A XX. század egyik legnagyszerűbb géniuszáról, a váltóáram atyjáról, a modern varázslónak tartott Nikola Tesláról kevesen tudják, hogy már gyermekkorában egészen különös módon gondolkodott. Vizuális képessége átlag feletti volt, olyannyira, hogy találmány Nikola Tesla 1856. július 10-én született a család negyedik gyermekeként a mai Horvátország területén. Tiltott energetikai találmányok no 12. Édesapja európai műveltségű szerb-ortodox pap, édesanyja szerb lelkészi család sarja volt. Tesla életében 146 szabadalmat jegyeztek be a neve alatt, és róla nevezték el a tesla, azaz a mágneses indukció mértékegységet. Pap vagy mérnök? Gyermekkorában már több nyelven beszélt és olvasott, s míg kortársai labdáztak, fogócskáztak, addig ő vízkereket épített. Ami nem hasonlított az akkor használatosakra, viszont működött. Az iskolában sokszor már akkor elkezdte kidolgozni a választ, amikor a tanár még be sem fejezte a feladat felírását a táblára. Felnőtt korában is megőrizte a zsenikre utaló extrém tulajdonságait: séta közben számolta a lépteit, evés előtt megbecsülte az étel térfogatát.
Teslát kortársai több esetben inkább varázslónak tartották, mint fizikusnak. Többször bemutatta például, hogy a nagyfrekvenciás, nagyfeszültségű áram nem tett benne kárt, pedig szikrák pattogtak le róla, miközben ő maga kísérteties fényben úszott. Ma ennek a jelenségnek már ismerik az okát a fizikusok. Szabadenergia Egyes források szerint 1931 nyarán Buffalo városkában egy hangtalan, nesztelen és kipufogó gázok nélküli autó suhant az utcákon. Nikola Tesla tiltott találmányai. Az akkor 70 éves Tesla és az unokaöccse ült benne. Ezt az autót elektromos áram hajtotta, de az áramot nem akkumulátorról nyerte, hanem egy különleges szerkezetből, ami a "szabadenergiából" nyerte az üzemanyagot. Tesla régóta dédelgetett álma volt egy üzemanyag nélküli motor terve, ami fölöslegessé tett volna erőművet, hálózatot egyaránt. Valójában olyan motorra gondolt, amelyik képes üzemanyagként hasznosítani az anyagnak azokat a formáit, amelyek a közönséges földi körülmények között mindenütt jelen vannak. Egyes források szerint ilyen motort Tesla sohasem mutatott be a nyilvánosság előtt, de sokszor nyilatkozta a sajtóban, hogy a feladatot lényegében megoldotta, tehát csak elméleti síkon tudta, hogy hogyan lehet megvalósítani egy ilyen motort, de a gyakorlatban ezt nem tudta kivitelezni.
A feszültség túl kevésnek bizonyult, a gyilkost csak félig sikerült megölni. Az eseményre meghívott újságírók azt írták a többszöri kísérlet után, hogy szörnyű látvány volt, sokkal rosszabb, mint az akasztás. A kérdést végül is a rablóbáró, Pierpont Morgan döntötte el, mert érezte, hogy a különböző áramok háborúja nem jó az üzletnek, nem lehet igazi monopóliumokat, versenymentes helyzetet teremteni. Az már látszott, hogy a váltóáram jobb az egyenáramnál, azonban elterjesztésének volt egy súlyos akadálya: az, hogy Westinghouse kemény pénzt ígért Teslának minden eladott teljesítményegységért. Tiltott találmányok | TV helyett. Elvileg Westinghouse adóssága néhány év alatt tizenkét millió dollárra emelkedett, s ezt nem tudta megtizetni. Westinghouse arra kérte Teslát, hogy a szerződésnek ezt a részét adja fel, mert ebben az esetben lehet csak elterjeszteni a rendszert, csak ekkor lesz eléggé versenyképes ahhoz, hogy az egyenáramú rendszerek fölé kerekedj en. Tesla annyira fontosnak tartotta találmánya elterjesztését, hogy beleegyezett, önként lemondott járandóságáróll Mindennél többet jelentett neki, hogy Westinghouse akkor is bízott benne, amikor sorra-rendre visszautasították az elképzeléseit mások Ezért mondott le minden további javadalomról.
Egymás után gyártotta ötleteit és szabadalmait, melyek közül a leg- fontosabbak az IV/2. és IV/3. ábrán láthatók. Edison ezután kapcsolatai révén azt próbálta elérni New York állam törvényhozóinál, hogy korlátozzák a maximális feszültséget 800 voltra. Igy a váltóáram igazi előnyei sohasem mutatkozhattak volna meg. Westinghouse azonban perrel fenyegetőzött és végül is sikerült a törvényhozókat meggyőzni arról, hogy önmagában a feszültség nem ártalmas. Edison ekkor újabb trükkhöz folyamodott. Egy ismerősével megvásároltatta Tesla három váltóáramú szabadalmát, és a Sing—sing börtönben váltóáramú villamosszéket készíttetett. Egely György: Tiltott találmányok (Kornétás Kiadó, Negyedik típusú találkozások sorozat, 1992) - Egely Kutató-Fejlesztő Kft.. A börtön igazgatója hamarosan bejelentette, hogy ezután nem akasztani fogják a rabokat, hanem váltóárammal fogj ák megölni őket. Egy William Kamler nevű gyilkost akartak először kivégezni, vagy ahogy ezt Edison elnevezte, westinghouse-álni ezzel a módszerrel 1890. augusztus 6—án Kamlert beszíjazták a villamossze'kbe és a kapcsolót lezártákl De Edison mérnökei te'vedtek, amikor a gyilkoláshoz szükséges feszültséget megállapították, mert eddig csak kisebb állatokon próbálták ki a váltóáram hatását.
