Talán az előkészítés kissé hosszas, de nem vészes, még kibírható, hiszen igyekezett érzékletesen bemutatni a karaktereket. Ez azért maradéktalanul nem sikerült, hiszen Andrew-n (egyébként ő a legjelentősebb figura) kívül egyik szereplőt sem ismerhetjük meg behatóbban. Ez végül is nem olyan borzasztó nagy gond, hiszen az egész sztori Andrew körül forog, az ő mondhatni kálváriája a központi sors az alkotásban. Az ő drámája az, ami elejétől a végéig meghatározza az produkciót. Az erő krónikája egy jó kis film lett, ami ugyan a stílusa miatt kissé elcsépelt és kliséhalmozó, ám témája képes volt némi újdonságot csepegtetni a műfajba. Érdekes látnivaló, de azért némi amatőr jelleg is érezhető rajta, no meg némi Akira utánérzés. Mindenesetre ígéretes kezdet két fiatal filmes szakembernek.
Josh Trank rendező 2012-ben mutatta be Az erő krónikája (Chronicle) című, a szuperhős-zsánert üdítően új szemszögből bemutató sci-fijét Michael B. Jordan, Dane Dehaan és Alex Russel főszereplésével. Trank karrierje azóta megjárta a poklot is, elsősorban a Fantasztikus Négyes forgatása során a FOX stúdióval kialakult ellentéte miatt, de a Tom Hardy főszereplésével készült Capone sem emelt sokat az ázsióján. Trank öröksége azonban tovább élhet a FOX utódjánál a 20th Century Studiosnál, ugyanis kiderült, hogy már dolgoznak Az erő krónikája folytatásán, amely 10 évvel az eredeti film után játszódik majd és női főszereplője lesz. HIRDETÉS Trank szinte biztosan nem tér vissza a folytatásra, hiszen korábban azt mondta, hogy az utolsó dolog, amit életében látni szeretne, az Az erő krónikája 2: "Én biztos nem fogom megcsinálni. Ha valaki más csinálja, akkor meg biztosan szar lesz. " – mondta korábban. Az még nem derült ki, hogy ki készítheti el a filmet, de John Davis producer a Forbes -nak megerősítette, hogy a film már úton van a nézőkhöz.
Josh Trank pár év tévézés után írt és rendezett filmet először szélesvászonra. Az erő krónikája kétségtelenül érdekesre sikerült, sok eredeti és sok ügyesen alkalmazott kölcsön ötletet tartalmaz – de sajnos a játékidő nagyrészében dögunalmas. Már az alaphelyzet is ígéretes. Adott három középiskolás srác, akik az erdő közepén találnak valamit, ami különleges képességeket ad nekik. Telekinézis, repülés, óriás erő. Hatalmas adományok – de hatalmas felelősség is. Andrew (Dane DeHaan) gyerekkora nem éppen felhőtlen, anyja haldoklik, apja pedig munkanélküli alkoholista. A filmezésbe menekül, élete minden pillanatát kamerázza. Újdonsült ereje ideiglenesen barátokat és sikereket hoz neki, de végül kicsúsznak a kezéből az események, és szembekerül Mattel (Alex Russell). Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Írd meg nekünk kommentben! Trank Max Landissal közös története igazán sok lehetőséget rejt magában. A szerzőpáros jól ráérzett, hogy a külön-külön is nagyon népszerű áldokumentarista stílusból, a szuperhős tematikából és a tinifilmből egy igen erős kombót gyúrhatnak.
