Napóleon császár a híres hadvezér Napóleon Bonaparte unokaöccse volt, sokan tőle várták nemzete felemelkedését, kezdetben több bel- és külpolitikai sikert is elért, de a porosz, majd később a német erőket már nem tudta megállítani. Bukása után az angliai Chislehurstben telepedett le, és 1873. január 9-én halt meg egy vesekőműtét következtében. A háború után A fogságba esett francia uralkodó a kudarcot követően lemondott trónjáról. Franciaország pedig az anarchia állapotába került. Két nappal később Párizsban kikiáltották a köztársaságot, a császári rendszer ezzel végleg megbukott. Az újonnan megalakult harmadik köztársaság is meggondolatlanul hadat üzent a poroszoknak, akik hamarosan körülzárták és ostrom alá vették Párizst. A francia főváros helyőrsége néhány hónapig ugyan védekezett, de utánpótlás hiányában, 1871 januárjában a védők megadták magukat. Párizs ostroma a francia-porosz háborúban. A francia kormány fegyverszünetet kért, majd 1871. január 18-án a versailles-i palota tükörtermében ünnepélyes keretek közt bejelentették a Német Császárság megszületését.
[11] Franciaország 1870. július 15-én mozgósította hadseregét, ami arra késztette az Északnémet Konföderációt, hogy még aznap saját mozgósításával válaszoljon. 1870. július 16-án a francia parlament megszavazta, hogy hadat üzennek Poroszországnak; Franciaország augusztus 2-án megszállta német területet. A német koalíció sokkal hatékonyabban mozgósította csapatait, mint a franciák, és augusztus 4-én megszállta Északkelet-Franciaországot. A német erők létszámban, kiképzésben és vezetésben jobbak voltak, és hatékonyabban alkalmazták a modern technológiát, különösen a vasutakat és a tüzérséget. Porosz francia háború. A gyors porosz és német győzelmek sorozata Kelet-Franciaországban, amelyek Metz ostromával és a sedani csatával tetőztek, III. Napóleon francia császárt elfogták, a Második Birodalom hadseregét pedig határozottan legyőzték; a Nemzetvédelmi Kormány szeptember 4-én Párizsban kikiáltotta a Harmadik Francia Köztársaságot, és további öt hónapig folytatta a háborút. A német erők új francia hadseregeket harcoltak és győztek le Észak-Franciaországban, több mint négy hónapig ostromolva Párizs fővárosát, mielőtt az 1871. január 28-án elesett, és ezzel gyakorlatilag véget vetett a háborúnak.
Az 1807 -es tilsiti békében Franciaország és Oroszország békét és szövetségi szerződést kötött. A szerződés gyakorlatilag azt jelentette, hogy Európában két nagyhatalom uralkodik, jelentős francia túlsúllyal. ORIGO CÍMKÉK - francia-porosz háború. Az 1793–95-ben Poroszországhoz került lengyel területeken Napóleon 1807-ben létrehozta a csatlós Varsói Hercegséget, amely 1815-ig állt fenn. Európa 1806-ban Európa 1807-ben Források [ szerkesztés] Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Háborúk lexikona, Atheneaum kiadó, Budapest 2004. Herbert Attila, Maros Ida, Moss László, Tisza László: Történelem. 1789-től 1914-ig.
Következmények [ szerkesztés] A porosz függetlenségi háborúk végeztével egy új nagyhatalom születhetett és Poroszország vezetésével megvalósult a bismarcki kisnémet egység. Források [ szerkesztés] A porosz hadsereg két nagy győzelme: Königgraetz, Sedan és következményeik, a Szegedi Tudományegyetem honlapján. Kirobban a francia-porosz háború - Tarján Tamás cikke La guerre franco-allemande (1870-1871) (francia nyelven). (Hozzáférés: 2021. augusztus 11. ) Nemzetközi katalógusok WorldCat LCCN: sh85051543 GND: 4122110-2 NKCS: ph138520 BNF: cb11954150p BNE: XX534994 KKT: 00563600
Párizs ostroma - Konfliktus: Párizs ostroma volt a francia-porosz háború legfontosabb csata (1870-1871). Párizs ostroma - Időpontok: Párizst 1870. szeptember 19-én fektették be, és 1871. január 28-án porosz erőkre esett. Hadseregek és parancsnokok: Poroszország Helmuth von Moltke tábornagy Leonhard Graf von Blumenthal tábornagy 240 ezer ember Franciaország Kormányzó Louis Jules Trochu Joseph Vinoy tábornok kb. 200 000 rendes kb. 200 ezer milícia Párizs ostroma - Háttér: A francia Sedan-i csatában 1870. szeptember 1-jén elért győzelmüket követően a porosz erők Párizsban indultak el. Gyorsan elmozdulva a porosz hadsereg és a Meuse hadsereg kevés ellenállást tapasztalt, amikor közeledtek a városhoz. Személyesen Wilhelm király és munkatársa, Helmuth von Moltke tábornok vezényletével körbejárta a porosz katonákat. Párizsban a város kormányzója, Louis Jules Trochu tábornok 400 ezer katonát tömörített, akiknek fele próbálatlan nemzeti gárdisták voltak. Amint a pincér zárt, egy francia erő Joseph Vinoy tábornok alatt támadta február 17-én a Villeneuve Saint Georges-i királyi herceg csapatait a város déli részén.