Amikor valaki feltalál valamit, először is örül neki, ezt követően egy sor ellenőrző kísérletet végez, hogy megbizonyosodjon róla, valóban működik a szerkezet, hatásos-e a gyógyszer, majd a nyilvánosság elé tárja azt. Manapság bejegyezteti a szabadalmat, nehogy ellopják az ötletét, és megfelelő anyagi eszközök birtokában, vagy szponzor segítségével közkinccsé teszi a találmányát. De biztos, hogy pont így történnek a dolgok? Egely György egyik könyvében, mely a Tiltott találmányok címet viseli, hitelesen számol be róla, hogy a feltalálók helyzete – főleg az energetika terén – egy cseppet sem rózsás. Persze nem csak manapság ez a helyzet, már az 1700-as évek elején is akadt erre példa. Tiltott energetikai találmányok no 16. Egely György Orffyreus örökmozgó kerekéről, a Perpetuum mobiléről úgy tudjuk nem létezhet, de a szerkezet mégis működött. Egy bezárt teremben, melynek ajtaját lepecsételték, s őrök álltak előtte, hat héten át mozgott a találmány mindenféle energia-utánpótlás hiányában is. Bár különféle politikai és gazdasági okokból, Offyreus nem tudta hasznosítani szerkezetét, így az elveszett az utókor számára.
Úgy látta, a távírdaközpont helyett telefonközpontot kell teremteni. Pénze, kísérleti lehetősége azonban nem volt elegendő, ezért felkereste T. A. Edisont és "találmány-gyárát", a New York melletti Menlo Parkban. Edisont meggyőzte arról, hogy a telefon nem tökéletesített távírda, hanem egy olyan eszköz, amelyet a nagy nyilvánosság számára kell hozzáférhetővé tenni telefonközpont segítségével. Így 1876 őszétől 1877 nyaráig dolgozott a Menlo Park-i műhelyekben Edison mellett a telefonközpont tervén, amit elkészített, de formálisan nem szabadalmaztatott. Végül Charles Scribner nevére szabadalmaztatták a telefonközpontot, de maga Edison is elismerte, hogy az ötlet Puskástól származott. Az első telefonközpont 1878-ban a connecticuti New Haven-ben működött, majd a következő évben Puskás Párizsban épített központot. A találmány bevált, a vezetékeket egy központi helyre épített telefonközpontba vezették, a szövevényes városi hálózat rendezett formát öltött. Tiltott energetikai találmányok no 6. A következő oldalon folytatom!
Legutóbbi webhelytevékenységek Kertész Imre: Sorstalanság Kertész Imre hírnevét az 1975-ben megjelent, 2002-ben Nobel-díjjal jutalmazott Sorstalanság c. regény alapozta meg. Olvasói többsége is ezt tartja legjelentősebb művének. A mű elkészülte után csak 2 évre rá jelent meg nyomtatással. Kertész imre sorstalansag tétel . A kiadói politika nem fogadta túlzott lelkesedéssel. Irodalomtörténeti értékelése is csak másfél évtized után indult meg. A könyv fogadtatásának története tulajdonképpen a múlttal való egyesülés fokozatos átformálásáról is szól, és így jut el a politikai történetfilozófiai vitától a sajátos irodalmi történeti teljesítésig. A sorstalanság tárgyát tekintve holokauszt regény, cselekménye könnyen kivonatolható. Egy magyar zsidó kamasz fiú számol be deportálásának történetéről, sajátos tétován, szembetűnő körülményességgel. A megrendítő erejű történet történelmi vádirat a feledés ellen. Ez a tömör tartalmi összefoglalás azonban nem tükrözi a regény valódi értékeit, amit az irodalmi megformáltság összetettsége, amit elsősorban a sajátos helyzetű, stílusú nyelvű elbeszélő magszólaltatásával ér el Kertész Imre.
A cselekmény 1944-45. -ben játszódik, lineárisan halad előre, Köves Gyuri E/1-ben mondja el a vele történteket. A regényidő 1 évet ölel fel. A regény hangvétele tárgyilagos, leírásaiban realista, mely naturalizmusba csap át. A regény szerkezete: 9 fejezet, mely hármas tagolású - Az 1-3. fejezet helyszíne Budapest, A 4-8. fejezet a koncentrációs táborokban, A 9. fejezet újból Budapesten játszódik. Az 1. rész néhány hét eseményeit mutatja be. Segédanyag gyűjtemény: IV/14. Kertész Imre: Sorstalanság. A normális, racionális világban történik. Az otthon az iskola, a rokonság és a szomszédság emberi közegében mutatja be a főhőst. Az apa távozásával, munkatáborba indulásával a fiú lesz a családfő, a magára maradt mostohaanya támasza. A felnőtt tapasztalatok körét tágítja az Annamarival való barátsága, majd a tanulást abbahagyni kényszerülve, az első munkahely. Itt még, ha jogfosztottan is, de emberként létezik. Ez a fajta létezés szűnik meg, amikor a 2. rész kezdetén a csepeli vámháznál csendőrök fogják el Gyurit és társait, majd Auschwitz-ba deportálják őket.