Sajnos azonban Az erő krónikája végül nem tudta beváltani a hozzáfűzött reményeket. A legnagyobb gond az arányok terén mutatkozik. Az áldokumentarizmus napjainkban nagyon közkedvelt, használata még személyesebbé tesz bármilyen történetet, ráadásul nincs ember, aki ne akarna bekukucskálni egy szuperhős videoblogjába. Túl sok időt emészt fel azonban a szereplők elhelyezése – miközben valójában nem tudunk meg róluk eleget. Steve-t (Michael B. Jordan) szinte egyáltalán nem ismerjük meg, sőt, még a film jófiúja, Matt is háttérbe szorul a kamerája miatt főhőssé váló Andrew-val szemben – vele azonban nehéz azonosulni. Bár a film legnagyobb részében Andrew felvételeit nézzük, mégis nehezen látunk a fejébe, ahogy barátait sem engedi be falai mögé, a néző is csak a közhelyek szintjéig lát. A film első kétharmada a fiúk új képességeinek próbálgatásával, és Andrew motivációinak előkészítésével telik, miközben semmi igazán érdemleges nem történik. Talán nem is lenne gond egy ilyen hosszú felvezetéssel, ha aztán a valódi történések legalább olyan hosszúra nyúlnának.
S a történteket dokumentáló srác figuráját is hiába öltözteti, fodrozza a rendező, nem lesz belőle raszkolnyikovi karakter sehogy sem. Az erő krónikájá ban ennek ellenére van annyi erő és ötlet, hogy végig szórakoztató maradjon, ám a beígért vérfrissítés elmarad; alapvetően még mindig csak arról van szó, hogy a nagy erő nagy felelősséggel jár - ezt viszont már rég tudjuk. Forgalmazza az InterCom Az utolsó romantikus Könyv- és filmélményeink alapján az első szerelemnek mindenképpen valamiféle egyedi és káprázatos tapasztalatnak kell lennie: emeljen az égig vagy döngöljön a földbe, a lényeg, hogy egész életünkben emlékezzünk rá, és minden későbbi csókunkkor ott lebegjen az emlékezetünkben. Ehhez képest a fiatal Andrew első szerelme egy közel kétszer olyan idős rendezvényszervező volt, aki barátja bár-micvójáért felelt. Záróra után Egy-egy zenekar vagy énekes megítélésébe könnyen belejátszhatnak a gyerekkori élmények, akár pozitív, akár negatív irányban. Nekem a Pet Shop Boyshoz fűződik életem első lemeze ( Actually, 1987) és koncertje (Budapest Sportcsarnok, 1991), így még olyankor is megengedőbb voltam velük, amikor a józan ész nem ezt diktálta volna (például a Go West című Village People-feldolgozás vagy a latinos Bilingual album megítélésénél).
A jelentés szerint az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek sikeres műveletének következtében az orosz erők 52 katonát, egy 152 milliméter kaliberű tarackot és hát darab páncélozott és más járművet, valamint lőszereket veszítettek. A címlapfotó illusztráció.
színes, magyarul beszélő, angol-amerikai sci-fi, 84 perc Nincs átverés. Itt minden igaz. Andrew, Matt és Steve átlagos középiskolások. Mindegyiküknek megvan a maga baja és öröme. Nem tökéletesek, nagy a szájuk, és kicsit esetlenek. Olyanok, mint bármelyikünk. Abban sem különböznek a világ bármely más kamaszától, hogy a legátlagosabb pillanatukat is feljegyzik, közzéteszik. Csak egy különbség van: nekik már nincsenek átlagos pillanataik. Egy éjszakai buli közben ráakadnak egy ismeretlen dologra, ami talán nem is a Földről származik. A felfedezésüket követő nap egyre különösebb képességekre tesznek szert: a távolból mozgatnak tárgyakat, megtanulnak repülni, érzékelik egymás indulatait, és egyre erősebbé válnak. Eleinte nagyon élvezik, ami velük történik, de miközben az új erejüket próbálgatják, fokozatosan kiderül, hogy ami játéknak indult, végül bajt is hozhat. Egyre nagyobb bajokat. szereplő(k): Dane DeHaan (Andrew Detmer) Alex Russell (Matt Garetty) Michael B. Jordan (Steve Montgomery) Ashley Hinshaw (Casey) Michael Kelly (Richard Detmer) Anna Wood (Monica) Joe Vaz (Michael Ernesto) szinkronhang: Fehér Tibor (Andrew Detmer magyar hangja) Hamvas Dániel (Matt Garetty magyar hangja) Varga Gábor (Steve Montgomery magyar hangja) Bogdányi Titanilla (Casey magyar hangja)
