Egerszegi Krisztina | Alfahír Egerszegi Krisztina - Sztárlexikon - Egerszegi krisztina lanta 9 Miért? – Akkoriban nem voltak lehetőségeim, mert csak a férfiak kaptak főiskolai ösztöndíjat. Én viszont főiskolára akartam menni, de mivel amatőr voltam, munkát kellett találnom, amiből fizetni tudom. Két olimpia és tizennyolc világrekord után a csúcson akartam abbahagyni. Kereshettem volna pénzt úszással is, de szponzori támogatással többé nem versenyezhettem volna olimpián. – Edző nem akart lenni? – Egy ideig edzősködtem, amikor főiskolára jártam Los Angelesben, szerettem is, de abban az időben egyetlen női edző volt, Mary Kelley, így nem láttam lehetőséget a szakmában. Eredetileg ügyvéd akartam lenni, mert szembesültem a diszkriminációval, a rasszizmussal, a nők elnyomásával, és a szovjetekkel való konfliktus is nagyon érdekelt. VISZONOZHATTÁK A SEGÍTSÉGET – Hogyan találta ki olyan fiatalon, hogy a médiában akar dolgozni? – Azért akartam jogot tanulni, hogy aktívan harcolhassak a nők korlátozott lehetőségei ellen.
A Magyar Úszó Szövetség jelenlegi főtitkárában azonban nincs se csalódottság, se düh a rengeteg ezüstérem miatt. "Büszke vagyok rá, sőt, szerencsésnek érzem magam, hogy olyan vetélytárssal és baráttal hozott össze a sors, mint Krisztina. A mai napig jó barátságban vagyunk, felhívott az én 40. születésnapomon májusban, és természetesen én is felköszöntöm őt szombaton" – mondta az Origónak olimpián, vébén és Eb-n is ezüstöt szerző Szabó. "Köztünk nem volt olyan versengés, mint Güttler Karcsi és Rózsa Norbi között, de nem csak ezért voltunk nagyon jóban. Ketten voltunk lányok mindig az edzőtáborokban, egy ágyban aludtunk, együtt csibészkedtünk, és rengeteget nevettünk. " Szöul, 1988. szeptember 25. Egerszegi Krisztina, a 200 m-es hátúszás olimpiai bajnoka célba érkezés után a XXIV. Nyári Olimpiai Játékokon, Szöulban Forrás: MTI/Németh Ferenc Kiss László mesteredző már Berlinben van a magyar úszóválogatottal, de az indulás előtt meglátogatta Egerszegit, és felköszöntötte egykori versenyzőjét.
A közelgő tokiói nyári játékok apropóján sorozatban gyűjtjük össze a sporttörténelem tinihőseit. Következzen a 14 évesen aranyérmes Egerszegi Krisztina! Napi ziccer, amit nem szabad kihagyni: Egerszegi, Messi Fogytán az önbizalmad? Nem motivál semmi? Kéne egy kis ébresztő? Ne aggódj, mindenkivel megesik, hogy leereszt, elfogy. Sőt a legnagyobbakkal is, akikre sziklaként gondolunk. Azt mondják, mindenki a saját hibájából tanul, viszont erőt, ihletet bármikor meríthetünk azoktól, akik néha szintén megroskadtak, de azért mindig képesek voltak talpra állni. Sorozatunk ötödik része következik. "Mit csináltál, te kislány? Hát hogy szemtelenkedhettél oda? " A sportriporterek megítélése pont olyan szubjektív, mint a színészeké. Van, aki erre a hangra, van, aki arra az arcra esküszik, és ha kedvencről van szó, legalább akkora háború dúl a rajongók között, mint a csapatok esetében. Mi nem kedvenceket sorakoztatunk fel, hanem legendás közvetítéseket, pillanatokat mutatunk meg, mesélünk el. Mivel a rádió - a tévé megjelenése óta - hátrányban van, kezdjük a zseniális Török Lászlóval.
Őszerinte nem azért rövidek, mert kevés a mondanivalójuk, hanem azért mert kevés szóval szeretnének sokat mondani. Adná az Úr. E rövidségen túl mit illik róluk még eszünkbe tartanunk? Azt hogy nincs műfajuk. A népmesétől a városi folklórig (egész a pesti viccekig), az elbeszélő epikától a kurtára fogott tragédiáig mindent el lehet mondani "egypercesen" is. Csak az a kérdés, hogy így megrövidítve, a közlést jelzéssé sűrítve valóban többet s megrázóbbat árulnak el a világról, mint amennyit több szóval lehetne mondani. Irodalomok / szövegek: Örkény-egypercesek. Írójuk erre törekedett. Máskülönben az Egyperces Novella erősen emlékeztet több perces társaira, hiszen neki is van címe, van eleje, közepe, befejezése, és még sok egyebe, ami egy írásműnek kell. Abban viszont erősen eltér tőle, hogy a legtöbbször nincs cselekménye, vagy a cselekménynek, ha van, nincs színlelve, szereplőinek sokszor se arcuk, se nevük, s csak eltéve van jellemük, egyéniségük. E hiányok pótlását az író rábízza olvasóira, ami ugyan a szokásosnál jobban igénybe veszi képzelőerejüket, cserébe azonban a passzív olvasás kényelmes öröme helyett a művészi alkotás izgalmát kínálja fel.
