Most akkor nyugdíjas közérdekű szövetkezet tagjaként érdemes nyugdíjast foglalkoztatni vagy munkaviszony keretében? Egy biztos. A nyugdíjasként így munkát végző személyeknek csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetniük. A Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetségétől (Közész) származó információk szerint már 45 ezer tagja van a 148 közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek. A szövetkezeti forma viszonylag rugalmasabb foglalkoztatást tesz lehetővé a nyugdíjasoknak, mint egy munkaviszony. Így például a nyugdíjasok rugalmasabb időbeosztás szerint is dolgozhatnak. Persze hasonlóra munkaviszony keretében is van lehetőség, például részmunkaidő, munkavégzés a hét bizonyos napjain. Előnyös lehet a nyugdíjas szövetkezeti tag tulajdonosi jogosítványa is, vagy a közösségi alap rekreációs célú szociális, egészségügyi, oktatási és kulturális juttatásai is. A szövetkezeti formában nem merülnek fel egyes munkajogi kötöttségek sem, mint például szabadság, betegszabadság.
A nyugdíjas szövetkezet céljainak megvalósításával közérdeket is szolgál. A közérdekű nyugdíjas szövetkezet nyugdíjas tagja lehet az a természetes személy, aki öregségi nyugdíjasnak minősül függetlenül attól, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárát betöltötte-e vagy még nem. A szövetkezet tagja lehet az a nyugdíjas is, akinek nyugdíjfolyósítása szünetel. A nyugdíjas szövetkezet tagjainak legalább 90 százaléka olyan természetes személy, aki öregségi nyugdíjban részesül. A nyugdíjas szövetkezetnek nem lehet személyes közreműködést nem vállaló természetes személy tagja. A tagfelvétel során a tagságra jelentkező személynek nyilatkozni kell arról, hogy a nyugdíjas szövetkezet tagja kíván lenni, öregségi nyugdíjban részesül, az alapszabályban foglaltakat elfogadja, azt magára nézve kötelezőnek ismeri el, valamint a tagoknak biztosított szolgáltatásokat igénybe kívánja venni. A szövetkezet tagja az alapszabályban meghatározott vagyoni hozzájárulást teljesít. [htmlbox Tb_Kommentár] A nyugdíjas szövetkezet tagja személyes közreműködése konkrét tartalmára, módjára és ellentételezésére tagsági megállapodást köt a szövetkezettel.
Van öt olyan eset, amikor törvényesen a minimálbér alatt történhet az alapbér megállapítása, vagy a havi munkabér kifizetése. Ezen foglalkoztatási konstrukciók kapcsán is a jogszabályoknak megfelelően kell meghatározni az alapbért, ugyanakkor munkajogi szempontból rendhagyó jellegük miatt a munkabér összege minimálbér alatti - írja hírlevelében a BDO Magyarország. Egyszerűsített foglalkoztatás Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 4. § (1a) bekezdése kimondja, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként−a meghatározott feltételeknek megfelelően legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 százaléka, garantált bérminimum esetén 87 százaléka jár. Mindez azt jelenti, hogy az idei évben 564 forint helyett 480 forint, középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakör betöltése esetén 656 forint helyett 571 forint óradíj jár alapbérként minimálisan - írja hírlevelében a BDO Magyarország.
Amennyiben a munkavállaló kéri, az egyszerűsített munkaszerződést minden esetben írásba kell foglalni – fotó: MTI/Balázs Attila A turisztikai idénymunka közterhei: Turisztikai idénymunka esetén a munkáltató által fizetett közteher minden foglalkoztatott napra munkavállalóként 500 forint. Általános feltételek Ha a munkáltató és a munkavállaló alkalmi munkára és idénymunkára is létesít egymással munkaviszonyt, akkor ezek együttes időtartama sem haladhatja meg az évi 120 napot. Az a munkáltató, aki 300 ezer forintot, vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel akár az egyszerűsített foglalkoztatásból, akár az általános szabályok szerinti foglalkoztatásból származó adókból, egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult mindaddig, míg adótartozását ki nem egyenlíti, eddig az időpontig nem alkalmazhatja kedvezményes közteher fizetési lehetőséget. Amennyiben azt a munkavállaló kéri, az egyszerűsített munkaszerződést minden esetben írásba kell foglalni. Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra munkaviszony olyan felek között, akik között a szerződés megkötésekor már a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény szabályai szerint létesített munkaviszony már fennáll.