Vasúton, német precizitással megalkotott tervek szerint özönlöttek a porosz egységek a francia határhoz. A Patrice de Mac-Mahon tábornagy vezette francia hadsereg sorozatos vereségeket szenvedett. A III. Napóleon vezette sereg felmentésükre indult, de Moltke Sedannál körülzárta a franciákat, így szeptember 2-ára a francia császárnak nem maradt más választása, mint a fegyverletétel. III. Napóleon császár is porosz fogságba esett. Két nappal később Párizsban kikiáltották a köztársaságot – a bonapartizmus rendszere megbukott. Szeptember közepére a poroszok körülzárták Párizst. A főváros helyőrsége néhány hónapig védekezett, de utánpótlás hiányában januárra megadták magukat. 1871. január 18-án a versailles-i palota tükörtermében a német fejedelmek ünnepélyes keretek közt bejelentették a Német Császárság megszületését. A végleges békeszerződést Majna-Frankfurtban írták alá 1871. május 10-én. A Német Birodalom megszerezte Elzász és Lotaringia vidékét, ezen felül ötmilliárd aranyfrank hadisarchoz jutott.
Kislányuk teljes neve Sarolta Erzsébet Diána, hivatalosan pedig Őfelsége, Sarolta, Cambridge-i hercegnőként lehet megszólítani. Az iskolában a királyi család gyerekei egyszerűen csak a szülei címét használják, tehát Sarolta Cambridge néven ismerik. Ám szüleik is másképp hívják a kislányt: Katalin Lottie-nak nevezi, Vilmos pedig a Mignonette becenevet adta neki. Így hívják az iskolában Sarolta hercegnőt - Blikk. angol királyi család királyi cím iskola Vilmos herceg Sarolta hercegnő Katalin hercegné
Katalin hercegné elárulta, hogy ő is megtapasztalta már sokszor az anyai bűntudatot az évek során, és úgy gondolja, hogy minden szülő hazudik, ha azt mondja nem érzett még így. Cambridge hercegnéje nem egy hétköznapi anyuka, és számtalan királyi teendője mellett, sokszor nem jut elég ideje gyermekeire. Ráadásul hétéves kislánya, Sarolta hercegnő többször számon is kérte, hogy miért nem ő viszi mindig őket az iskolába. Ez pedig nyilvánvalóan megviseli Katalint. Katalin hercegnő kódolva beszél a gyermekeihez, amikor nyilvánosan kell megfegyelmeznie őket. Giovanna Fletcher Happy Mum, Happy Baby podcastjában pedig a következőket mondta a hercegné: Ez egy állandó kihívás: újra és újra hallani ezt olyan anyukáktól, akik nem dolgoznak, és nem húzza őket az az irány, hogy zsonglőrködniük kell a munka és a családi élet között, azoknak teljesen más a véleményük. Bár Katalin hercegné utalt rá, hogy az anyai bűntudat a baba születésének pillanatától kezdve gyakori, és mind a mai napig gyakran hagyja, hogy megkérdőjelezze döntéseit és ítéleteit. Korábban egy videoüzenet során azt mondta: Mindannyian tudjuk, hogy a terhesség, a szülés és a gyermek életének első hónapjai és évei rendkívül megterhelőek lehetnek.
Állítását saját fián keresztül próbálja bebizonyítani. Minden megváltozna A brit királyi család sosem volt botrányoktól mentes, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy mindig előkerült egy-egy titkos szerető, de ott volt például a Megxit is, na és persze ne felejtsük el a különböző szerelmi viszonyokat sem, például amikor II. Erzsébet húga keveredett kalandokba Mick Jaggerrel. Károly és Kamilla titkos románca már csak hab volt a tortán, ami kiverte a biztosítékot a népnél és a királynőnél, erre pedig rátett egy lapáttal András herceg is, aki pedofilbotrányba keveredett. Egy szóval nem egy botrányt élt már meg Erzsébet pereputtya, most viszont akár tetőzhet is a dolog, ugyanis egy férfi azt állítja, hogy ő Károly herceg és Kamilla hercegné eltitkolt szerelemgyereke, aki előbb született, mint Vilmos, így a trónnak akár ő lehetne az elsőszámú várományosa – na persze csak akkor, ha igaz lenne, amit mond. Kölcsön vette lánya ruháját Carole Middleton? Elképesztő rózsaszín szettben jött elő Katalin hercegné anyja - Blikk Rúzs. Lapozz a részletekért!
Május 2-án töltötte be az ötödik életévét a cuki Sarolta hercegnő: Katalin hercegnének és Vilmos hercegnek ő a középső gyermeke és egyetlen kislánya, aki egyébként nagyon hasonlít Erzsébet királynőre, dédnagymamájára. A kislány születésénél fogva a 4. a brit trónöröklési rendben: előtte áll nagyapja, Károly walesi herceg, édesapja, Vilmos és bátyja, György cambridge-i herceg. 9 érdekesség a 9 éve házas Katalin hercegnéről és Vilmos hercegről Sztárok A királyi családban jó ideje hagyomány már, hogy a szülinapos csemetékről friss fotók készülnek: ezúttal Katalin hercegné maga készítette a képeket, aki egyébként hobbifotós. A nagy buli ezúttal viszont elmaradt, és Sarolta úgy ünnepelt, mint egy hétköznapi gyermek, de a jótékonykodás nem maradt el. Sarolta ugyanis segített Katalinnak és Vilmosnak otthon készült tészta kiszállításában, az ok természetesen az volt, hogy a különösen veszélyeztetett norfolkiaknak a járvány miatt ne kelljen otthonról kimozdulniuk. Már mutatjuk is a friss fotókat Saroltáról: édesek, ugye?
Katalin és Vilmos is betartják a szabályokat: az ő életük is felfordult Nem is kérdés, hogy egyre szebb ez a kislány! Galéria / 7 kép György és Sarolta ellopta el a show-t Eugénia hercegné esküvőjén Megnézem a galériát Bezár, vissza a cikkhez Kép betöltése Galéria Hogy tetszett a cikk? Egynek jó. Nice job! Imádom!