Finanszírozási konstrukciók: Jelenleg az aktuális Hitelintézeti és Pénzintézeti Törvény a gépjármű finanszírozásra négy alapkonstrukciót tesz lehetővé, melyek főbb jellemzői alább találhatóak. Zártvégű pénzügyi lízing Jellemzői: Napjainkban az egyik leggyakrabban használt finanszírozási termék. Alapvető különbség a zártvégű lízing és hitel között a tulajdonlás kérdése, mert ebben az esetben a finanszírozó tulajdonol. A finanszírozás tárgya ettől függetlenül a lízingbevevő könyveiben szerepel, költségeit, terheit és hasznait ő számolja el. Magánszemélyek és cégek esetén is alkalmazható, a futamidő végén a tulajdonjog átszáll a lízingbevevőre Igénylői: Magánszemélyek és vállalkozások Induló befizetés: Min. 20% Futamidő: 12-84 hónap (vállalkozások részére 96 hónap is lehet) Maradványérték: Nem alkalmazható Üzembentartó: Lízingbevevő Tulajdonos: Finanszírozást nyújtó pénzintézet Nyíltvégű pénzügyi lízing: Cégek esetében alkalmazható konstrukció, lényege az ÁFA visszaigénylés. A jelenleg érvényes Hitelintézeti és Pénzintézeti törvény szerint kizárólag ebben az esetben teszik lehetővé a törlesztőrészletek tőketartalmának ÁFÁ-jának visszaigénylését, legyen az indulóbefizetés illetve a havi törlesztőrészlet.
Hogyan működik? Zártvégű pénzügyi lízing konstrukcióban a lízingbeadó (Euroleasing Zrt. ) megvásárolja a kiválasztott gépjárművet, majd egy határozott időtartamra, díjfizetés ellenében a lízingbe vevő használatába adja azt és minden tulajdonhoz kapcsolódó jogot rá engedményez. A futamidő alatt a forgalmi engedélyben és a törzskönyvben tulajdonosként a lízingbeadó szerepel, a lízingbe vevő üzembentartóként kerül bejegyzésre. A futamidő végén az utolsó lízingdíj megfizetése után a gépjármű automatikusan a lízingbe vevő tulajdonába kerül.
Nagycsaládos az a magánszemély, aki három vagy több gyermek után jogosult családi pótlékra. A 3. gyermek esetében a várandósság betöltött 12. hete már jogosultságnak számít. Ugyancsak figyelembe vehető a kérelmező háztartásában gondozott, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek, függetlenül attól, hogy családi pótlékra jogosult vagy sem. A gyámság alatt álló gyermek akkor vehető figyelembe, ha mindkét szülője meghalt, és a gyámság legalább 1 éve fennáll. Azok a gyermekek viszont, akik családi pótlékra már nem jogosultak, nem vehetők figyelembe a jogosultság megállapításakor. A kérelmezőnek Magyarországon bejelentett lakóhellyel kell rendelkeznie. Finanszírozható eszközök köre Az autóvásárlási támogatás kizárólag a legalább hétszemélyes, új, vagy a támogatás megszerzése előtt legfeljebb 1 évvel korábban forgalomba helyezett, maximum 2000 kilométert futott, az autókereskedő által továbbértékesítési céllal beszerzett, a forgalomba helyezés és a nagycsaládos általi megszerzés közti időszakban nem használt, vagy kizárólag értékesítés előtti bemutatás céljára használt személyautókra vonatkozik.
– a lízingbevevő által kiválasztott – gépjárművet azzal a céllal vásárolja meg, hogy azt meghatározott időre az ügyfél, mint lízingbevevő használatába adja. A futamidő alatt a forgalmi engedélyben és a törzskönyvben tulajdonosként a lízingbeadó szerepel, a lízingbevevő üzembentartóként kerül bejegyzésre. A futamidő végén a lízingbevevő vételi opcióval vagy vevőkijelölési joggal rendelkezik, azaz egy előre meghatározott maradványértéken megvásárolhatja a gépjárművet vagy megnevezheti azt a harmadik felet, aki a lízingbeadótól közvetlenül megvásárolhatja azt. Mindkét esetben a futamidő végén az utolsó lízingdíj valamint a maradványérték megfizetése után kerülhet a lízingbevevő vagy az általa kijelölt harmadik fél tulajdonába a gépjármű. Finanszírozható eszköz: személygépjármű Futamidő: 24 – 84 hónap Új és teljes ÁFA-s használt személygépjárművekhez egyaránt igénybe vehető. A lízingdíjak ÁFA tartalma az üzleti használat arányában vonható le. * * 2019. január 1-től útnyilvántartás nélkül is levonható az ÁFA 50%-a.
A magyar Nemzeti Biztonsági Felügyelet... Hazánk rendezi a Közép-európai Kiberbiztonsági Platform első gyakorlatát 2014-ben "Köszönhetően a magyar szakemberek kiemelkedő tudásának és tapasztalatának a kibervédelmi gyakorlatok tervezésében, a Közép-európai Kiberbiztonsági Platform első közös kibervédelmi gyakorlatát hazánk látja majd vendégül. A 2014 májusában Budapesten megrendezendő eseményt főtervezőként is jegyzi Magyarország; magyar szakemberek irányításával tervezik és bonyolítják majd le. Többek között erről is született megállapodás a december 18-19. között Prágában a V4 országok és Ausztria részvételével megrendezett a Közép-európai Kiberbiztonsági Platform (Central European Cyber Security Platform, CECSP) elnevezésű konferencián. A Platform létrehozásával Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Ausztria azt... Négyezer közintézményt köteleznek az infobiztonság felülvizsgálatára "Négyezernél is több közigazgatási intézményt kötelez információbiztonsági helyzetének felülvizsgálatára az idén hatályba lépett információbiztonsági törvény.
