Erdélyt tartja élete igazi élményének, miközben tudja, íróként kockázatos pályát választott. Az emberekről megvan a véleménye: szerinte gondolkodásban a társadalom ott tart, ahol ezelőtt 50 vagy 70 éve. Bodor Ádám a szegedi AudMax esték vendége volt. "Írkászhatnék a rendszer számára kedves történeteket is, de azzal csak nevetségessé tenném magam" – ezzel a gondolattal alapozta meg az AudMax esték utolsó beszélgetésének hangulatát Bodor Ádám, Kossuth-díjas író. Új kötete, a Sehol, aminek cseppet sem nevetséges, groteszk humora elgondolkodtat, miközben a bodori prózára jellemző módon a perifériát helyezi a centrumba. Bár megjárta a börtönt, közelről látta a román politikai rendőrség működését és a társadalom szenvedését a kommunizmus idején: "az elnyomott, megvert, alkoholizmusba menekülő társadalmat" – ahogyan fogalmazott, Bodor Ádám mégis tiltakozik az ellen, hogy életrajzi adatokat azonosítsanak a műveiben. "Amikor prózát írok, nekem elsősorban az kell, hogy akkor találjak ki. Ez a felfedezés izgalma.
Bodor Ádám és Szegő János Szepesi Dóra Beszélgetés beszélgetésekről Az értelmezés útvesztői címmel tizenöt interjút közöl Bodor Ádám frissen megjelent könyvében. * A kötetbemutatóra a Margó Fesztivál keretében került sor, Bodor Ádámmal Szegő János, a Magvető Kiadó szerkesztője beszélgetett. A könyv fülszövegében olvassuk, hogy "Bodor Ádám legendásan ritkán szólal meg, általában beszédesen hallgat. Ha viszont interjút ad, azt azzal az akkurátussággal teszi, ahogyan epikai mesterműveit is formálja. A kötet az elmúlt évtizedekben készített Bodor Ádám-interjúk sűrű válogatása. Míg a nagy sikerű életútinterjú, A börtön szaga – válaszok Balla Zsófia kérdéseire vertikális síkban helyezkedik el, mivel az életrajzra összpontosít, addig ez a könyv horizontálisan, a pályakép belső alakulásaival, műhelytitkaival foglalkozik elsősorban. " A közhiedelemmel ellentétben Bodor Ádám nem utál beszélgetni, néha még kifejezetten szeret is – vetette fel elsőként Szegő János. Ez attól függ – válaszolt az író, hogy kivel kell beszélgetni és miről, majd hozzátette, hogy az interjú nagyon árnyalt műfaj, amennyiben egyesek egy szabad társalgás szintjén képzelik el, mások viszont előre megírt kérdésekbe akarják tematikusan belevonni, ami egy kicsit megfosztja a spontán élénkségétől a beszélgetést.
Káposztával, túróval, kolbásszal töltött tészta Bodor Ádám műveinek fontos eleme a gasztronómia. Történeteiben soha nem létezett ételeket esznek a szereplők, mint például az a tésztaétel, aminek a receptje a keddi, szegedi beszélgetésen is elhangzott. Bodor féle "Podrenka": a piteszerű tésztát készítünk, azt két részletben kinyújtjuk derelyevágóval felkockázzuk a tésztát adagonként savanyú káposztát, csípős túrót és egy karika kolbászt helyezünk a tésztára minden csomagot lefedünk tésztával a széleket lezárjuk lobogó vízben kifőzzük, majd pirított zsemlemorzsában megforgatjuk vagy tojássárgájával megkenegetjük és sütőben pirosra sütjük. "Szélhámosságim egyike, ezeket én meg nem kóstoltam soha" – nyugtatta meg a közönségét az író. Névjegy Bodor Ádám 1936-ban született Kolozsváron. 16 évesen került börtönbe, mert kommunistaellenes röplapokat terjesztett. 1952 és 1954 között Szamosújváron raboskodott. Szabadulását követően dolgozott gyári munkásként, ezután teológiát tanult. Első novellája 1965-ben jelent meg, első kötetét A tanú címmel 1969-ben adták ki.
"Úgy kezdi, halkan sóhajtozva, mint egy távoli vízesés, majd sisteregni kezd, aztán amikor már harsog, tombol kibírhatatlanul, hirtelen, mintha beléd spriccelnének, az egész világ jegesen becsorog a füleden. " - És talán soha nem hagyjuk el Verhovinát. Magyar irodalom Lengyelországban – Bodor és Pálfalvi Bodor Ádám, író és Pálfalvi Lajos, irodalomtörténész is vendége a Zygmunt Hauptnak szentelt irodalmi fesztiválnak. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >> 406413 Szállítási és átvételi lehetőségek: Házhozszállítás A szállítási díj 999 Ft, 10000 Ft felett pedig ingyenes Magyarország területén. Köszönjük, hogy bennünket választott, reméljük, hogy a jövőben is megelégedésére szolgálunk. Üdvözlettel: A csapata
Lehet temetni. Furcsa, izgalmas mozzanat az események végakkordja: apró, rongyos, kis asszonykát hoz Paraszkíva helyébe az apa. Ezzel már ki is merítettük azt az érvrendszert, amelyekkel Bodor Ádám Sehol kötetének többi írását jellemezni, értékelni lehet. De ha a nagyon szubjektív filozófiai felfogását tömören jellemezni akarjuk, egy idézet kívánkozik ide a Leordina című írásából: "Ha belegondolsz, a mindenkori helyes emberi magatartás nem lehet más, mint minden szubjektumnak a világ egyetemességében való szemlélete. Hogy megértsd, amiről beszélek, köznapi példával élve arra kell gondolnunk, hogy akár a lószarnak, explicite, minden létező dolognak az anyagi jelenlétén túl igenis érzékelhető eszmei háttere van. " (92. old. ) Megérkeztünk. Ez Bodor Ádám világa. A filozófiai időt használja, éli meg, amit korán, a kezdet kezdetén megjósolt a kiváló erdélyi irodalomtudós, Kántor Lajos. De távol áll tőle a gumicsont, nem rágja le azt, amit a szakmabéli filozófusok meghagytak, a fennkölt, az eszményi, a magasztos gondolat szárnyalását úgy pukkasztja ki, mint egy lufit: a világ egyetemességének leírásából nem hiányozhat a lószar.
