Programajánló 2021. 10. 12. 08:24 Október 12-én, Nagyvárad hivatalos városnapján ingyen lehet látogatni a helyi önkormányzat által fenntartott múzeumokat és turisztikai látványosságokat: a Darvas–LaRoche-házat, a városháza tornyát, a Kossuth (Independentei) utcai neológ zsinagógát és a Teleki (Városháza) utcai váradi zsidó történeti múzeumot. Két évig tartó felújítási munkálatok után kedden délelőtt tíz órakor megnyílik az érdeklődők előtt a váradi városháza tornya, és az Euro Foto Art fotóklubbal, valamint a megyei katasztrófavédelemmel közös kiállításokat is szerveznek oda. Demcsák zsuzsa zsidó naptár. Ugyancsak a város napján. délután két órától a Kossuth utcai neológ zsinagógában Nagyváradot bemutató, az Agerpres hírügynökség fotóarchívumából válogatott fotótárlatot nyitnak meg. Az eseményen jelen lesz Claudia Nicolae, az Agerpres hírügynökség főigazgatója is. A világjárványra való tekintettel a belső terekbe egyszerre maximum csak húsz személyt engednek be Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről!
Itt állíthatod be, hogy a nap mely időpontjaiban szeretnél a Hírstarttól hírfigyelő levelet kapni a figyelt szavak vagy címkék alapján meghatározott témájú legfrissebb hírekkel. Ha az értesítési időpontokat megelőző időszakban nem szerepelt a feltételeknek megfelelő hír a Hírstarton, akkor nem küldünk feleslegesen üres levelet.
2022. jan 9. 9:45 Fotó: Getty Images Egy csillaggal kevesebb ragyog az égen. A lábai előtt hevert Európa, és még II. Vilmos, német császár fiát is megbabonázta, aki 25 szál vörös rózsával állított be az öltözőjébe. Aztán minden a darabjaira hullott szét. Bársony Rózsi – külföldön Rosy Barsony – életét is szétzúzta a történelem, pedig minden olyan szépen indult – kezdi megemlékezésében az Újságmúzeum. 1909-ben Budapesten látta meg a napvilágot, a legendás New York kávéház főpincérének leányaként. Hat és fél kilós óriás-bébiként született, ki hitte volna ekkor, hogy karcsú színésznőként, énekesként és táncosként is meghódítja Európát nem sokkal később. Már ötéves korától színészkedett, ám azt, hogy balett-táncos vagy színésznő lesz belőle, egy pénzérme feldobásával döntötte el a család. Akik egy mondat miatt buktak milliókat. A színészet nyert. És nem volt megállás. Kiválóan táncolt, csodásan énekelt, így pillanatok alatt az operett hazai csillaga lett. Huszonkét évesen már Lipcsében lépett fel, később Berlinben, Drezdában is repültek a virágcsokrok a színpadra, ha a megjelent, a kint Rose Barsonynak hívott színésznő.
Shakespeare: Az vagy nekem, mi testnek a kenyér (Szabó Lőrinc fordítása) - YouTube
Az vagy nekem, mi testnek a kenyér! A kovásztalan kenyeret nyolcezer éve ismeri az emberiség. Hammurápi törvénykönyve (időszámításunk előtt 1700-ból) "folyékony sör"-ről beszél, amiből sokan arra következtettek, hogy már a babilóniaiak ismerték az élesztőt. Ám a kovászolt kenyér bölcsője minden bizonnyal a Nílus völgyében lehetett. Az egyiptomiak jöttek rá (háromezer évvel ezelőtt), hogy ha pihenni hagyják a tésztát, akkor lágyabbés illatosabb lesz. A fortélyt tőlük lesték el a görögök. Hérodotosz (az időszámítás előtti V. században) csodálkozva írja: "Nálunk mindenki fél, hogy megerjed az étke, az egyiptomiak meg akarattal erjesztik a kenyértésztát. " Így tettek hát ők is. Sőt a tésztához tejet és mézet kevertek. Rómában az első sütőkemencét időszámításunk előtt 170-ben építették, de Augustus korában már négyszáz működött. A pékek céhet alapítottak, a császár meg ingyen gabonát osztogatott (Panem et circenses). A gallok feltalálták az élesztőt, Medici Mária a finom fehér lisztet. 1650 tájékán párizsi pékek sörélesztővel (édes kovásszal) sütöttek divatos puhakenyeret.
Szonett - Az vagy nekem Az vagy nekem mint testnek a kenyér Élők a múló időtől. " (Kiss Dénes: Részem lettél) Bejegyzés navigáció Ezen karakterek kilétét mindmáig homály övezi: eddig egyetlen irodalomtörténész sem tudta biztosan megállapítani, hogy kik voltak a szonettek címzettjei, illetve azt, hogy egyáltalán valódi személyek voltak-e. A szonettek egyes értelmezések szerint stílusparódiaként is olvashatóak: míg a petrarcai szonettek szigorú nemi szerepeket állítanak fel, addig Shakespeare ezeket könnyedebben kezeli, néhol megfordítva a szerepeket, máshol magát a szerelmet és azt, ahogyan a szerelemről írni szokás, kifigurázva. Erre jól ismert példa a CXXX. szonett, amelyben Shakespeare a szeretője szépségét a lírai hagyománynak megfelelően természeti képekkel írja le, ennek hatása azonban ellentétes a megszokottal: CXXX. szonett Úrnőm szeme nem nap, sehogyse; rőt Ajkánál a rőt koráll ragyogóbb. Fehér a hó? Az ő keble sötét. Drót a haj? A haja fekete drót. Láttam rózsát, fehéret s pirosat, De az ő arcán bizony sohase; S némely párfőm gyönyöre csábosabb, Mint amilyen úrnőm lehelete.