Ziegler Géza 1863. Augusztus 3 – 1922. Október 30. ) író, újságíró, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. Számtalan művet írt, legnagyobb sikereit a történelmi regényeivel aratta, mint az Egri csillagok (1901), Isten rabjai (1908) vagy a Láthatatlan ember (1902). Gyerekkora Gárdonyi Géza Gárdony-Agárdpusztán született. Édesapja Ziegler Sándor Mihály (1823-1879) szászországi származású gépészlegény, majd később Bécsben folytatott gépészmérnöki tanulmányokat. Édesanyja Nagy Terézia (1840. Március 21. -1926. ) parasztsorba süllyedt szőlősgyöröki római katolikus kurtanemesek sarja. Gárdonyi Géza - művei, könyvek, biográfia, vélemények, események. A szülők 1860. December 8. -án házasodtak össze, mely házasságból hét gyermek született. Egy lány és hat fiú. A hét gyerekből csupán Gárdonyi Géza és két öccse élte meg a felnőtt kort. Gárdonyi Géza 1868 végén, Budán kezdte meg elemi iskolai tanulmányait, majd 1874-1875 között a sárospataki református kollégiumba járt. 1876-ban a budapesti Calvin téri református gimnáziumban folytatta tanulmányait. Mivel édesapja egy megalkuvásra képtelen, lázadó ember volt, sehol nem tűrték meg hosszabb távon a munkaadói, így a család állandó vándorlásra kényszerült.
Szólt arról is, hogy ebben a számban Pálffy Géza történész a végvári katonaság rendszerét mutatja be, és szerepel az újságban Eger török kori építészetét bemutató cikk is. Egy jobbágyivadékból lett vitéz katona emberi fejlődésének és társadalmi érvényesülésének tanúi lehetünk. BDMK - Gárdonyi Géza: Ida regénye. A láthatatlan ember sem egyszerűen a népvándorlás korába, Attila hun birodalmába visszavezető szakszerű regény, hanem a főhős, Zéta és Emőke love storyja, gazdagon áradó, mindig eleven és fordulatos mese. Az Isten rabjai az író naiv katolicizmusával festi meg a középkori barátok és apácák kolostori életét. Boldog Margit szenvedéstörténetét mondja el a Nyulak szigetén, de egy jobbágyfiú, a kiskamasz Jancsi fráter szemszögéből és áhítatával. Gárdonyi Géza regényeinek vannak ifjúsági változatai, főleg a Dante-kiadásokban, amelyeket a szerző fia, Gárdonyi József (1891-1948) igazított át - irodalmilag megengedhetetlenül. Dicsérendő munkája az utókornak viszont az, hogy igyekezett összegyűjteni az író kisebb gyerekeknek szóló írásait: Cifra mese (1967).
A leendő férjnek életmentő a pénz, hisz tehermentesítheti vele nővére birtokát, s jómagának is alkalma nyílik festői ambíciói megvalósítására. Az esküvő előtt Balogh Csaba és Ó Ida megfogadja egymásnak: üzleti alapú és szigorúan formális házasságukat egy esztendő múltán felbontják. Az "álházaspár" Münchenbe megy, ahol az ifjú férj, bohém barátai körében, végre a művészetnek élhet. Közben Balogh Csaba és Ó Ida kényszerfrigye lassan, de biztosan szerelemmé érik. S mikor mindketten megszabadulnak büszkeségük béklyóitól, s az utolsó félreértés is tisztázódik, rádöbbennek: nem tudnak egymás nélkül élni. Gárdonyi géza regényei. A múltra visszatekintve egyikükből vádlott, másikukból vádló lesz. Márai regényei német, spanyol, portugál és angol nyelvterületen, illetve számos kelet-európai nyelven is hatalmas sikerrel jelentek meg. Esterházy Péter: Termelési-regény (kisssregény) A termelési regény, mint irodalmi műfaj Magyarországon az 1960-as években volt népszerű. Esterházy 1979-ben megjelent Termelési-regénye ezen időszak társadalmi berendezkedésének működésképtelenségét írja le szellemesen, iróniával.