Egy gondja van, hogy nehogy előbb érte jöjjenek… Nos, ez az úr felállt, és azt mondta, hogy a testi fogyatékosságokkal nem illik a művészeteknek foglalkozni… Na, mármost – tette hozzá az író, döntse el a tisztelt közönség, hogy igaza volt-e vagy nem. Kigúnyolni persze, hogy nem szabad, de hát a törpe a társadalom része, és mint ahogy az előbb említettem, lehet hasznos tagja is, akinek emléke múzeumokban továbbél. Rövidre zárva a történetet: akkor rendültem meg, amikor felállt, a széke mögül elővett egy mankót, és a hatalmas orrával együtt elsántikált előttem. Rájöttem, a kérdés nem annyira egyszerű, de nekem mint írónak ilyen természetű felelősségem nem lehet. " Bodor Ádám Felvetődött az is, hogy amennyiben egy könyv az értelmezések prédája, az interjúkészítők is elviszik a kérdezettet egyfajta "vadászatra", mert arra kérik, hogy ő maga értelmezze művét. Bodor Ádám úgy tartja, egy könyv álljon helyt magért, az ő látványát magyarázólag nem is illik megosztani. Mindenkinek sajátos élménye marad olvasás után, amelyek egymással ugyan összehasonlíthatók, de egy ilyen összevetésnek nem lehetnek konkrét tanulságai azon kívül, hogy egy szépirodalmi mű vagy egy akármilyen művészi alkotás mindenkire másként hat.
A Magyar Érdemrend lovagkeresztje a magyar állam által adományozható legmagasabb kitüntetésnek, a Magyar Érdemrendnek az osztálya. A Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett személy jogosult magát a megfelelő állami kitüntetés tulajdonosának nevezni. A Magyar Érdemrend lovagkeresztjéből évenként legfeljebb kettőszáznyolcvan adományozható. Kiváltság az adományozással nem jár.
Aki Isten útján jár, annak beteljesül az élete. Ha nincs elég hite az embernek, akkor nehéz helyzetben nagyon kemény az élete. A hit ott kezdődik, amikor rábízzuk magunkat Istenre. " Az államtitkár megköszönte Károly atyának, hogy megmutatta az utat, hogyan bízzuk életünket Istenre. A búcsúi szentmisét Pásztor Károly mutatta be. Homíliájában a templom védőszentje, Szent Vendel életéről beszélt, aki 554-ben skót királyi családba született. Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést adományoztak Marton Bernát ciszterci szerzetesnek | Magyar Kurír - katolikus hírportál. Vendelt uralkodásra nevelték, de ő jobban érezte magát a templomban, imádságában elmélyülve. Éppen ezért az apja – hogy ne legyen ideje Istennel foglalkozni –, a nyája őrzését bízta fiára. Vendel édesapja nem is sejtette, hogy ezzel ellenkezőjét éri el, ugyanis az ifjút magával ragadta a teremtett világ szépsége, olyannyira, hogy elhatározta, Istennek szenteli az életét. Vendel apja tudta nélkül indult el társaival a Szentföldre, de csak Rómáig jutottak, mert a Szentföldet megszállták a pogányok. Viszontagságos útja során még jobban elmélyült benne a papi hivatás gondolata.
Egy másik szomorú tragédiára is visszaemlékezett Károly atya. Gyermekként élte át 1945. január 3-át, amikor a vállaji férfiakat és nőket – köztük az ő két leánytestvérét is – elhurcolták Oroszországba málenkíj robotra. Az életben maradtak öt év múlva tértek vissza. A szomorú napot követő vasárnap csak az idősek és a gyermekek voltak a szentmisén. Amikor a kántor elkezdte a "Hol vagy, én szerelmes Jézus Krisztusom" kezdetű népéneket, nem tudta befejezni, mert vele együtt mindenki sírt összetört lélekkel. A nehéz helyzetben az itt élőket a hit tartotta össze, vasárnaponként együtt a templomban és esténként imáikban kérték az elhurcoltak hazatérését. (A málenkíj robotra elhurcoltak visszatekintését olvashatjuk Tircsi Richárd történész A pokolnak páratlan birodalmában című könyvében. ) Kérjük Szent Vendelt, legyen továbbra is közbenjárónk hitünk védelmében, fiataljaink életében, hogy ők is megmaradjanak az örök élet felé vezető úton – zárta beszédét Pásztor Károly. A szentmise végén Kocsis Gábor plébános fejezte ki köszönetét elsősorban Istennek Pásztor Károly szolgálatáért, a vállaji emberek küzdelmes életéért, amelynek hatására fejlődött, formálódott, erősödött az ünnepelt plébános hite, és megszületett papi hivatása.