FILMKRITIKA – Elvis Presley, minden idők egyik legnagyobb zenei ikonjának életét dolgozza fel Baz Luhrman rendező, ahol a címszereplő mellett a másik főszereplő a Tom Hanks által alakított – rendkívül ellentmondásos – zenei menedzsere: Parker "ezredes", aki a történetet is elmeséli. Elvis | Csopak Kertmozi. De vajon felér-e a legendához ez az újabb életrajzi film? Találó, hogy a közismerten maximalista filmrendező: Baz Luhrman közel egy évtized szünet után egy olyan filmmel tér vissza a mozikba, amely az amerikai történelem egyik legmaximalistább előadóművészéről szól. Az ezredes, aki Elvis Mozartjának Salierije, vagy – ami ennél a filmnél találóbb – Elvis Marvel kapitányának Sivana doktora, a film teljesen megbízhatatlan narrátora, és ezáltal is ez a film eltér a szokásos zenei életrajzi filmtől. Ahelyett, hogy például Elvisnek egy színpadi fellépés előtt át kellene gondolnia az egész életét, ez a film azzal kezdődik, hogy a haldokló ezredes mesél Elvisszel való kapcsolatáról és a munkájukkal és életükkel kapcsolatos számos "tévhitről".
Még a címe sem ismert az Elvis Presley életéről szóló filmnek, annyira új, de a Warner Bros. stúdió már leszerződtette rendezőnek Baz Luhrmann -t ( Ausztrália, A nagy Gatsby), Presley-t pedig Austin Butler ( Volt egyszer egy Hollywood) fogja alakítani. Az IMDB oldalán még fel van tüntetve Tom Hanks neve is mint Colonel Tom Parker, aki Presley menedzsere volt. Azért Hasonlítanak / Consequence Of Sound A Warner Bros. 2021 októberére tervezi elkészíteni a filmet, amely Presley életének 20 évét öleli fel, a felemelkedéstől, a soha nem látott sztárságon át az énekes haláláig. Elvis – A legenda életre kel a kissé képregényes zenei életrajzi filmben | theGeek.hu. Nem kis idő, ráadásul egy olyan korban, amely az Egyesült Államok talán egyik legizgalmasabb korszaka. Luhrmann már bizonyított rendezői fronton, Butler viszont zöldfülűnek számít Hollywoodban. Nem kis szerep, de remélhetőleg bebizonyítja, hogy ő a tökéletes Presley a szerepre. Befejeződtek a Budapesten forgatott Dűne filmes munkálatai Denis Villeneuve nagyköltségvetésű filmjét Frank Herbert azonos című regénye alapján készítette.
A film várhatóan 2022 júniusában érkezik a mozikba. Ez is érdekelheti: 45 éve hunyt el Elvis Presley, a rock 'n roll királya - máig nem hiszik, hogy meghalt Elvis Presley mozi film előzetes austin butler
Ennek ellenére a film egy kicsit túl messzire megy ezzel az elképzeléssel, és szinte politikai aktivistának állítja be Elvist. A világ helyzete miatti fájdalma kicsit erőltetettnek és nem túlzottan hitelesnek tűnik és mintha csak arra szolgálna, hogy Elvist a valóságosnál nagyobb lázadónak állítsa be. Elvis presley életrajzi film school. "Elvisz" minket? Az "Elvis" Baz Luhrmann eddigi legjobb filmje és egyben a zenei életrajzfilmek közül is kiemelkedő – még ha nem is a legjobb. Talán a Freddie Mercury-film és az Elton John életét bemutató Rocketman fölé lehetne helyezni, viszont a 2018-as Csillag születik ennél némileg jobb film volt. Maga a film épp olyan túlzó és grandiózus, mint amilyen maga Elvis volt, viszont Tom Hanks által alakított Parker ezredes, mint narrációs filmes eszköz – amely a cselekményt rajta keresztül foglalja egyfajta keretbe – nem mindig működik jól. Mégis Austin Butler lenyűgöző alakítása, a pazar produkciós design és a képregényszerű vágás olyan különleges filmet eredményez, amely remekül passzol Elvis karakteréhez: tele van személyiséggel, villódzással, tehetséggel és bár valahol üres, de ugyanakkor tagadhatatlanul élvezetes.