Elég talán annyit mondani, hogy a "magyar" szó – potom száztizenöt év alatt – igévé változik, mely addigra minden élő nyelvbe felszívódik, méghozzá kellemes jelentéstartalommal. "Magyarni" franciául például annyit tesz majd: magamat jól leszopni. Spanyolul: utcán pénzt találni, érte lehajolni; katalán nyelvjárásban: "Könnyedén hajolgatok, amióta kínzó derékzsábámból kigyógyultam. " És ha valaki Londonban így szól: I am going magyarni (vagyis szó szerint: megyek magyarni), ez azt jelenti: "Ahhoz az isteni nőhöz, akit ott látsz, most odamegyek, megszólítom, belekarolok, hazaviszem és…" (Itt egy csúnya szó következik. Örkény istván egypercesek elemzés. ) Más példa: "Én magyarok, te magyarsz, ő magyarik" (mert ikes lesz az ige) hét civilizált nyelven (norvégül, görögül, bolgárul, baszk nyelven stb. ) azt jelenti majd: "Ropogós kacsasültet eszem (eszel, eszik), idei uborkasalátával, miközben Yehudi Menuhin a »Csak egy kislány«-t húzza a fülembe. " Továbbá: "Anyuka, mehetek magyarni? – Magyarhatsz! " – lettül azt jelenti, hogy egy kisfiú elkéredzkedik moziba, s az édesanyja, némi habozás után, elengedi, pedig a filmet csak tizennyolc éven felüliek látogathatják.
Nincs más választásom. Nem akarok tovább tulipán lenni. " - Hát mi akart volna lenni szegényke? - kérdezte Irma néni. - Azt nem írta meg - mondta a nyugdíjas tanító. - Egy tulipán! - csóválta a fejét Irma néni. - Ilyet még nem is hallottam.
A körülállóktól megtudták, hogy a hüllők házából kiszabadult egy tizenöt méter hosszúságú kobra, mely jelenleg a pénztárfülke előtt tekereg. – Bocsánat – mondogatta Bárd Elekné, miközben átfurakodott a sokaságon, és egyenesen odalépett a szörnyeteghez. Halkan és behízelgően dudorászni kezdett, aztán megsimogatta a vérszomjas hüllő fejét, és belépett az Állatkert kapuján. A kígyó engedelmesen követte, be a kapun, át a pázsiton, el az oroszlánok és tigrisek zárkái előtt, vissza a saját ketrecébe, melyet a mozgásművésznő gondosan rázárt, majd lassú léptekkel visszasétált övéihez. – Hát ezt hogy csináltad? – kérdezte a férje, az elámult tömeg közepén. – Nekem ez semmi – mondta szerényen Bárdné. – Vizsgázott, okleveles kígyóbűvölő is vagyok. – És ezt miért nem mondtad meg soha? – kérdezte a férje, Bárd Elek bankpénztáros. Örkény istván egypercesek tétel. – Mert sosem kérdezted – mondta a felesége, és fiait kézen fogva, férje kíséretében elindult a főkapu felé. Ezt is olvasd el: Tíz felemelő idézet Gabriel García Márquez tollából Tíz örökérvényű idézet Kosztolányi Dezső tollából
Akkora csak, hogy kifulladás nélkül körbe tudja futni egy kisgyerek, s olyan rejtve él a magas törzsű fák közt, mint egy tengerszem. Túl kicsi még ahhoz is, hogy valaki lekaszálja; ennélfogva nyár közepén már derékmagasságig nő rajta a fű, a gaz meg a virág. Ez az a hely, ahol a fülke letanyázott. A kirándulók, akik erre vetődnek vasárnaponta, nagyon megörülnek neki. Kedvük támad megtréfálni valakit, aki még az igazak álmát alussza, vagy eszükbe jut hazatelefonálni, hogy tegyék a lábtörlő alá az otthon hagyott kulcsot. Belépnek a fülkébe – mely kissé rézsút dőlt a puha talajon -, s miközben az ajtón utánuk hajolnak a hosszú szárú vadvirágok, fölveszik a telefonkagylót. Az élet értelme – Egypercesek száz percben | LikeBalaton. A készülék azonban nem ad vonalat. Ehelyett négy verssor szólal meg a telefonkagylóban, olyan halkan, mintha hangfogós hegedűn… A bedobott pénzt a készülék nem adja vissza, de emiatt még senki sem tett panaszt. EGY MEGHASONLOTT TULIPÁN Ki hitte volna? Sohase panaszkodott, jó egészségnek örvendett, hagymája immár hetedik éve hajtott virágot a nyugdíjas tanítóék ablakában.