Bár a sztori szerint csak egy év telt el, a valóságban kettő, mire megérkezett az Egynyári kaland 2. évada ismerős szereplőkkel, pár új karakterrel és egy remek történettel. Mikor meghallottam, hogy többek között Zomborácz Virág lett a vezető író és rendező az évadra, megkönnyebbültem, hiszen a neve számomra egyet jelentett azzal a garanciával, hogy jó lesz. Az lett. A második szezon rengeteget fejlődött az előzőhöz képest. Kikerültek az életidegen párbeszédek, a bénább cselekményszálak, és a karaktereknek is jót tett a vérfrissítés. Bár a nézőszám nem ezt tükrözi, de a sorozat pozitív irányba indult el. A korábbi első évados kicsit darabos és vontatott történet helyett, most egy sokkal átívelőbb és komolyabb sztori került a képernyőre, ami kifejezetten jó színészi játékkal párosult, a casting nagyon erős lett. A tovább mögött folytatom spoilerek nélkül. Bár rengeteg a fiatal arc, akik viszonylag még kezdőnek számítanak, eddig nagyon jól jelenítik meg a rájuk írt karaktereket. Kiemelném Zsófit (Schmidt Sára), aki számomra rendkívül ellenszenvessé vált, a kezdeti szimpátia után – mindez pedig csakis az alakításának köszönhető.
20 hozzászólás | kategória: ajánló, hazai termék, Egynyári kaland Ma. 19:30. Duna. Egynyári kaland – 2×01 ( plakátok + promó + új főcím) Na, milyen lett, tartotta a szintet? Sokat kellett rá várnunk, de ma este elindul az második legjobb magyar sorozatnak tartott Egynyári kaland 2. évadja, szóval a tévében elkezdődik ezzel a balatoni szezon. Az első évados főszereplők közül Döbrösi Laura egyáltalán nem, Vecsei Miklós pedig csak vendégszereplőként tér vissza a folytatásra. A történet középpontjában azonban továbbra is hat fiatal áll majd, hiszen új csapattagként érkezik Luca (Walters Lili) és Levi (Király Dániel). Az évad ezúttal is hat részes lesz, a napváltás miatt (az első évadot vasárnap esténként láthattuk) pedig nem a Magyarország, szeretlek!, hanem a Szerencseszombat vezetheti fel a friss epizódokat. Vajon milyen nézettséggel indul idén?
Hogy mindezek ellenére lehet viszonylag szerethető ifjúsági sorozatot készíteni, azt már 2015-ben, az Egynyári kaland bemutatásakor megtudtuk. Persze, az előzetesek miatt megannyi félelem volt az emberben: Balaton, nyár, fiatalok, sok negédesség, még több l'amour – lehet-e ezekből olyasmit készíteni, ami élvezetes, és nem süt róla minden percben az erőltetettség? Részben lehetett, noha a Dyga Zsombor rendezte Egynyári kaland első szezonja magán viselte a nem igazán jó Kálomista Gábor -féle sorozatok betegségeit: nem volt elég bátor, kissé butácskának is tetszett, helyenként zavaró volt, hogy kliséhegyek követik egymást, hisz a nyári bulizás, a nyári flörtök nem éppen a legeredetibb témák közé tartoznak. Mégis, a könnyedsége, a hibák mögött megjelenő ártatlansága miatt minden vasárnap leült az ember a tévé elé, hogy megnézze, most ki kivel veszik majd össze, netán egymásra találnak-e a végre az érettségi után lévő, a nyarukat a Balatonon töltő fiatalok. Bármennyire is különös, azért egyet lehetett azokkal érteni, akik petíciót írtak (valóban így volt), hogy ne csupán egynyári legyen ez a kaland, a lányok és a srácok térjenek vissza a Balatonra, mert az elmúlt évek hazai sorozattermése között ez mégiscsak kedvelhető darab volt.