Ez a film lelkesen ellenzi azt az elképzelést, hogy Elvis csak lopott a fekete zenéből, és megmutatja, hogy nyíltan dicséri a fekete zenészeket, akik viszont inspirációt is nyertek tőle. Elvis manapság BLM-aktivista lenne? Maga Elvis leginkább a gospel zenét hallgatja és énekli otthonosan, Memphis Beale Streetjén, a blues hazájában tölti idejét, és B. B. Kinggel (Kelvin Harrison Jr. Elvis presley életrajzi film festival. ) lóg, miközben Little Richardot (Alton Mason) és Big Mama Thorntont (Shonka Dukureh) hallgatja. Elvis ebből a szempontból igazi lázadó volt: bár manapság – különösen a BLM-mozgalom után – ez furcsának tűnhet, de az ötvenes évek szegregációs politikusainak hatására szabályosan rettegnie kellett annak, aki fehér híresség létére kicsit is az afroamerikai közösséghez közeledett és erről a film nagyszerű kép nyújt Elvis életén keresztül. Elvis tehát az 50-es évek Amerikájában nemcsak az "túlzottan erotikus" színpadon történő mozgása miatt verte ki nagyon komolyan biztosítékot, hanem azzal is, ahogy az afroamerikai kultúrához közeledett.
A Booker- és Arthur C. Clarke-díjas kanadai írónő ezen "A Szolgálólány Meséje" című kultuszregényéből – a világhírű Nobel-díjas angol drámaíró, Harold Pinter segítségével – szokatlan gondolati mélységeket feltáró film is készült... * A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos. Szállítási és fizetési módok
A Szolgálólány meséje leírása Fredé hasznos asszony, a jövő letéteményese. Olyasmire képes, amire csupán a nők töredéke: gyermeket szülni. Gileád állama különös figyelmet fordít arra, hogy ő és társai megértsék, a szülés életük egyetlen célja és értelme. A vallási fundamentalista alapokon kormányzott ország átnevelőközpontokban készíti fel a termékeny nőket, hogy aztán az uralkodó elithez tartozó családokhoz kerülve két éven belül teherbe essenek a ház urától – a féltékeny, ám gyermekre vágyó Feleségek irigy pillantásaitól kísérve. Fredé a Parancsnok házában igyekszik belesimulni a hétköznapokba, megfelelni a dogmatikus vallási előírásoknak és mindenekelőtt megfoganni. Ha eltévelyedik, felakasztják a Falra, vagy kiűzik a Telepekre a Nemnők közé hullákat égetni. A Parancsnok azonban egy este a szobájába hívatja, a szigorú tiltás ellenére teljesen egyedül, amire Fredé akkor sem mondhatna nemet, ha akarna. Margaret Atwood disztópiája megrázó vízió egy olyan világról, ahol a nők egyetlen szerepe, hogy a vallás, az állam és a szaporodás szolgálatában állnak.