A munkavállaló nem köteles a munkaszerződést módosítani a munkavállaló kérésére. A munkáltató a munkavállaló kérelmére munkájáról nem köteles írásban értékelést adni. - A munkaidő-beosztást nem kell előre közölni. A munkáltató általi felmondást nem kell indokolni. Igazolások kiadása Alkalmi munkavállalónak a munkavégzés befejezésekor csak adóigazolást kell kiadni. Ez nem vonatkozik az idénymunka keretében foglalkoztatottakra, számukra a munkaviszony megszűnésekor ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó igazolásokat is. A kifizetett összegről szóló igazolásból ki kell derülni, hogy az összegből mennyi a rendkívüli munkavégzésért (túlóra), az ügyeletért, a készenlétért kapott összegnek. Ez utóbbi rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a jogviszony munkaszerződéssel jött létre. Az egyszerűsített foglalkoztatás díjának kifizetése Az egyszerűsített foglalkoztatás munkabérének kifizetésére az Mt. szabályai érvényesek, sem az Mt. sem az Efo tv. nem tartalmaz eltérő szabályokat. Így tehát a munkavállaló részére járó munkabért - eltérő megállapodás hiányában - utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni.
Ha a munkaviszony eredetileg nem egyszerűsített foglalkoztatás céljából jött létre, a munkaszerződés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztassa. Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény 1. § e) pontjában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására. Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkavégzés megkezdése előtt a munkáltatónak meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas, a munkavállaló esetleges testi vagy egészségügyi fogyatkozása a biztonságos munkavégzést és a munkavállaló testi épségét nem veszélyezteti. Alkalmi munkavállalónak a munkavégzés befejezésekor csak adóigazolást kell kiadni – fotó: MTI/Komka Péter Milyen pótlékok illetik meg az egyszerűsített foglalkoztatottakat?
Munkáltatói közteher – alacsonyabb közteher-fizetés Ez is nagyon egyszerűen történik. A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatással alkalmazott munkavállaló esetében mezőgazdasági és turisztikai idénymunkánál munkavállalónként napi 500 forint, alkalmi munkánál napi 1000 forint közterhet fizet. Ez a kedvezményes közteher fizetés legfeljebb a minimálbér kétszeres összegéig alkalmazható. A befizetési kötelezettséget a tárgyhót követő 12-éig kell teljesíteni a NAV-hoz. Ez a befizetés minden munkáltatói közteher teljesítéssel kapcsolatos feladatot kivált, és az általános munkáltatói közteher fizetésnél jóval kedvezőbb, alacsonyabb összegű. Az egyszerűsített foglalkoztatás szerinti közteher fizetés akkor alkalmazható, ha a munkáltató betartja az ezzel kapcsolatos létszám- és foglalkoztatási idő korlátokat is. Munkavállalói előnyök A munkavállaló az egyszerűsített foglalkoztatás keretében kapott munkabére után nem fizet társadalombiztosítási járulékot és meghatározott összeg alatt személyi jövedelem adót sem.
92. § (2) bekezdés], arányosan csökkentett mértékben, ha rövidebb [Mt. § (4) bekezdés], arányosan növelt mértékben kell figyelembe venni. Mindez a gyakorlati megvalósulásban azt jelenti, hogy ha egy munkavállaló napi 12 óra alapulvételével meghatározott teljes munkaidőben, készenléti jellegű munkakört tölt be, jogszerűen állapodhatnak meg a felek havi 98. 000 forintos minimálbérben, annak ellenére, hogy a munkavállaló a szokásos 160/168/176 órák helyett 240/252/264 órát tölt munkavégzéssel. Mindez azt is jelenti, hogy órabéres foglalkoztatás esetén a kormányrendeletben szereplő 564 forint órabér helyett akár 375 forint /óra alapbér is megállapítható. Teljesítménybérben foglalkoztatott munkavállaló munkabére Az Mt. 137. § (1) bekezdése alapján a munkáltató a munkabért teljesítménybérként vagy idő és teljesítménybér összekapcsolásával is megállapíthatja. A munkabért kizárólag teljesítménybér formájában meghatározni csak a munkaszerződésbe foglalt megállapodás esetén lehet. Ez megfelelően irányadó az idő és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított díjazás esetén is, ha az időbér nem éri el az alapbér összegét.
#2 Készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkabére A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt. ) 91. §-a alapján készenléti jellegű a munkakör, ha a munkavállaló feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár. A Mt. 92. § (2) bekezdése alapján a teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét órára emelhető (hosszabb teljes napi munkaidő), ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 390/2012. (XII. 20. ) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdése kimondja, hogy a rendeletben meghatározott órabértételt a teljes munkaidő napi 8 óránál hosszabb időtartama esetén [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. törvény (a továbbiakban: Mt. )