Üdvözöllek a Kulcsi Kistérségi Egészségügyi Központ SUPPORT oldalán! Remélhetőleg ezen oldal segítségével, minden információt megkapsz a weboldal hatékony és gyors használatához. A kiválasztott VIDEÓ megnézéséhez kattints a film ikonra, majd a jelszó helyére gépeld be a kulcsellatas jelszót! Kulcsi Kistérségi Egészségügyi Központ WEBADMIN videók!
A nagyidai cigányok (1851) A közismert történeti anekdota szerint a XVI. században Perényi, a Szapolyai János király pártjához tartozó főúr cigányokkal védelmeztette várát, Nagyidát a Habsburg király, Ferdinánd serege ellen. A cigányok diadalmaskodtak volna, ha nem kiabálják a visszavonuló németek után: szerencséjük, hogy elfogyott a puskapor, különben... Ezt hallva a német vezér, Pucheim visszafordult, elfoglalta a várat és lenyakaztatta a cigányokat. A nagyidai cigányok (1851). A Nagyidát bohózatba illő módon feladó cigányhad hajdani históriájának fölemlegetése már Petőfi komikus eposzában, A helység kalapácsában (1844) is fölmerül, a kocsmai malacbanda cigány zenészeinek bemutatásakor. Arany művében az anekdotát érdemlő történet terjedelmes hősköltemény magaslatára emelkedik: a Bolond Istók második énekének (1873) tanúsága szerint ("S oly küzdelemre, mely világcsoda, / Kétségb'esett kacaj lőn Nagy-Ida. ") szerzője az 1848-49-es magyar szabadságharc allegorikus torzképének szánta. Tehát a könnyen hevülő, de állhatatlan cigányhadat a magyar jellem karikatúrájaként fogta fel Arany: "Rajongva tűnt elém a sátrak népe: (... ) / Dicsőséget szomjaznak minden áron, / De, ha nem kell vér, olcsón is veszik; / Ritka dolog, hogy egyetértsen három; / A holnapot ma bízvást megeszik".
Letöltés A Wikiforrásból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A nagyidai cigányok szerző: Arany János Első ének → 1863-1879. Információ erről a kiadásról Első ének Második ének Harmadik ének Negyedik ének A lap eredeti címe: " nyok&oldid=87785 " Kategória: Arany János A nagyidai cigányok Magyar irodalom 1849-től 1905-ig
Ím azér' rád bízom a vár fele gondját: Társam vagy: ne a kulcs! hordjad és viseljed; Töltsd be énutánam a második helyet. "Hanem esküdjél meg - tartsd fel három ujjod - Közös titkainkat hogy el nem árulod: Mondjad 'isten' szóval: téged ugy segéljen... (Mondá Csóri vajda: őtet úgy segéljen). "Tudd meg azért: vagyon az élelmünk fogytán, Sőt, ha nem kiméljük, holnap is elfogy tán: Azontul?... nézhetjük a csillagos eget, Azontul keserves éhhalál fenyeget. "Én hát ma (de titok: jól szivedre kötöm) Kevés magyarimmal a várból kiszököm, S holnap éjjel bőven hozok eleséget: Igy teszem luddá a botor ellenséget. A NAGYIDAI CIGÁNYOK - ZalaMédia - A helyi érték. "Te pedig, barátom, míg távol leendek; Válj becsületére híres nemzetednek; Kitörést ne próbálj... a nagy világér' se! De légy ember, ahol ember kell a résre. " Így beszélt Gerendi. A fővajda pedig Azt gondolta elébb, hogy csak ingerkedik: De mikor bevette a várnagyi hitet, Pislogó szemével hunyoritva intett. Megfeszült örömtől mind a kilenc bőre, Dicsősége majdnem kihízott belőle; Hanem ott ült - fedve harcsabajuszátul - Egy kicsi ravaszság, szája végin, hátul.
