M. Richárd (k) távozik a Budai Központi Kerületi Bíróság Fő utcai épületéből. Fotó: Mohai Balázs/MTI/MTVA Most járt le, a Budapesti VI. és VII. kerületi Ügyészség indítványozta M. Richárd házi őrizetének meghosszabbítását. richárd ügyvédje ugyanakkor kérte a házi őrizet megszüntetését, illetve Pest megye és Budapest területére korlátozott lakhelyelhagyási tilalom elrendelését, akár úgy is, hogy nyomkövetőet visel. A védői hivatkozás szerint a házi őrizetben eddig eltöltött idő elegendő volt ahhoz, hogy a gyanúsítottat visszatartsa újabb bűncselekmény elkövetésétől, és ez a kényszerintézkedés megakadályozza a munkája végzésében. "Vállalkozóként több üzletben van érdekeltsége, ezért számára nélkülözhetetlen a szabad mozgás. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kényszerintézkedésnek nem lehet célja a gyanúsított egzisztenciális ellehetetlenítése és azoké sem, akik a vállalkozásán keresztül függnek tőle. Az ünnepek közeledtével pedig családi okokból is fontos lenne számára enyhébb kényszerintézkedés alkalmazása".
A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság helybenhagyta a Budai Központi Kerületi Bíróság végzését, amellyel az elsőfokú bíróság elrendelte annak a nőnek a házi őrizetét, aki Budapesten 2016. november 7-én napközben személygépkocsival elgázolt egy idős férfit, aki a baleset helyszínén meghalt. A gyanúsított ellen a BRFK Közlekedésrendészeti Főosztálya folytat nyomozást halált okozó bódult állapotban elkövetett járművezetés bűntette és más bűncselekmények miatt. A Budai Központi Kerületi Bíróság 2017. február 17-én a gyanúsított előzetes letartóztatásának meghosszabbítására irányuló ügyészi indítványt elutasította, rendelkezett az előzetes letartótatás megszüntetéséről és ezzel egy időben elrendelte a gyanúsított házi őrizetét, amely az elsőfokú bíróság tárgyalás előkészítése során hozandó határozatáig, de legfeljebb a foganatba vételt követő egy hónapig tart. Az elsőfokú bíróság meghatározta a házi őrizet helyét, és azt is, hogy szabályainak betartását elsődlegesen a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazásával kell ellenőrizni.
Az oldalról kivezető linkeken elérhető tartalmakért a semmilyen felelősséget nem vállal. A bíróság elutasította a védő kérését, és újabb három hónappal meghosszabbította a házi őrizetet újabb három hónappal. Richárd (j) távozik a Budai Központi Kerületi Bíróság Fõ utcai épületéből 2017. augusztus 21-én. Fotó: Mohai Balázs/MTI/MTVA Az indoklás szerint "a gyanúsított közúti veszélyeztetés bűntette miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt követte el azt az újabb cselekményt, amely bizonyítottság esetén halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége és kábítószer fogyasztásával elkövetett kábítószer birtoklás vétségének a megállapítására lehet alkalmas". A bíróság álláspontja szerint "a korábban meghozott, a kényszerintézkedés elrendeléséről és meghosszabbításáról rendelkező bírósági határozatokat olyan körülmények támasztották alá, amelyek változatlanul fennállnak. Richárd esetében a bűnismétlés veszélye olyan mértékű, amely csak a házi őrizet meghosszabbításával zárható ki, a lakhelyelhagyási tilalom nem lenne erre alkalmas.
Előállítással az adott hatóság legfeljebb 8 órán át korlátozhatja a személyi szabadságot, amely indokolt esetben 4 órával meghosszabbítható. Őrizetbe vétel Az őrizetbe vételt már a büntetőeljárási törvény szabályozza, a letartóztatás "előszobájának" is tekinthetjük. Ezt a nyomozóhatóság, az ügyészség és a bíróság is elrendelheti, amely legfeljebb 72 óráig tarthat és tartamába az előállítást is bele kell számítani. A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén a terhelt, vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy őrizetét rendelheti el tettenérés esetén, ha a személyazonossága nem állapítható meg, ha vele szemben személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése valószínűsíthető, vagy ha a tárgyaláson rendzavarást követ el. A hatóság az őrizetbe vétel elrendeléséről és a fogvatartás helyéről 24 órán belül értesítenie kell a terhelt által megjelölt hozzátartozót, de ennek hiányában más személy is értesíthető.
