A lányok bejárata 2016-ban: 1914 szeptemberétől, az első világháború kitörése után az elemi iskola csak a földszinten, félnapos beosztásban működött, mivel az emeletet az állami tanítóképző foglalta el, ugyanis a képző intézetét katonai kórházzá alakították át. A háború éveiben az iskola állaga erősen megromlott. 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején munkaiskolát, annak keretében iskolafürdőt szerettek volna létrehozni. Győri Hírlap, 1919. április 6. Péterfy Sándor Ev. Iskola és Óvoda: Felvételi eljárás. : A két világháború között, az 1928-ban átadatott, a Mosoni-Dunán átívelő új vashíd ismét lendületet adott a városrész fejlődésének. Ezekben az években az iskolában továbbra is rendszeres volt a fűtőanyaghiány, gondot okozott a tanulók családjainak pénztelensége. 1941-től az iskolát részben, 1942-től teljes mértékben katonai célokra vették igénybe. A diákok a szigeti iskolában, vagy a bácsai egyházi iskolában folytathatták tanulmányaikat. A háború végére az iskola nagyon szomorú állapotba került. Rossz volt a tető, hiányoztak az ablakok és az iskolapadok.
Kétszárnyú folyosóajtók, szecessziós betétekkel, fúvott, maratott ablakokkal készültek. A 8 tantermes iskolában szertár, igazgatói iroda és tanító szoba kapott helyet, valamint csatlakozott hozzá a már említett igazgatói és iskolaszolga lakás. Már az átadásról tudósító újságíró is hiányolta azonban a rajztermet, énektermet, kézimunkatermet és a tornatermet. Az építkezés befejezésekor készülhetett a Komondi Miklós gyűjteményéből származó kép, melyet Winkler Gábor Győr, 1539-1939. című könyvében közöltek: Győri Hírlap, 1911. szeptember 16. : A kertek közé épült új iskolát nehezen tudták a tanulók megközelíteni, hiszen az új utca kialakítása, feltöltése csak az átadás után történt meg. Az 1910-es években készíthette Glück József az alábbi felvételt, az iskola épülete az obeliszktől jobbra, még egymagában látható: Az újonnan átadott iskola az Állami Elemi Népiskola nevet kapta, mely megnyitásakor 400-450 gyermeket fogadott. A lányok és fiúk külön kapubejárót használtak, és külön osztályokban tanultak.
Győr Révfalu városrészének jellegzetes épülete a szecesszió népies irányzatában megépített Tulipános Általános Iskola, melyet 1911-ben adtak át (a színezett, 1910-es évekből származó képeslap közepén az iskola épülete fehéren világít). Révfalu mint önálló község 1905. január 1-jétől csatlakozott Győr városához, és annak V. kerülete lett. A falusias jellegű településrészen egyre több ház épült, a lakosság növekedésével új iskola vált szükségessé. A magyar Vallás és Közoktatási Minisztérium hirdette meg állami elemi iskolai építési programját, melyre Győr 1907-ben terjesztette fel építési terveit. A tervezést a minisztérium végeztette. A fennmaradt tervrajzokon nem szerepel az építész neve, de a szakértők Lechner Ödön iskolájának stílusjegyeit vélik felfedezni az épületen, ezek alapján Lechner Jenőt tartják a tervezőnek, mások Pártos Gyulát. A győri sajtóban viszont Kádár Jenő okleveles építésznek tulajdonították a tervek készítését. A leendő iskola helyét 1908-ban jelölték ki. Az L alakú, egyemeletes iskolaépület mellé Kádár Jenő győri mérnök egy földszintes épületet is tervezett, melyben a háromszobás igazgatói- és az egyszobás altiszti lakás kapott helyett.
