A szorongás egy olyan intenzív érzelmi állapot, aminek nincsen konkrét tárgya. Abban tér el a félelemtől, hogy nem tudjuk megmondani, hogy mi okozza a kellemetlen állapotunkat. Például, hogy félünk a kutyáktól, vagy a repüléstől, hanem csak érzünk egy kínzó, nyomasztó érzést. Mindenkiben vannak szorongások! Akkor kell csak foglalkozni ezekkel, hogyha ezek túlzottan hevesek – tehát kilátástalanság vagy fenyegetettségérzéssel együtt járó állapotok –, illetve, hogyha hosszasan elhúzódók, mert a szorongás a szervezet kimerüléséhez tud vezetni. Milyen összetevői vanak a szorongásnak? A szorongásnak kognitív, tehát gondolati, érzelmi és testi, illetve viselkedési komponensei is vannak. A leggyakoribb testi tünetek a koncentrációzavarok, fejfájás, izomfeszültség, szédülés, fáradtság, gyomorpanaszok, különféle fájdalmak, és gyakran alvászavarok is kísérik. Sokféle testi tünetet okozhat tehát a szorongás, és nagyon gyakran alkoholizmusban, vagy más függőségekben csúcsosodik ki. A szorongás tehát nem más, mint vészjelzés, ami egy kezelendő külső, vagy belső konfliktusra utal.
Az aggodalom mindenki életének természetes része, viszont tartós fennállás esetén szorongássá alakulhat át, amelynek már jelentős egészségkárosító hatásai vannak. Idegrendszer A szorongás hatására feszültség jön létre az idegrendszerben, aminek köszönhetően megnövekedhet a stresszhormonok termelődése, ezek pedig felgyorsítják a légzést, a szívverést, megemelik a vércukorszintet, több vér pumpálódik a karokba, és a lábakba. Ez hosszú távon nagyon megviseli a keringési rendszert. Izmok A szorongás hatására a nyakban, illetve a vállakban megfeszülnek az izmok, ez pedig fejfájáshoz, migrénhez vezet. Ezen a relaxálás, a meditáció, a jóga, és a masszázs is segíthet. Légzés A szorongás hatására mélyebbeket kezdünk lélegezni, mindezt sokszor anélkül, hogy egyáltalán észrevennénk. Ez probléma lehet olyanoknak, akik tüdőbetegek, asztmásak, vagy más légzőszervi betegségük van. Szív A tartós szorongás megemeli a vérnyomást, hajlamosít a magas vérnyomásra, ami rendkívül árt a szívnek, megnöveli a szívroham, és a stroke kialakulásának esélyét is.
Kialakuláshoz vezető okok A szorongás és a félelem önmagában nem jelent kóros állapotot, sőt, az evolúció során jelentős szerephez jutott a fajok túlélésében. A félelem testi reakcióit, az izmok feszültségét, a szapora légzést és szívverést mind adaptációs tényezőnek tekinthetjük: segítenek a menekülésben vagy a harcban, ha tényleges veszély fenyeget. Az élettani és a kóros szorongás közötti átmenet nem éles, és a diagnózis felállításában az egyik leglényegesebb szempont a "szenvedő" beteg. A szorongásos zavarok eredete még nem tisztázott. Feltehető, hogy öröklött tényezők mindenképp szerepet játszanak kialakulásában. A szorongásos zavarokat eredetük szerint két nagy csoportba sorolják. Az elsődleges neurotikus fejlődés esetén a szorongásos zavar kezdetei már a gyermekkorban megtalálhatók. Ebben az esetben bizonyítani kell, hogy a gyermek szocializációja valamilyen módon károsodott, illetve igazolni kell a gyermekkorra jellemző szorongásos tünetek meglétét: a magatartászavart, amely megnyilvánulhat teljesítmény-, fejlődés- valamint beilleszkedési zavarokban, illetve a kóros szokásokat, mint a körömrágás vagy a hajtépés.
Az izzadás szintén jellemző a betegekre, mert a szorongás általában növeli a bőr verejtékmirigyeinek aktivitását. Az esetek nagy részében ehhez testszag és kellemetlen szájszag társul. A szem is árulkodó lehet. A szorongó beteg pupillája általában tágabb, szaporábban pislog, és a szeme gyakran könnyes. Jellegzetes, hogy kevéssé tartják a szemkontaktust, illetve előfordul, hogy "elkapják a tekintetüket". A szorongásnak a légzésre kifejtett hatása szintén többrétű. Egyrészt jellemző a légvételek számának növekedése, a légzés szaporasága, amely pánikrohamok esetén végtagi görcshöz vagy ájuláshoz is vezethet, másrészt gyakori a mély sóhajtás, amelynek szorongáscsökkentő hatása van. A szorongás a szívet is érinti, előfordul a pulzusszám növekedése és csökkenése is. A szorongó beteg gátolt benyomást kelt, megnyilvánulásai uniformizálódnak. Mozdulatai lassúak, kimértek, óvatosak. Beszédére is a sztereotipizálás, az általánosítás jellemző. A viselkedés megnyilvánulásának egy része a szorongás enyhítését szolgálja.