Dr. Bátki Pál ügyvéd Az őrizetbe vétel önálló büntetőeljárási kényszerintézkedés. Őrizetbe vételt a nyomozóhatóság is alkalmazhat, a letartóztatást viszont csak bíróság rendelhet el. Ez a kényszerintézkedés, valamint a letartóztatás a legszigorúbb személyi szabadságot elvonó intézkedés, alkalmazásuk ezért a büntetőeljársi törvényben pontosan és fontos garanciákkal szabályozott. Az őrizetbe vétel tartama Az őrizetbe vétel gyakran a letartóztatás "előszobája. Legfeljebb 72 óráig tarthat és tartamába be kell számítani az őrizetet megelőző hatóság fogvatartást (pl. előállítást) Elrendelésének feltételei bűncseleményen való tettenérés, ha a személyazonosság nem állapítható meg ha a letartóztatása valószínűsíthető (tehát pl. a nyomozóhatóság elrendeli az őrizetbe vételt mert úgy véli, hogy az ügyben az ügyészség kezdeményeni fogja a gyanúsított letartóztatását). ha már tárgyalási szakban a terhelt rendzavarást követ el. Ezt tárgyalási őrizetnek nevezzük. Ha az őrizetbe vételt a nyomozóhatóság rendeli el, 24 órán belül tájékoztatnia kell az ügyészségett.
De ugyanakkor itthon is lassanként feledésbe merült a nép igazi művészete. A városokban, a hangversenytermekben s a különböző szórakozóhelyeken bemutatott,, népi művészet" nem sokban különbözött attól, amit a nagyvilág különböző kávéházaiban, és mulatóiban nyújtottak,, magyar zene, néptánc" címén. A népművészet legfeljebb vásári egzotikumnak számított. A 20. század elejétől új áramlat söpört végig Európában. A zeneszerzők és tudósok a folklór felé fordultak. Az általános érdeklődés és fellendülés szinte parancsolóan követelte egy példamutató, reprezentatív hivatásos együttes megteremtését. Így került sor 1950 -ben a Magyar Állami Népi Együttes megszervezésére. Az együttes szervezői mintegy 1200 énekes és ugyanennyi táncos és zenés közül választották ki az Együttes tagjait. Így jött létre a Magyar Állami Népi Együttes három művészcsoportja: az ének-, zene- és a tánckar. A tagozatok vezetői: Csenki Imre, Gulyás László [1] és Rábai Miklós voltak. Az első önálló bemutató helyszíne a Városi Színház, a későbbi Erkel Színház volt.
A Magyar Állami Népi Együttes a szenteste napját, a karácsony vigíliáját, a várakozás örömét, izgalmát, csodáját bemutató produkciója valóságos, a népi hagyományból eredő játékokból, szokásokból, a kis Jézus születését üdvözlő keresztény tradícióból, valamint az e naphoz köthető mesés, csodás történetekből épül fel. A nézők az advent utolsó napjának kora hajnaltól késő estig zajló örömteli pillanatait élhetik át a hótündérek hajnali hóvarázslásától, a hóemberek titkos találkozóján és a karácsonyi mézillatú, mágikus ételek elkészítésén át egészen a karácsonyfa-állítás és -díszítés meghitt ceremóniájáig. A megbokrosodott szánhúzó lovak, a fergeteges hógolyócsaták, párválasztó korcsolyatáncok a humort sem nélkülözve készítik elő a karácsonyi ünnepkör egyik legnépszerűbb misztériumjátékát, a betlehemezést, amely az előadás végére összegyűjti a mesés utazás valamennyi résztvevőjét, hogy együtt élhessék át Isten fia megtestesülésének, a Megváltó világra jöttének őszinte örömét. A Magyar Állami Népi Együttes hét képben megfogalmazott adventi táncjátéka (Karácsony hajnala; Téli játékok; Hóember-találkozó; Száncsengő; Süssünk, süssünk valamit; Betlehemesek; Szép karácsony) igazi ünnepi hangulatot teremt, közel hozza a karácsony titkát, felidézi a várakozás gyermeki örömét.
/ Kubinyi Júlia mv., Németh Ferenc mv. Zene: Nikola Parov Koreográfia: Németh Ildikó, Mihályi Gábor, Ónodi Béla, Szappanos Tamás, Végső Miklós Jelmez: Imrik Zsuzsa Fény: Kiss Péter Díszlet, festmények: Barcsik Géza Rendező-koreográfus: Mihályi Gábor Tánckarvezető: Kökény Richárd Tánckari asszisztensek: Borbély Beatrix, Jávor Katalin, Ágfalvi György Művészeti vezető: Pál István Szalonna Együttesvezető: Mihályi Gábor