Cikkszám: FDSC310 Gyártói cikkszám: DSC-310 Garancia: 12 hónap Gyártó: FUNKE DV Funke DSC-310 kültéri DVB-T antenna + 10m kábel
Kattints a csillagokra és értékeld a terméket Legutóbb hozzáadva a kedvencekhez Ügyfelek kérdései és válaszai Van kérdésed? Tegyél fel egy kérdést és a felhasználók megválaszolják. Navigációs előzményeim
Funke DVB-T DSC310 kültéri antenna Előnyök: Csomag ellenőrzése kiszállításkor Kártyás fizetés előnyei részletek 30 napos ingyenes termékvisszaküldés! részletek Termékgarancia: részletek Magánszemély: 24 hónap Részletek Általános tulajdonságok Terméktípus TV-antenna Jel típusa Digitális Anyag Műanyag Szín Fehér Alkalmazás Kültér Intelligens TV kompatibilitás Nem Frekvenciatartomány 470 - 790MHz Kimeneti ellenállás 75 Ω Csatlakozók RF Technológia DVB-T Méretek Hosszúság 240 mm Szélesség 110 mm Magasság 45 mm Kábel hossza 10 m Gyártó: Funke törekszik a weboldalon megtalálható pontos és hiteles információk közlésére. Olykor, ezek tartalmazhatnak téves információkat: a képek tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban, egyes leírások vagy az árak előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak a gyártók által, vagy hibákat tartalmazhatnak. Funke dsc 310 kültéri dvb t antenna for local. A weboldalon található kedvezmények, a készlet erejéig érvényesek. Értékelések Legyél Te az első, aki értékelést ír!
Akár töréskárra is! További információért kattints ide! Előfordulhat ugyanis, hogy automata keresést használva (az esetleges reflexiók miatt) több adótoronyról is eltárol programokat a készülék. Elérhetők továbbá a következő rádiócsatornák: Kossuth, Petőfi, Bartók, Dankó Rádió. Lefedettségi térkép 2015. Funke DSC-310, kültéri DVB-T antenna (10m). júniustól: Antenna telepítés, beállítás: 1. Lehetőség szerint az antennát tetőn kívül, minél magasabban helyezzük el. Jó vételi helyen a padlástérben is stabilan működik, de ez csak néhány hét használat után derül ki biztosan (időjárási körülmények). Szobaantenna esetén próbáljuk az antennát az adótorony irányába néző ablakban, vagy annak közelében elhelyezni, ezzel is javítva a jó vétel esélyeit. A szobaantennák általában erősítősek, de nem biztos, hogy a maximális erősítés mellett kapjuk a legjobb eredményt, ezért az erősítés szabályozásával is érdemes próbálkozni, amennyiben az antenna erre lehetőséget ad. 2. A dekóder menürendszerében keressünk egy antenna beállítás/kézi keresés menüpontot, ahol egy jelmérő skálát is találunk, ennek segítségével tudjuk az antennát pontosan beállítani.
VHF-III/UHF DVBT Kültéri antenna erősítő tartalma: antenna, fali tartó, használati utasítás. Adaptert (tápfeladót) és kábelt nem tartalmaz.
), montázsok a várról, festmények, légi felvételek, fegyver-bemutató, és néhány múltidéző fotómontázs. Bár a film időrendben dolgozza fel az ostromot, mégsem célja minden esemény aprólékos kronológiai felsorolása. Eger vár ostroma festmény. Elsősorban az ostrom lényeges, fordulópontot jelentő eseményeire koncentrál a forgatókönyv, illetve az összefüggések megértéshez szükséges kitérőket is tesz, pl. bemutatja a végkimenetel szempontjából kulcsfontosságú ellátási nehézségeket, vagy éppen a török sereg összeomlásához vezető demoralizációs folyamat állomásait. Rendező: Kun Kristóf Vágó: Török Ferenc Narrátor: Zámbori Soma Producer: Dr. Nagy Endre B&L Line produkció
Az 1553-as év első felében, Kassán fejezte be Eger ostromáról szóló énekeit. Munkájának elismeréseként 1553. augusztus 25-én Tinódi Lantos Sebestyén deák címerlevelet kapott I. Ferdinánd királytól Farkas, Sándor, Károly, Margit és Judit nevű gyermekeivel egyetemben. A nemességet Nádasdi Tamás közbenjárása eredményeként kapta meg az uralkodótól. ORIGO CÍMKÉK - egri vár ostroma. A várvédő egri hősök névsora Megtekintés Forrás: Csiffáry Gergely: Az 1552-es egri várvédő hősök névsora, sorsuk és az "egri név" = Agria XXXIX. Az Egri Múzeum Évkönyve – Annales Musei Agriensis – Eger, 2003.
