Öt sikeres és kiváló filmet ajánlunk nektek az immár Magyarországon is elérhető HBO Max kínálatából. Nemrég hazánkban is megkezdte működését a páratlanul színes műsorpalettát felvonultató HBO Max. Most öt kiváló és sikeres filmet ajánlunk nektek a széles kínálatból. Három óriásplakát Ebbing határában Martin McDonagh, az Erőszakik szerzője 2017-ben újabb sikerfilmet készített, ami az elmúlt évtized egyik legemlékezetesebb és legelemibb erejű alkotása lett. A fekete humorral átitatott Oscar-díjas mű hősnője egy ötvenes évei elején járó anyuka, aki valóságos háborút folytat a helyi rendőrség ellen, hogy megtalálják lánya gyilkosát. Sin City Sokan minden idők legjobb képregényből készült filmadaptációjának tartják a Sin City -t, ami tökéletesen átveszi az alapanyag nyers modorát, obszcén tartalmát és éles parodisztikus jellegét. Itt a bűnös város, tele tisztességtelen zsarukkal, szexi hölgyekkel, elkeseredett hősökkel és néhány naiv, tiszta lelkű, elhivatott figurával. Hbo jó filme les. Richard király Will Smith karrierjének kimagaslóan legjobb alakítását nyújtotta tavaly, egy kissé sok szálon futó, de rendkívül izgalmas filmben.
Túlélni az elképzel
A készítők ugyanis hol megkapó emberi pillanatokkal, hol látványos tájképekkel végig nagyon ügyesen szövik a film történetét. Viszont a drámai végkifejlet biztos elveszi majd a kedvünket attól, hogy valaha is nekivágjunk a Mount Everestnek. Acéllövedék Mire Stanley Kubrick megjelent a saját vietnámi háborús filmjével addigra már egy sor díjnyertes mozi készült a témában. Elég csak A szakasz ra, A szarvasvadász ra, vagy az Apokalipszis most -ra gondolni. Mégis tudott újat mondani erről az értelmetlen háborúról. Az Acéllövedék legerősebb része az első cirka egy óra, amely bemutatja, hogy a kiképzés során, hogyan zúzzák darabokra a bakák egoját és miként okoznak nekik pszihés traumákat, még jóval azelőtt, hogy egyáltalán egy csatatér közelébe érnének. Az Acéllövedék az egyik legjobb háború-ellenes film, ami valaha készült. Jumanji – Vár a dzsungel Előzetesen jelek egész sora utalt arra, hogy ez a film kolosszális butaság lesz. Hbo jó filmer les. Hisz eleve egy remake-ről van szó. Vagyis egy kedvelt klasszikus újrájáról, ami ritkán szokott jól elsülni.
(Aldous Huxley: Szép új világ) 1956-ban meghalt a felesége, újra megnősült, Laura Archera hegedűművészt, pszichoterapeutát vette el, aki maga is írt. Egészsége megromlott, életének utolsó éveiben sokat betegeskedett. Újabb szerencsétlenség érte: otthona, messze földön híres könyvtára porig égett. Az anyagi veszteségnél fájdalmasabban érintette, hogy jegyzetei, kedves olvasmányai is odavesztek. Beköltözött Los Angelesbe, és megírta utolsó regényét, a minden betegség, fájdalom és veszteség ellenére is a tétlen jóságot és életörömöt hirdető Sziget et (1962). Nem sokkal műve megjelenése után, 1963. november 22-én rákban meghalt. Negyvenhárom kötetet publikált: verset, novellát, drámát, útirajzot, mindenekelőtt regényt és esszét. Java részüket magyar nyelvre is lefordították, elsőként a Nyugat második nemzedéke figyelt fel szerzőjükre, hazánkban is a két világháború közötti időszak egyik legdivatosabb írója lett. Népszerűsége máig töretlen, a münsteri székhelyű Nemzetközi Aldous Huxley Társaság évente rendez konferenciát a "szép új világról", a modern társadalom kihívásairól.
Személyes ajánlatunk Önnek Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még Részletesen erről a termékről Bővebb ismertető Aldous Huxley közel egy évszázada, 1932-ben megjelent disztópiája Ford után 632-be, vagyis a XXVI. századba repít el minket, amikor is a futószalagon gyártott, kasztokba sorolt emberek a fejlett technikának, a mindenkitől elvárt promiszkuitásnak, illetve a szóma nevű drognak köszönhetően tökéletes boldogságban élik az életüket. Az egyes kasztok egyedeit a klónozás során kémiai folyamatokkal és hipnózissal kondicionálják az adott kasztra kiszabott feladatok végrehajtására, így aztán az emberek még a munkájukat is örömmel végzik. E "tökéletes" társadalom ellenpontjaként ott vannak azok a rezervátumok, ahol a hagyományos módon - apától és anyától - születő vademberek tengetik nyomorúságos életüket. A regény főhőse egy ilyen, a rezervátumból kijutó vadember, aki előbb kíváncsian, majd döbbenten és csalódottan keresi helyét a Huxley által megálmodott "szép új világban".
2540-ben a Boldogságra való puszta törekvés immár kevés, ha már a holtig tartó ifjúság elidegeníthetetlen joga is mindenkinek megadatott. Ki bánja, ha közben a Szabadság és Egyenlőség hiú eszméi s megannyi más kacat - művészet, hit - mind oda kerültek, ahová valók: a történelem szemétdombjára! Mert aki mást, többet akar - Istent, költészetet, jóságot, szabadságot, a magány csendjét vagy épp a bűn katarzisát -, nem akar mást, mint a boldogtalanságot. Az efféle Vadembernek nincs helye a Világellenőrök jóindulatú bölcsességgel kormányzott világállamában. Jobban teszi hát, ha a földgolyó egy távoli zugába húzódva a sötét múlt kínjaival sanyargatja magát: ínséggel, betegséggel, hideggel, forrósággal, szenvedéssel és gyilkos szenvedéllyel. Netán egy Shakespeare nevű, rég halott bajkeverő összegyűjtött műveinek forgatásával. Vagy Huxley olvasásával - mondjuk, egy Szép új világ című könyvvel. A kultikus brit szerző, Aldous Huxley látnoki erejű könyve minden egyes eltelt évvel aktuálisabbá és dermesztőbbé válik; 21. századi mindennapjainkat egyre kevesebb választja el az egyáltalán nem szép, de valóban új világtól