Mátyás király lovasszobra a talapzatával együtt 13 méter magas! A neves korszakra visszaemlékező közönség később nevet adott a jelképes mellékszobor alakoknak, történeti személyekké változtatva. Mátyás király szülőháza. Így a szoboralakokat: Magyar Balázsnak, Kinizsi Pálnak, Zápolya István nádornak és Báthory István erdélyi vajdának tartják számon. Kapcsolódó cikkeink: Mátyás, az igazságos Mátyás király udvarában Miért pont Mátyás lett a király? Mátyásnak köszönhető, hogy szülőháza még áll Kolozsváron Mikor válhatott valaki Magyarország törvényes királyává? Hogyan lett Hunyadi Mátyásból Corvin Mátyás? Mátyás király udvarában Ha befagy a Duna…
1925. október 11-én újra megnyílt a Mátyás király szülőház két helyiségében az Országos Történelmi és Ereklye Múzeum kiállítása. 1940-ben az épületet Kós Károly tervei szerint restaurálták. 1945–1948 között a Mátyás király-szülőházban működött a Móricz Zsigmond Kollégium; szegény sorsú fiatalok tanulását segítette elő. 1948. július 1-jétől a város elöljárósága két évre a Bolyai Egyetemnek adta bérbe a Mátyás király-szülőházat. Leírása [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Fodor András: Kolozsvári képeskönyv. Kolozsvár: Gloria; (hely nélkül): Erdélyi Híradó. ISBN 973-8267-10-2, ISBN 973-8045-37-1 (a kiadványon mindkét ISBN tévesen 9073-mal kezdődik) Gaal György: Kalauz a régi és az új Kolozsvárhoz. Kolozsvár: Korunk. Látogathatóvá válik Mátyás király kolozsvári szülőháza - Hamu és Gyémánt. 1992. Gaal György: Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban. In Kolozsvár 1000 éve: A 2000. október 13–14-én rendezett konferencia előadásai. Szerk. Dáné Tibor Kálmán et al. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület; (hely nélkül): Magyar Közművelődési Egyesület. 2001. ISBN 973 8231 14 0 Kolozsvári építészeti és művészeti emlékei a XIX.
A ház egyik vendégszobájában született meg Mátyás 1443-ban. Egyszerű, fehérre meszelt épület áll Kolozsvár egyik macskaköves utcájában, nagy barna fakapuval és sok sok kéménnyel. Semmiben nem különbözik a többitől, pedig fontos ház. 1443. február 23. -án itt született meg Magyarország legendás királya, Mátyás, az Igazságos, akit a magyarok, de számos más környező nép hagyománya is az egyik legnagyobb királyként tart számon. Emlékét számos népmese és monda őrzi. Mátyás király szülőháza Kolozsvár legrégebbi emeletes háza, jelenleg a Művészeti és Design Egyetem épülete, gótikus stílusú műemlék az Óvárban, Kolozsvár viszonylag kevés középkori eredetű polgárháza közé tartozik, írja a Travel to Transylvania. 1950-es évektől a Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem működik benne, s mára valóságos zarándokhellyé nőtte ki magát. A történetére vonatkozó legkorábbi szórványos adatok a 15. Minden Mátyás szülőházáról - Minden Mátyás szülőházáról Archeologia. század közepéig nyúlnak vissza, ekkor született meg egyik vendégszobájában Mátyás, Magyarország jövendőbeli királya, 1443. február 23-án (szülőházi emléktáblájának felirata szerint március 27-én).
A házat a katonaság távozása után - szakszerűtlenül - felújították és az Erdélyi Kárpát Egyesület által rendezett néprajzi kiállítást helyeztek el benne. A legnagyobb mérvű helyreállítására 1942-43-ban Kós Károly építész vezetésével került sor, ekkor alakítva ki az épület mai képét. Adatlapot készítette: szépmíves Adatfelvétel ideje: 2012-06-21 10:55:29 Összetett keresés Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.
Maksay Ádám felhívta a figyelmet, hogy a szülőház építészettörténeti kutatásán sokan és jó minőségben dolgoztak, elképzelhető tehát, hogy ezeket az anyagokat időszerűsíteni kell. "Néhány évvel ezelőtti állapotfelmérés alapján tudjuk, hogy a tetőszerkezet nagyon rossz műszaki állapotban van, és a felújítás során biztos előkerülnek meglepetések is. A munka minél gyorsabb megvalósítása érdekében nem ártana az aktuális, modern technikákkal építészeti felmérést készíteni. Több mint valószínű, hogy szükség lesz megvalósíthatósági tanulmányra is. Ezt megelőzően el kell készíteni a geotechnikai, építészettörténeti, biológiai, épületfizikai szakvéleményeket, ami alapját képezi kidolgozására. Ezt követi az urbanisztikai, a műemlékvédő, a tűzoltó, a környezetvédő hatóság által kibocsátott engedélyek megszerzése. A kivitelezési terv lesz az a dokumentum, amely meghatározza az elvégzendő szükséges munkálatokat" – tudtuk meg a szakembertől. Figyelembe véve az épületben található és restaurálásra váró képzőművészeti értékeket – kő ablakkeretek, kőfaragványok, belső famennyezetek –, a kivitelezési munkálatokhoz másfél-két évre lenne szükség.