A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság (NEIH) folyamatosan ellenőrzi a biztonsági besorolásnak való megfelelést, de még nem bírságol – mondta Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára. A közintézmények mellett piaci szereplőket, cégeket is érint az új jogszabály. A kötelezetti körről azért nincsen pontosabb számadat, mivel hatálya alá tartozik minden szervezet, amely kritikus infrastruktúra üzemeltetője, a nemzeti adatvagyon adatfeldolgozója, vagy az állam és önkormányzatok... Módosuló rendeletek a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésével kapcsolatban Forrás: A Kormány 196/2013. (VI. 13. ) Korm. rendelete a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29. rendelet és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2013. évi 96. szám, 2013. június 13. ; 54739-54748. oldalak (pdf) A kibertér biztonságáért "Nemrégiben készült el Magyarország kiberbiztonsági stratégiája és az állami szféra elektronikus információbiztonságáról rendelkező törvény.
Bécsben tartotta harmadik ülését a Közép-Európai Kibervédelmi Platform "A 2013-ban létrejött Kibervédelmi Platform - amelyben a magyar, lengyel, cseh, osztrák, valamint a szlovák kormányzat kiberbiztonsággal foglalkozó szervei, nemzeti biztonsági felügyeletei, kormányzati és katonai eseménykezelő központjai vesznek részt - tovább erősíti a V4-ek és Ausztria kibervédelmi együttműködését, és munkacsoportok felállításával segíti elő az operatív regionális kibervédelmi partnerség kialakítását. Többek között erről született megállapodás Bécsben, az április 9-10-e között megrendezett harmadik Közép-Európai Kibervédelmi Platformon. A Közép-Európai Kibervédelmi Platform 2013 májusában közös osztrák és cseh kezdeményezés nyomán jött létre azzal a céllal, hogy... Részletek Közös kibervédelmi gyakorlatot tartanak a V4-ek "Közös kibervédelmi gyakorlatot hajtanak végre a visegrádi országok Ausztria bevonásával - közölte a kormányszóvivő csütörtökön. "A regionális együttműködés keretében és annak erősítése céljával a magyar V4 elnökség során a 2014. január 29-i V4-es csúcstalálkozóval egy időben került megrendezésre hazánk irányításával a V4 országok és Ausztria információbiztonságért felelős szerveinek bevonásával az első regionális kibervédelmi gyakorlattervező konferenciája, amelynek eredményeképpen országaink kibervédelmi szervei még ez év első felében kibervédelmi gyakorlatot hajtanak végre" - mondta el Giró-Szász András az MTI érdeklődésére.
Egyre többen érzik úgy, hogy Magyarország a béke szigete, a józan rend és biztonság erődítménye, a szabadság egyik utolsó őrhelye. Orbán Viktor miniszterelnök
Az esemény az információbiztonság és kibervédelem elméleti és gyakorlati fejlődésének nemzeti és nemzetközi fórumaként szolgál, mind stratégiai, mind pedig vezető szakértői szinten. A kétnapos Balatonőszödön rendezett konferencia célja, hogy magas szintű szakmai és összehasonlító vitáknak teret engedve elősegítse a kiválóságon alapuló együttműködést az állami szektor, a nemzetközi integrációs szervezetek, az ipar, a kritikus... Részletek
Az Igazgatóság területi szinten ellátja a járványüggyel, az állatvédelemmel, az országon, illetve az EU-n belüli, valamint a harmadik országokba irányuló állat és élelmiszer szállításokkal kapcsolatos, továbbá az előbb említett területekhez szorosan kapcsolódó feladatokat is. Szakmai irányítást gyakorol a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalok felett. A szakigazgatási szerv fontosabb feladatai: létesítmény-ellenőrzés: takarmány forgalmazás, állategészségügyi ellenőrzés alá tartozó helyek ellenőrzése, vendéglátó helyek és kereskedelmi egységek ellenőrzése, hulladékkezelések ellenőrzése. határforgalom ellenőrzés: EU-ba beléptetendő és kiléptetendő állati eredetű élelmiszer ellenőrzése. nyilvántartásba vétel: vadforgalmazók, élelmiszerforgalmazók, vendéglátók, közétkeztetők, nem állati eredetű élelmiszert előállító üzemek, kistermelők, állattartók, állatkereskedők, mézfelvásárlók, őstermelők nyilvántartása. engedélyezés: állati eredetű élelmiszer előállító üzem, állattartó telepek, takarmány előállító üzemek létesítésének engedélyezése.
A kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szakmai irányítása alatt áll. Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság az élelmiszer-biztonsági, élelmiszerminőség-ellenőrzési, takarmányellenőrzési, élelmiszerlánc-felügyeleti, és állategészségügyi, illetve egyes állattenyésztési és borászati feladatokat lát el. Vizsgálja a zöldség és gyümölcs, valamint a takarmányok termesztésének, tárolásának és forgalomba hozatalának biztonságosságát. Foglalkozik az állatok tartásának, szaporításának, tenyésztésének, szállításának és forgalomba hozatalának állat-egészségügyi vonatkozásaival, és az állatok állat-egészségügyi ellátásával és felügyeletével. Felügyeli a növényi és állati eredetű melléktermékek gyűjtését, kezelését, tárolását, szállításának, forgalomba hozatalának, felhasználásának biztonságosságát. Nyilvántartja az élelmiszer eredetű megbetegedések kivizsgálását az élelmiszerláncban és aktív szerepet vállal az élelmiszer hamisítások felszámolásában és visszaszorításában.