Néhány hónap után azonban Ferdinánd gyanakodni kezdett a barát kiismerhetetlen diplomáciai húzásai miatt, ezért 1551 decemberében meggyilkoltatta Fráter Györgyöt, és saját kezébe vette a keleti területek kormányzását. A király ezzel a lépéssel hatalmasat hibázott, ugyanis a Porta válaszul büntetőhadjáratot szervezett, melynek vezetésével a szultán Ali pasát bízta meg. A fősereg 1552 tavaszán útra is kelt Magyarországra, majd júliusban ostrom alá vette Temesvárt, miközben Ahmed budai pasa Szolnok alá vonult. Eger vár ostroma 1552. Miután a szóban forgó várakban a védők zömét külföldi zsoldosok adták, hamarosan mindkét kapitány –Temesváron Losonczy István, Szolnokon pedig Nyáry Lőrinc – arra kényszerült, hogy megnyissa a kapukat az ellenség előtt. A két erőd elfoglalása után a pasák Szolnok alatt egyesítették erőiket, augusztus végén pedig megindultak észak felé, hogy a hadjáratot Eger bevételével fejezhessék be. A Dobó István parancsnoksága alatt álló vár elfoglalása elsősorban azért volt fontos, mert a Felvidék magas csúcsainak előterében ez volt az egyedüli jelentős erőd, mely az észak-magyarországi bányavárosokat őrizte.
Büntetésképpen egy hónappal később megindult Eger ellen az ostromló török sereg, mire a királyi hadvezetés is számított, ezért az egri védők létszámát hétezerre egészítették ki. Szeptember 20-án teljessé vált az ostromzár a város körül, az ostromot maga III. Mehmed szultán vezette. Kétheti tartós ostromot követően október 4-én feladták a várost és felhúzódtak a várba, melyet még aznap ágyúzni kezdett a török. A külső várat egészében a zsoldosok védték. Az ostrom alatt a zsoldosok bort követeltek Nyáry Pál várkapitánytól, majd egy részeg katona által felgyújtott ágyúpor lángra lobbantotta a várárokban lerakott rőzsét (idő előtt). A lángok nyomán pánik tört ki és a külső várból rendezetlenül a belső vár bejárata – a Sötét-kapu – felé rohantak a védők. Az ostromlók folyamatosan nyomták előre a védőket, közben aláaknázták a délkeleti fülesbástyát. 1552. szeptember 9. | A törökök ostrom alá veszik Eger várát. Ennek elhárítására önkéntesek – köztük Stella építész – lettek kiküldve, akik az akna felrobbantásakor életüket vesztették. Több akna is megrongálta a várfalakat.
Eleste nem csak azért lett volna súlyos csapás, mert az
Adatvédelmi áttekintés Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
↑ a b Lásd Eger. A vár hadi története 14. oldal. ↑ a b Ez a december 18-i dátum a Cartographia (1993) szerint december 17. ↑ Lásd Eger. A vár hadi története 15. oldal. Források [ szerkesztés] Eger. A vár hadi története (magyar nyelven). Budapest: Cartographia, Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára 30., 10–15. o. Mindenkilapja. (1993). ISBN 963-5541-29-5 Kiss, Gábor. Várak, várkastélyok, várhelyek Magyarországon (magyar nyelven). Budapest: Panoráma Kiadó, 223–224. (1984). ISBN 963-2432-78-9 Különleges török naplót találtak Eger ostromáról