A leendő férjnek életmentő a pénz, hisz tehermentesítheti vele nővére birtokát, s jómagának is alkalma nyílik festői ambíciói megvalósítására. Az esküvő előtt Balogh Csaba és Ó Ida megfogadja egymásnak: üzleti alapú és szigorúan formális házasságukat egy esztendő múltán felbontják. Az "álházaspár" Münchenbe megy, ahol az ifjú férj, bohém barátai körében, végre a művészetnek élhet. Közben Balogh Csaba és Ó Ida kényszerfrigye lassan, de biztosan szerelemmé érik. S mikor mindketten megszabadulnak büszkeségük béklyóitól, s az utolsó félreértés is tisztázódik, rádöbbennek: nem tudnak egymás nélkül élni. Eredetileg Ziegler. Apja az 1848-49-es szabadságharc fegyvergyárosa. Fiát Gárdonyban keresztelik, innen az írói névválasztás. Egerben tanítónövendék. Dunántúlon rövid idő alatt több helyen is néptanító: A lámpás (1894), ahogy első regénye címének szép metaforája mondja. Újságíró Győrben, Szegeden, Aradon, Pesten, mint író azután a századvégen Egerben talál igazi otthonra. Közéleti szerepléseitől és az irodalmi élettől visszavonul.
A biztonságosan kötődő gyermek édesanyja gyermekének jelzéseire megfelelően reagál, nem hagyja magára akkor sem, ha a pici fél vagy szorong. Gyermeke boldog, bízik édesanyjában, és kölcsönösen egymásra tudnak hangolódni. A biztonságosan kötődő gyermek épp ezért nagy valószínűséggel válhat magabiztos, kezdeményező felnőtté a későbbiekben. Ha zavar támad Ambivalens kötődés Ha a gyerkőc vágyik az anyjára, de nem bízik benne eléggé, akkor ambivalens kötődésről beszélhetünk. Ilyenkor a gyermek hiába keres megnyugvást édesanyjánál, valójában nem tud megnyugodni nála. Édesanyja nem jelent biztos hátteret számára, ezért a gyermek nem indul el felfedezni a világot sem, hiszen nincs meg az a szilárd pont, ahová visszatérhet. Ebben a kapcsolatban az anya következetlen, szükség esetén nem tudja megnyugtatni gyermekét, viselkedése kiszámíthatatlan, amit főleg saját belső lelki állapota határoz meg. Az ambivalens kötődésben az anya gyermekével való kapcsolata ellentmondásos (a gyermek hol közeledik felé, hol eltolja magától), ezért a gyermek sokszor akár hisztivel igyekszik kikényszeríteni anyja figyelmét.
Az ekkor szerzett bizalmi tapasztalataink pedig olyan erősek, hogy későbbi felnőtt életünket is alapvetően meghatározzák. A kötődés tehát - ahogy Atkinson is fogalmaz - a csecsemőnek azon hajlama, hogy keresse bizonyos emberek közelségét, és hogy ezek mellett az emberek mellett biztonságban érezze magát. Ha ez a folyamat sérül, akkor negatívan hat a személyiségünkre, és viselkedési zavarhoz vezethet. Ha megvan a biztonság Az anya-gyerek közti kapcsolat és kötődés jellegzetességeibe igen részletes betekintést adnak Mary Ainsworth és munkatársainak vizsgálatai: ezek szerint az anyák és gyermekeik kapcsolatának világosan megkülönböztethető mintái vannak. Ez a kapcsolat alapvetően biztonságos, ugyanakkor a kapcsolatok némelyikére állandó feszültség és nehézség jellemző. Nézzük, milyen az ideális, kiegyensúlyozott kötődés anya és gyermeke között! A boldog, kiegyensúlyozott emberek többnyire biztonságosan kötődő gyermekek voltak. A biztonságos kötődés azt jelenti, hogy az édesanya szilárd, biztonságot adó bázis, ahová a gyermek bármikor visszatérhet, és akinek a segítségére bármikor számíthat.