence - gitár, szintetizátor, Dékány Dániel - gitár, Gerdesits Máté - basszusgitár, Varga Szabolcs - dob. A lemez első számából ítélve, adott minden, hogy a ThisMustBeLove együttessel hamarosan találkozhassunk a zenei klubokban, koncerteken, láthassuk, hallhassuk őket a tévében, rádióban is. Kreatív Hangtér nyílik a Magyar Zene Házában. A szerzőről A Melano Közéleti és Kulturális Magazin célja, hogy kiszolgálja a Közép-Európa országainak kulturális és közéleti történései iránt érdeklődő olvasókat. A tematikájában elsősorban a Visegrádi-négyek közös ügyeire, zenei, filmművészeti, irodalmi és egyéb művészeti eseményeire koncentrál. További cikkeink 2022 júl 13 - 14:45
2017 novemberében egy, a ruténium 106-os izotópját tartalmazó radioaktív felhő jelent meg Európa felett, a szennyezést Magyarországon is kimutatták. A sugárzás szintje Európában nem volt veszélyes, a kibocsátó közelében viszont már más lehetett a helyzet. Elérte Magyarországot a radioaktív felhő!. A szakértők vizsgálataik során arra jutottak, hogy a felhő Oroszországból, az Urál déli részéről, feltételezhetően a majaki létesítményből származott. Egyes szakértők még azt is felvetették, hogy a sugárzó részecskék egy titkos katonai telepből szabadultak ki, egy új elemzés azonban elvetette ezt az elméletet – írja az IFLScience. Kép: Pavel Lisitsyn / Sputnik / Sputnik via AFP Thorsten Kleine, a Münsteri Egyetem munkatársa szerint nem valószínű, hogy egy titkos létesítmény állna a háttérben. Bár a felhőben kimutatták a ruténium-106-ot, a szennyezésben nem csak a sugárzó izotóp volt jelen, Kleine pedig úgy véli, hogy ez lehet a kulcs a forrás azonosításában. A ruténium-izotópokat rendszerint azért mérjük, hogy tanulmányozzuk a Föld formálódásának történetét – mondta a kutató.
A francia intézet a kazah hatóságokkal még nem vette fel a kapcsolatot. Az orosz Rendkívüli Helyzetek Minisztériumának szóvivője a hírügynökségnek nem tudott azonnali tájékoztatást nyújtani, a kazah hatóságok pedig elérhetetlennek bizonyultak. Peres elmondta, hogy az elmúlt hetekben több európai nukleáris biztonsági intézet is nagy mennyiségű ruténium 106 izotóp jelenlétét mérte, ami a természetben nincs jelen. Az IRSN becslései szerint, ha ilyen mennyiségű sugárzó anyag szabadulna ki Franciaországban, az több kilométeres körben szükségessé tenné az emberek evakuálását. Az intézet azért zárja ki a reaktorbalesetet, mert más radionuklidok jelenlétét nem mérték. Azt is kizárták, hogy lezuhant műhold okozná a szennyezést, mert az elmúlt időszakban nem tért vissza a Földre ruténiumot tartalmazó műhold. Az izotóp magas jelenlétét október elejétől kezdve mérték, de október hatodika után folyamatosan csökkenni kezdett. Magyarország légterében is észlelték a radioaktív felhőt. ()
A Ru-106 izotópot gyógyászati célokra, elsősorban a szemlencse daganatos megbetegedésének kezelésére alkalmazzák, de esetenként űreszközökön radioizotópos termogenerátorban is használják. Radiaoktivan szennyezett lezárt terület Csernobil környékén Forrás: Ria/Novosti Magyarországon nem állítanak elő Ru-106 izotópot, a külföldről beszerzett sugárforrásokat az egészségügyben alkalmazzák. Az elmúlt évtizedek legnagyobb és legsúlyosabb radioaktív szennyezését a csernobili atomerőmű egyik reaktorában 1986 áprilisában bekövetkezett robbanás okozta..
A 2017 augusztusa és novembere között a cérium-144 előállításához csakritkaföldfémekből álló koncentrátumot használtak, amely csak "nyomokban" tartalmazhatottruténium-106-ot. Az előkészítési szakaszban keletkező összes folyékony oldatot – beleértve aruténium izotópokat is – még 2017 júliusában speciális tárolókba szállították.
Oroszország korábban tagadta, hogy náluk szabadultak volna fel a részecskék, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség pedig azt közölte: a térségbeli országoknak mind vannak atomreaktoraik. Megugrott a radioaktivitás szintje múlt vasárnap Észak-Európában. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) pénteken közölte álláspontját a jelek szerint Oroszország felől érkező szennyezésről. Úgy vélik: valószínűleg atomreaktorból származnak az észlelt radioaktív részecskék, de egyelőre nem tudni, hogy melyikből. A tájékoztatás szerint a térségbeli országoknak mind vannak atomreaktoraik, beleértve Oroszországot is, amely azonban tagadta, hogy onnan származnának az észlelt izotópok. A NAÜ beszámolója szerint a térségben kissé megemelkedett, "nagyon alacsony mértékű" cézium- és ruténiumszintet mutattak ki, ami nem jelent veszélyt az emberi szervezetre és a környezetre. Az ügynökség szerint ilyen radioaktív kibocsátás akkor keletkezhet, amikor működik a reaktor, illetve ha karbantartást végeznek rajta. Észtorságban, Finnországban és Svédországban a múlt héten észlelték a részecskéket.