Mennyire maradt hiteles a sorozat az atwoodi világhoz? Mik a főbb különbségek az Atwood-féle folytatás és a sorozat cselekménye között? Mi lesz a szerepe June-nak a Gileád és a szabad világ közt kibontakozó háborúban? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk, de szóba kerültek June nagy morális dilemmái is, illetve, hogy van-e egyáltalán esély arra, hogy egy szolgálólány erkölcsi győztesként kerüljön ki Gileádból. Tovább olvasok A Szolgálólány meséje körül egyébként most is izgalmas viták zajlanak. Volt olyan állam Amerikában, ahol a tankerületek betiltották a könyve t. A kiadó pedig készített belőle egy tűzálló változatot, a mostanában egyre gyakoribb könyvégetések elleni tiltakozásul. Elárverezték az elégethetetlen Atwood-könyvet, a szólásszabadágot támogatják belőle Forrás: Collider
The Testaments címmel jelenik meg a jövő héten Margaret Atwood új regénye, A szolgálólány meséjé nek folytatása, amelyből szintén tévésorozat készül majd. Az MGM stúdió és a Hulu internetes tartalomszolgáltató szerdán jelentette be, hogy már tárgyalnak a tévés adaptáció feltételeiről – írta. A The Testaments szeptember 10-én jelenik meg. A regény A szolgálólány meséjét folyatja, de 15 évvel később. Atwood eredeti regényét 1985-ben adták ki, de az utóbbi években, a belőle forgatott tévésorozat miatt, amelynek főszerepét Elisabeth Moss alakította, ismét rendkívül népszerű lett. A kanadai írónő regénye egy képzeletbeli világban játszódik: Amerikában a demokrácia helyét autoriter teokrácia veszi át, amelyben a nőket elnyomás és diszkrimináció sújtja. A regényből készült tévésorozatból eddig három évad készült, és egy negyediket is forgatnak. Az azonban egyelőre nem derült ki, hogy a The Testamentsből tervezett tévésorozat ezt a szériát folytatja-e, vagy egy különálló, új sorozatként indul el.
Ugyanakkor Atwood elegánsan megoldotta, hogy, mint a mesebeli okos lány, hozzon is ajándékot, meg nem is: a folytatás nem állítja, hogy a fejében is pontosan úgy folytatódott June története, ahogy a sorozatban láttuk, de nem is zárja ki a lehetőséget. Ennek nagyon egyszerű módját választotta a szerző: nem A szolgálólány mesé je vége után közvetlenül vesszük fel a fonalat, hanem nagyjából tizenöt évvel később, és nem is June-nal. Hogy pontosan kik a történet narrátorai, azt nem írhatom le, mert kolosszális spoiler lenne mind, legyen elég annyi, hogy három nőalak beszél, éspedig három olyan nő, akik más-más szemszögből, de első kézből tudnak mesélni arról, hogyan is alakult Gileád sorsa az után, hogy June-t elvitte az a bizonyos furgon, annál is inkább, mivel ők mindhárman tevékeny alakítói az állam történetének. Ez persze nem jelenti azt, hogy June-ról soha többé nem hallunk, és azt sem, hogy megragadunk ezen az idősíkon, hiszen a címből is sejthetően visszaemlékezések és tanúvallomások ezek, melyek Gileád első napjaitól annak érett működéséig egész sokat le tudnak fedni a történtekből, nyilván a maguk személyes szűrőjén keresztül.
A szerző "ellenjóslat"-nak nevezte regényét, mondván, ha ez a jövő részletesen leírható, talán nem fog bekövetkezni. A mára klasszikussá vált kultuszregényt 1986-ban Booker-díjra jelölték, 1987-ben pedig megnyerte az első Arthur C. Clarke-díjat; több mint negyven nyelvre lefordították, és számos filmes és színházi feldolgozás után 2017-ben tévésorozatot is bemutattak belőle. Majd előveszem azt a kis vajdarabot, melyet vacsora után a jobb cipőm orrába dugtam... Mi nem kaphatunk sem kéz-, sem arckrémeket. Manapság minden ilyesmi haszontalanságnak tekintendő. Tárolóedények vagyunk, csupán a belső szerveink fontosak számukra. A külsőnk felőlük kiszikkadhat, megráncosodhat, akár a dió héja. A Feleségek rendeletben szögezték le, hogy nekünk ne járjanak testápoló szerek. Nem akarják, hogy vonzók legyünk. Épp elég nehéz nekik így is... De ameddig vajjal puhítjuk a bőrünket, addig hiszünk abban, hogy egy napon túl leszünk mindezen, és valaki újra vággyal és szerelemmel érint meg minket. Fekszem az ágyamon, megvajazva, mint egy szelet pirítós.