Brett tudósítását megerősíti Sárkány Dávid sárospataki tanárnak L. Vrimoet holland tudósnak küldött válasza, melyben közli, hogy a magyarok között él még emlékezete annak a zsidó zsinatnak, mely Szt. Agata mellett, Budától délre 6 mf. távolban folyt le. Kármán József, a XVIII. századvégi jeles magyar író, Uránia c. folyóiratában (1795) leírja a gyűlés lefolyását, melynek színhelyét ő a Kassa melletti Nagyidára helyezi át. Szerinte a nagygyűlés a következő kérdésekkel foglalkozott: 1. Eljött-e már a Messiás vagy eljövendő-e? 2. Mily formában jelenti ki magát a Messiás? 3. A nagyidai cigányok elemzés. A kereszténység megváltása-e a Messiás munkája. A rabbinusi concilium (7) hét napig tartott és a gyűlés, melyet a Rómából érkezett keresztény papok megzavartak, azzal oszlott el, hogy három év múlva újból coneiliumot tartanak Szíriában. Kármán után Cassel (1845), Löw L. is Nagyidát jelöli meg a gyűlés helyéül. " [1] Kastélyát 1671 -ben említik, 1681 -ben már romos állapotban van. A 18. században a Csákyak nagy kastélyt építettek itt.
előadás, 70 perc, magyar, 2009., 6 - 12 éves kor között Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Értékelés: 2 szavazatból Fergeteges humorú, interaktív, játékos előadásban elhangzó autentikus cigány zenét Bodonyi András gyűjtötte Szepsi környékéről. Könyv: A nagyidai cigányok (Arany János). A dalok eredeti cigány nyelven illetve magyarul hangzanak el. A magyar katonák már nem bírván tartani Nagyida várát, a helyi cigányságra bízzák, hogy védjék, míg ők élelmet szerezvén vissza nem térnek. Csóri vajda azonban túljár mind a magyar mind a labancok eszén, s megteremti "Cigányországot". Vagy mégsem? A(z) Csavar Színház előadása Bemutató időpontja: Stáblista:
A vajda elkergeti őket, mondván, legyen nekik elég a hírnév, de ekkor megjelenik maga a meghalt Puk Mihály, hóna alatt a fejével, és követeli, hogy a vajda vívjon meg vele. Meg is vívnak, de jaj! Puk Mihály megöli a vajdát! Összeesik, és a többi roma elkezdi rugdosni, élesztgetni…: Mióta lármázunk és mióta rázunk! Horpaszon rugdosunk, a képedre mászunk! Te mégis úgy horkolsz, majd megrepedsz bele: Szalad az ellenség: mit csináljunk vele? Mert persze a vajda csak álmodta a nagy hőstettet, és most látja, hogy a labancok – a mocsárban hagyva az ágyúit – elfutnak a vártól… Rögtön megjön a hangja és kiáll a várfokra: >>Jás, ti kócipor had, láttam az anyátok! Volna puskaporunk, tudom megbánnátok! Nagyidai ciganyok. Itt lövöldöznénk le, az utolsó lábig, Sosem érnétek el az akasztófáig! << A többi cigány is vérszemet vesz legott: >>Köszönjétek – ordít – hogy porunk elfogyott! << Lehetetlen, hogy ezt ne hallja távolrul – Hallja is az ellen, mert lám, visszafordul. Visszafordulnak a labancok, betörnek a várba és a cigányokat bizony, nagy nevetés közepette, egytől egyig kipenderítik… Forrás: Olvasmanyaim Freeblog ______________________________
levágják a fejét, az felpattan, felkapja a levágott fejet, és elrohan… Egy hős cigányasszony is beveti magát a harcba, neve Dundi, és egymaga megöl jópár labancot. De egyszercsak levágják a kötényét és ettől elveszti erejét. A vajda kimenti a forgatagból. Közben jó sok roma is elesik. Végül a romák nyernek, megölik magát Puk Mihályt is és a várban elkezdenek ünnepelni. Negyedik ének A vajda kiosztja a hivatalokat, és úgy dönt, megnősül: Szeretem én Évát…de, – tudja a manó: Már hiszen, no, csak nem vajdánénak való! Aztán meg, mióta a cethalban lakott, Mindig érzem rajta a büdös halszagot. Egy szó mint száz, el kell válnom tőle, Ezt kívánja rangom, hivatalom fénye. Ezt még más egyéb is…de mit ér a beszéd: Adja komámaszony azt a kicsi kezét! Od'adá a kezét Dundi asszony végig, Oda mind a kettőt, egészen könyékig; Bizony, aki látta amit cselekedett, Azt mondhatta volna, hogy rátehénkedett. Elkezdenék megülni a nászt, de nicsak! Kiabálás hallatszik a vár alól! Hát a meghalt romák sorakoznak ott, és kérik a jussukat a hivatalokból és a kincsekből.