Ugyanez igaz Lucára (Walters Lili), aki úgy hozza a kissé különc, fura, kamaszlányt, mintha ez a karakter valóban ő lenne. Némelyik mellékszereplő kifejezetten brillírozik, gondolok itt a doktorra (Gyabronka József), Gábor apjára és anyjára (Szerednyey Béla, Söptei Andrea) és Bálintra (Bányai Miklós). A másik erős pont az erős forgatókönyv, valamint a szereplők közötti párbeszédek. Mivel a sorozat fiataloknak szól, ezért mindenképp pozitívum, hogy érdekes problémákat boncolgat a párkapcsolati válságok és annak megoldásai terén. Olykor ugyan kiszámítható a végkifejlet, ugyanakkor mindig van a történetmesélésben egy kis apró csavar, ami fokozza egyelőre a feszültséget. Kifejezetten tetszik az a megközelítés, hogy bár Balaton a téma, egy kicsit el mertek vonatkoztatni a vízparttól, és olyan eseményekbe kalauzolnak el minket, mint a füredi Anna-bál. Az Egynyári kaland engem idén végképp meggyőzött. Elismerem, nem hibátlan sorozat, de a közmédia erre büszke lehet, mert minőségi munka. Ez annak köszönhető, hogy Zomborácz nagyon jól nyúlt ehhez a témához és alkotott egy vidám, hiteles, szórakoztató szezont, és bebizonyította, hogy igenis lehet olyan sorozatot írni, ami tényleg a mai fiatalságról szól.
És magától értetődik, hogy a témák majdhogynem megint ugyanazok: szerelem, kis ármánykodás, megcsalás, titkolózás, kedves és kínos helyzetek. Dórának ( Dobos Evelin) csalódnia kell, mert az immár csak epizódszereplőként feltűnő Péter ( Vecsei Miklós Hasi) már mással jár, ám szerencsére ott van a családi házba hazatérő Levente ( Király Dániel), aki viszont nem annyira egyedülálló, mint azt az első részek közben gondoljuk. Az előző évad végén egymásra találó Zsófi ( Schmidt Sára) és Bence ( Rubóczki Márkó) között sincs minden rendben, de hát a nyári munka sajna elválasztja őket. Szóval ilyen problémákkal kell szembenézniük atlétatrikós és strandpapucsos hőseinknek (személyes kedvencünk az aranyosan csetlő-botló Gábor – Héricz Patrik), és aki ezek alapján azt gondolja, ez egy teljesen súlytalan, érdektelen széria, az részben téved. Az Egynyári kaland úgy lépett szintet, hogy egyrészt megőrizte a könnyedségét, az epizódok tényleg nem azt feszegetik, hogy lesz-e a szereplőknek munkája az egyetem után, vajon van-e értelme itthon maradnia ma egy fiatalnak, amikor elképesztőbbnél elképesztőbb dolgok történnek az országban.
Az Egynyári kaland főszereplői maradnak a második évadra Forrás: MTVA
Mindazonáltal dőreség volna azt mondani, hogy az Egynyári kaland a második évaddal belépett a remek sorozatok panteonjába. A fenéket lépett be, bőven vannak hibái, jelen sorok szerzője a harmadik rész közben például az elbóbiskolás határán volt, annyi üresjárattal találkozott. Mégsem lehet nem szeretni ezt a minden ízében nyárias szériát, mégsem tudom megállni, hogy (immár szombatonként) ne üljek oda a tévé elé. A sorozat adatlapja a Magyar Film Adatbázisban itt található.