Ez lényegében annyit tesz, hogy ha egy közérdekű bejegyzésről van szó, ami sérti a közösségi irányelveket, azt fennhagyhatják ugyan a platformon, de megjelölik, hogy egyébként egy problémás tartalomról van szó. Trump rasszista bejegyzését viszont még csak meg sem jelölték. Madihha Ahussain, a Muslim Advocates nevű civil szervezet tanácsadója szerint Donald Trump bejegyzéseit nagyon nehéz nem rasszista indíttatásúként kezelni – írja a Gizmodo. A lap megkereste a Twittert is az ügyben, ám a cég nem válaszolt a kérdésekre. Helyette egy közleményt küldtek, amely szerint a platform felhasználói szabályzata az elmúlt hónapban nem változott, illetve a fenti, közérdekű bejegyzésekre vonatkozó passzust idézték. Ezekből viszont egyértelműen az derül ki, hogy a Twitter nem gondolja úgy, hogy Donald Trump bejegyzése sértené a közösségi irányelveket – vagyis, hogy rasszista lenne. Ahussain szerint a Twitter felhasználói szabályzata nagyjából semmit sem ér, ha nem tartatják be azt következetesen. Trump szerint ő "a legkevésbé rasszista ember" | Alfahír. Ha kíváncsi a fejleményekre, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Fotó: MTI/EPA/Tannen Maury (archív) Az amerikai elnök elutasította azt az állítást, miszerint faji megosztottság jellemezné Amerikát, mert meglátása szerint az Egyesült Államokat a rendőri erőszak elleni tiltakozásként elárasztó tüntetéssorozat nem faji alapú. "A probléma a fojtófogást alkalmazó rendőrökkel van" – fogalmazott. Trump mindazonáltal leszögezte, hogy az amerikai rendőrség általában "nagyszerű munkát végez, a rendőrök 99 százaléka nagyszerű ember", s az erőszakosan fellépő rendőrök is többnyire csak azért alkalmaznak fojtófogást, mert rendkívül rövid idő alatt kell döntést hozniuk. Az elnök tragikusnak nevezte a kentuckyi Brionna Taylor és a minneapolisi George Floyd rendőri intézkedés közben bekövetkezett halálát. Beszólt Donald Trumpnak Elon Musk | Magyar Hang | A túlélő magazin. A rendezvényt ugyan az ABC televízió egyik műsorvezetője moderálta, de a meghívott vendégek kérdezhettek is az elnöktől. Egyikük azt firtatta, hogy miért próbálta meg kicsinyíteni a súlyosságát a koronavírus-járványnak, amely rendkívül sok áldozatot szed a színesbőrű amerikaiak körében.
Másrészt pedig, ahogy a legtöbb esetben, most is érdemes lesz arra figyelni, hogyan oldanak meg az Egyesült Államokban egy olyan problémát, ami nálunk is létezik. Aztán pedig eltanulni a választ, hiszen nálunk sokkal profibb emberek dolgoznak rajta, sokkal több pénzből. Kiemelt kép: Jabin Botsford/The Washington Post / Getty Images
Természetesen olyan válasz is van erre a kérdésre, hogy csak bizonyos képességekkel rendelkező bevándorlókat szeretnénk befogadni, a lényeg, hogy erről értelmes és pragmatikus párbeszédnek kellene folynia, ami a politikai haszon miatt az elmúlt években elmaradt. És miközben az EU pragmatikus megoldást keresett, a szélsőjobb tovább mélyítette a politikai válságot. Mivel a menekültválságnak vége, és mostanra az Európába érkező emberek száma visszaesett a válság előtti szintre, a párbeszéd már messze nem a falakról és kerítésekről szól. A menekültek számának csökkenésével egyszerre kezdett el az európai vita arra tolódni, hogy egyáltalán ki szabad-e menteni a Földközi-tengerben fuldokló embereket. Ez pedig már túlmutat a pragmatizmuson. Miközben például Magyarország, az EU, és igen, még az ebben amúgy semmilyen szerepet nem játszó Soros György is arról beszél, hogy a helyszínen kell kezelni a problémákat, megszűntek azok a morális gátak, amelyek szerint az emberélet az első, a politika pedig a második.