Kevésbé gyakoriak, de kevésbé feltűnőek a fóbiák – ezekkel kevésbé fordulnak orvoshoz az emberek. Többféle fóbiáról beszélhetünk. Nagyon sokan vannak a fóbiások közül, akik a zárt terektől félnek, ahonnan nehéz elmenekülni. Vannak specifikus fóbiák, gyakorlatilag bármitől lehet félni: állatoktól, repüléstől, kígyóktól, akár olyan dologtól is félhetünk, amivel még soha életünkben nem találkoztunk. A szociális fóbia egy speciális fajtája a fóbiáknak. Ez azt jelenti, hogy társaságban kellemetlen érzéseket tapasztalunk, ezért bezárkózunk és inkább kerüljük a társaink közelségét. A kényszeres zavar is egy viszonylag gyakori szorongásos kórkép. Itt elkülöníthetünk kényszergondolatokat és kényszercselekvéseket. Ezek a kényszeres rituálék csökkentik valamelyest a személy szorongását. Ilyen pl. a kézmosás vagy különféle viselkedési kényszerek. Például a csempének csak a közére lehet rálépni, és akkor az ember azt gondolja, hogy ezzel elkerül valamilyen potenciális veszélyforrást. Szorongásos kórkép a poszttraumás stresszzavar – röviden PTSD – ami különféle lelki traumák után szokott előfordulni.
Csányi Sándor színházi est Keszthelyen a Festetics-kastély kastélyparkban 2021. augusztus 2-án Csányi Sándor egyszemélyes vígjátéka tekinthető meg "Hogyan értsük félre a nőket? " címmel ezúttal Keszthelyen, a Festetics-kastély kastélyparkjában. Csányi Sándor ebben a produkcióban 8 különböző karaktert jelenít meg a körülbelül 70 perces előadás során. Csányi Sándor Jászai Mari-díjas színész, aki gyermekkora óta a színészi pályára készült, éppen ezért már az érettségi után segédszínészként helyezkedett el a kaposvári Csiky Gergely Színházban. Később elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, majd pályafutása során tagja volt a Krétakör Színháznak, a Radnóti Miklós Színháznak és a Thália Színháznak is. Számos színházi és filmes szerepben láthattuk őt. És hogy miről is szól az előadás? Íme egy kis ízelítő: Mi a teendő abban az esetben, ha az ember a szülőszoba ajtajában döbben rá arra, hogy nemcsak a gyerekekkel nem tud bánni, a nőkkel sem? Miért a mi hibánk, ha ők rosszat álmodnak? Miért baj, ha őszintén válaszolunk arra kérdésre, hogy fogytam-e?
(Magunk között szólva: inkább nehézségeiről. ) Egyszemélyes vígjáték, nyolc különböző karakter, nyolcvan percben. Csányi Sándor előadásában. Egy részben, szünet nélkül. Csányi Sándorral – az előadás kapcsán – készült interjúnkat ITT olvashatja el. Belépőjegyeket csak online lehet vásárolni. Vízszintes 1. – Emelkedő 2. : 6. 900 Ft Emelkedő 3-10. : 5. 900 Ft
12:00-ig jelezhetők az email címen. Jelen közleményben található információk a hatályos jogszabályi környezetnek megfelelően módosulhatnak, illetve visszavonásig érvényesek, újabb közlemény kiadása esetén hatályukat vesztik. Kérjük, segítse a gyors, torlódásmentes bejutást jegyének és igazolványainak előkészítésével! Megértésüket és együttműködésüket köszönjük! " Mi a teendő abban az esetben, ha az ember a szülőszoba ajtajában döbben rá arra, hogy nemcsak a gyerekekkel nem tud bánni, a nőkkel sem? Miért a mi hibánk, ha ők rosszat álmodnak? Miért baj, ha őszintén válaszolunk arra kérdésre, hogy fogytam-e? Érdemes-e a friss jogosítvánnyal vezető feleségünknek tanácsokat osztogatni a forgalomban? Eljön-e a pillanat egy nő életében, amikor azt mondja: Köszönöm, van elég cipőm, nem kell több. Illetve, hogy mindezek ellenére miért dobban meg mégis a szívünk, ha belép a szobába? Nos, ezekre a kérdésekre nem tud választ adni az előadás. Viszont számos hasonló kérdést vet fel az együttélés nehézségeiről, szépségeiről, örömeiről.