Töltsd le az útvonalat GPX-fájlként a GPS eszközödbe! Teljes táv: 31 km Össz. emelkedő: 220 m Össz. lejtő: -210 m Magasság max. : 229 m Magasság min. : 159 m Lenti A Kerka völgyében fekvő Lenti három néprajzi táj találkozásánál található (Göcsej, Őrség, Hetés). A termálfürdő, az egykori vár, a római katolikus templom, a Kisvasúti Múzeum csak néhány azok közül a látnivalók közül, amelyekhez érdemes ellátogatni. Kistolmács Kistolmácson halad át a Dél-dunántúli Kéktúra, és innen indul a csodás tájakon átzakatoló erdei kisvasút is. A település népszerűségéhez nagyban hozzájárul az 1989-ben épült mesterséges tó is, amit strandolók és horgászok egyaránt szívesen használnak. Csömödéri erdei vasút – Aqua Barbara Termálfürdő és Kemping. Csömödéri erdei kisvasút Fotó: MTDMSz/Cartographia © A keskeny nyomtávú erdei kisvasút a legforgalmasabb kisvasút az országban, tekintve, hogy ez az egyetlen, ami máig a teherszállításból tartja fenn magát. Persze rengeteg turista is használja, mióta évtizedekkel ezelőtt megnyitották a vasutat az utazóközönség számára. Amellett, hogy évente több tízezer köbméter faanyagot szállít, legfőbb vonzereje, hogy a lenyűgöző zalai dombságon át zakatol, rengeteg érdekes látnivalót érintve.
A vonathoz kapcsolódva, illetve magán a vonaton működik 2015 óta a Zakatoló Erdei Iskola. Az iskolás vagy óvodás csoportok a vonathoz csatolt oktatókocsiban határozó könyvek, mikroszkópok, bogárnéző tégelyek, távcsövek segítségével tanulmányozhatják a természetet a megállókban. Erdei kisvasút a kistolmácsi állomáson Fotó: MTDMSz/Cartographia © A kisvasút állomásai: Lenti – Iklódbördőce – Csömödér – Páka – Kányavár – Bázakerettye – Kistolmács
A vonatot bárkinek szívesen ajánljuk, legyen szó családokról, baráti társaságokról vagy a gyakorlott túrázókról. Az útvonal mentén biztosan lesz olyan hely, ami érdekelni fog! A kisvasút honlapja
Az ún. Régi Magyar Könyvtár tartalmazza Johannes Honterus "Chorographia Transylvaniae. Sybembürgen" című fametszetes térképét, amely minden bizonnyal az első Magyarországon nyomtatott térkép. Emellett számos, nagy értékű, a kartográfiatörténet fontos művének példányait is őrzi a Régi Nyomtatványok Tára. Komárom vármegye – Wikipédia. Sebastian Münster Cosmographia és Geographia című műveinek kiadásai, Peter Apian kozmográfiai művei vagy akár Georg Braun és Frans Hogenberg híres városkönye, a Civitatis orbis terrarum említhetők példaként. Fedezze fel a Térképtár folyamatosan bővülő gyűjteményét!
Világtérkép 1708 XVIII. századi világtérkép. Reprint! A nyomat beltéri használatra készül. A térképet nyomt.. 5. 100 Ft Budapest térkép 1837 XIX. századi Budapest térkép. Reprint! A nyomat beltéri használatra készül. A térképet nyo.. Budapest térkép 1934 II. világháború előtti Budapest térkép. Reprint! A nyomat beltéri használatra készül. A té.. Magna Carta Mundi 1670 Világtérkép 1670. Reprint! A nyomat beltéri használatra készül. A térképet nyomtatjuk.. 5. 500 Ft A Tisza térképe 1899 Gabrovitz Camillo térképe 1899. Reprint! A nyomat beltéri használatra készül. A térképet nyomta.. Magyarország térkép 1570 Abraham Ortelius atlaszának térképe 1570. Regi magyar terkep. Reprint! A nyomat beltéri használatra készül. A térkép.. Világtérkép 1570 Abraham Ortelius atlaszának térképe. Reprint! A nyomat beltéri használatra készül. A térké.. Afrika térkép 1570 Zemplén megye térkép 1888 Kiadva: Magyarország megyéinek kézi atlasza 1890. Reprint! A nyomat beltéri használatra készül... 5. 000 Ft Bécs ostroma 1683 XVII. századi színes nyomat.
Komárom vármegye ( németül: Komitat Komorn, latinul: Comitatus Comaromiensis, szlovákul: Komárňanská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében. 2934 km²-es területét a trianoni békeszerződés során a Duna mentén Csehszlovákia (1392 km²) és Magyarország (1442 km²) között osztották fel. Központja Komárom volt. Komárom vármegye közigazgatási térképe 1907-ből Földrajz Szerkesztés Komárom vármegye területe nagyrészt síkság, csak délen találhatóak kisebb hegyek. A Duna két partján elterülő síkság a Kisalföld része, délen a Vértes hegység egyes csoportjai emelkednek. Keletről a Koltai-dombság és a Gerecse, délkeletről a Vértes alkotta természetes határát, a Csallóközben a Csiliz-patak Győr, a Határ-kanális pedig Pozsony vármegyétől választotta el. A vármegye folyókban igen gazdag: a Duna, a Vág, sőt a Nyitra is átfolyt a vármegyén, valamint tavakban is igen gazdag volt ( Öreg-tó, Kerek-tó). Északról Nyitra vármegye, északkeletről Bars vármegye, keletről Esztergom vámegye, délről Fejér vármegye, délnyugatról Veszprém vármegye, nyugatról Győr vármegye, északnyugatról pedig Pozsony vármegye határolta.