Náray-Szabó István Tudományos Díj Alapítás éve: 1994 Alapító: MKE, Tudományos Díj néven, amely 1997-től Náray-Szabó István nevét viseli. Adományozó: MKE Díjazott: A kémia tudományában kiemelkedő munkásságot fejtett ki. Adományozható: 1 díj évente A díj: Bronz emlékérem + oklevél + pénzjutalom Az emlékérem: Bronzból készült, az egyik oldalán Náray-Szabó István domborművű arcképével és körülötte felirattal " Náray-Szabó István 1899-1972 ", míg az érem másik oldalán " Magyar Kémikusok Egyesülete Tudományos Díja, Veritati Arcum Scientia Donat "
főtétele 136 Ideális gázok adiabatikus térfogatváltozása 138 A Carnot-féle körfolyamat 140 Krichhoff tétele 142 A Gibss-Helmoltz-tétel 143 Az entópia és a termodinamikai függvények 144 A termodinamika III. főtétele 146 A termodinamika alkalmazás a halmazállapot-változásokra 147 Összetett rendszerek 151 Oldatok 151 Koncentráció 152 Oldatok gőznyomása. Gőznyomáscsökkenés 156 Folyadékelegyek forráspontja 161 Forráspont-emelkedés és fagyáspontcsökkenés 162 Ozmózis 168 Oldott anyag diffúziója 171 Gázok oldódása folyadékokban 171 Szilárd anyagok oldódása folyadékokban 172 Termokémia 177 A fizikai-kémia folyamatokban előforduló hőmennyiségek 178 Hess tétele 179 Kémiai egyensúlyok 183 Megfordítható reakciók 183 A kémiai egyensúly és a tömeghatástörvény 184 A gázegyensúlyok függése a nyomástól.
Akciós ár: a vásárláskor fizetendő akciós ár Online ár: az internetes rendelésekre érvényes nem akciós ár Eredeti ár: kedvezmény nélküli könyvesbolti ár Bevezető ár: az első megjelenéshez kapcsolódó kedvezményes ár Korábbi ár: az akciót megelőző 30 nap legalacsonyabb akciós ára
Náray-Szabó István (Szombathely, 1899. július 20. - Budapest, 1972. szeptember 16. ) A budapesti József Nádor Mûegyetemen 1922-ben végzett mint okleveles vegyész. 1923-tól az elektrokémia tanszékén tanársegédként dolgozott, 1926-ban mûszaki doktorátust szerzett. Ezután ösztöndíjjal a Berlini Collegium Hungaricumba került és a Kaiser Wilhelm Institut für Faserstoffchemie-ben dolgozott (1926-1928), majd 1928 és 1930 között a manchesteri Victoria University fizikai intézetében részt vett a Nobel-díjas W. Náray-Szabó István - Könyvei / Bookline - 1. oldal. L. Bragg szilikátszerkezeti kutatásaiban. Hazatérve 1930-ban a szegedi tudományegyetem Általános és Szervetlen Vegytan Tanszékén adjunktus lett és anyagszerkezetbõl magántanári képesítést szerzett. 1931-ben kinevezték a szegedi Eötvös Kollégium igazgatójának. Emellett 1933-tól 1938-ig Bay Zoltán Elméleti Fizika Tanszékén is dolgozott. 1938-ban a budapesti József Nádor Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kémiai fizika tanszékének vezetõje lett nyilvános rk. tanárként, 1939-tõl mint nyilvános rendes tanár tanított 1947-ig.
1956-tól az MTA Központi Kémiai Kutató Intézetében tudományos tanácsadó, 1969-ben nyugalomba vonult. Angliában Bragg professzor mellett kezdte meg a szilikátok szerkezetének felderítését, részt vett rendszertanuk kidolgozásában. Kristályszerkezettani kutatásait Magyarországon is folytatta. Náray szabó istván kemi seba. Foglalkozott a beton optimális kötési viszonyainak vizsgálatával. Saválló betonféleséget és mozaikparketta-ragasztó eljárást talált fel.
Náray-Szabó István Náray-Szabó István (Szombathely, 1899. július 20. – Budapest, 1972. szeptember 16. ): fiziko-kémikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1945–1948), a kémiai tudományok doktora (1957). A Budapesti Műegyetem vegyészmérnöki karán 1922-ben szerzett vegyészmérnöki oklevelet. A Műegyetem Elektrokémiai Tanszékén tanársegéd (1923–26). 1926-ban műszaki doktorátust szerzett. Állami ösztöndíjjal a berlini Kaiser Wilhelm Institut für Faserforschungban (1926–28), majd a manchesteri egyetem fizikai intézetében dolgozott (1928–30). 1930-tól adjunktus. 1931-ben a szegedi Eötvös Loránd Kollégium igazgatójává nevezték ki, egyidejűleg a szegedi egyetemen végzett kutatómunkát a Rockefeller-Alap támogatásával, ugyanott magántanári képesítést nyert. 1938–47-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Kémiai-fizikai Tanszékének ny. r. tanára. 1947-ben mint a Magyar Közösség tagját a köztársaság elleni összeesküvés vádjával letartóztatták. Náray-Szabó István | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár. 1947-ben 4 évre elítélték, majd még két évre internálták. 1953-tól az Építéstudományi Intézet osztályvezetője, megszervezte az épületfizikai osztályt.