Több évtizeddel később felelőtlen tesztek, rossz döntések miatt megtörtént a csernobili tragédia, 2011-ben pedig a nem kellően magas gátak miatt egy földrengést és egy szökőárat követően a fukusimai atomerőmű baleset. A megye gazdaságára rátérve kiemelte, az itteni vállalkozók racionálisan fölmérték a helyzetet az elmúlt két évben és olyan döntéseket hoztak, amelyek stabilitást jelentenek és jövőképet is mutatnak. A megyében 49 ezer vállalkozás működik, közülük negyvenezer önálló vállalkozó, akik főleg a mezőgazdaságban, ingatlanügyekben érdekeltek. A kilencezer társas cég háromnegyede kis- és középvállalkozás. Az ipari termelés 2020-ról 2021-re 17 százalékkal emelkedett, az ipari értékesítés 18 százalékkal nőtt. Heves megyei iparkamara eger. A jövőt illetően pozitívak az előrejelzések, az alapanyag biztosítása, az energia ára és a szállítás a kérdéses, a megye cégeit is érinti a chiphiány. A kamara elnöke hozzátette, tavaly 595 vállalkozással egyeztettek és negyven milliárd forint hitelt helyeztek ki a Széchenyi Kártya különböző konstrukcióinak keretében.
A megállapodás védené az európai ipart, hiszen klímavámot kellene fizetni az olyan országokból importált cement, acél, áram, műtrágya, vagy műanyag alapanyagok után, ahol nincsenek klímavédelmi intézkedések. A szociális klímaalapot számos, főleg szegényebb tagállam ellenzi, hiszen annak bevezetésével a lakosságra hárulna plusz teher, bár az országok kapnának pénzt az energiahatékonyság javítására. Mérnöki és Építész Kamara - Heves megye. A helyettes államtitkár hozzátette, a hatékony távhőrendszerek fogalmát is bevezetik, a 203 hazai távhő szolgáltató közül 30 hatékony és 13 felel meg a követelményeknek. Botos Barbara előadásában kitért a hazai stratégiákra is, ismertette például a hidrogénnel, vagy az akkumulátorral összefüggőt, a megújuló energiaforrások használatát, illetve a tervezett KEHOP Plusz pályázati programot és a szénrégiók Igazságos Átmenet Alapjának elképzelt működését is. Az eseményen Márkus Liza gyöngyösi énekes előadását is meghallgatta a publikum, végül dr. Juhász Attila Simon, a megyei közgyűlés elnöke mondott pohárköszöntőt, kiemelve, hogy a bátor vállalások mögé tartalmat a vállalkozások tesznek.
Végül a házigazda, Joó Ervin, a VAMAV Kft. ügyvezető igazgatója ismertette a cég tevékenységét és mondott pohárköszöntőt. Újabb 5 vállalkozás részére adhattuk át a Korrekt Partner Védjegy elismerést. A fotón balról jobbra: Bajzát Zoltán ügyvezető - Baj-r Épületgépészeti Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Tóth Gergely ügyvezető - Insight Consulting Kft. - Web&Logo, Tóthné dr. Lemondott a Zala megyei iparkamara tisztviselője, szerinte Parragh László viselkedése „évek óta összeegyeztethetetlen a kamara eredeti szellemiségével”. Varga Dorottya tulajdonos - Insight Consulting Kft. - Manooka Kávézó, Besenyei Klára egyéni vállalkozó - Strong by Zumba és Besenyei Borház, Szántó László ügyvezető - AXIS Bentonit Kft., Sándor Béla ügyvezető - Magyar Polgár Kft. - Bori Mami étterme
Vannak persze egyéni kivételek, akiknek rosszabbul megy a sora. Kiemelte, a kamara érte el a hatéves folyamatos minimálbér-emelést is, s a cégek kiadásának csökkentését. Szerinte a vállalati szférának újra van önbecsülése, eredményt, értéket teremtenek. Ma már a vállalkozó nem a tolvaj szinonimája, mint a rendszerváltozás idején, hanem példamutató szereplő. Kiss Ulrich jezsuita szerzetes, közgazdász a sikerről és a célokról tartott rövid motivációs előadást. Közölte, nem szabad rövid távon gondolkodni, érdemes példát venni a katolikus egyházról, amely kétezer éves start up. Nem a siker elérése a cél, hanem a cél elérése a siker. Érdemes kerülni a középszerűséget. Dr. Heves megyei iparkamara. Bánhidy Péter, a HKIK elnöke a megyei kamara negyedszázados történetét elevenítette föl. Felidézte Gyetvai József és Nagy Levente elnökségét, a mesteravatókat, a megye tízéves gazdasági eredményeit. A megyei kamarának ma a megye gazdaságának 70 százalékát képviselő 608 tagja van, s 15 ezer gazdasági szervezetet regisztrál.
A Monarchia hadserege laktanyaként és raktárként használta. 1920. után a Magyar Királyi Hadsereg lőszerraktára lett. 1944. októberétől decemberéig deportáltak gyűjtőhelyéül szolgált. A II. világháború után szükséglakásokat alakítottak ki benne, majd zöldségraktárként használták. Jellegzetes csillag alakját négy, befele nyitott ütegállás adja, melyeknek külső felét kövekkel erősítették meg és kőfallal kötötték össze. Körbe mély vizesárok védte. Az udvaron nyújtott nyolcszögletű erőd-jellegű lajtanya épület található. IGMÁNDI ERŐD Az Igmándi erődöt, a komáromi erődrendszer legfiatalabb és legdélibb tagját 1871-ben kezdték el építeni. A tervezők az erőd alaprajzát úgy alakították ki, hogy széles arcvonallal rendelkezzen, így biztosítva azt, hogy a lehető legtöbb löveg nézzen az ellenség irányába. Erod.hu – Monostori Erőd. A zárt erődudvar északi oldalát egy laktanya zárta le. Az udvarból alagutakon keresztül lehetett a koffereket és a vállkoffereket megközelíteni. Az erőd védelmét a szabályzat szerint egy-négy század és 16-20 löveg látta el.
Újvár a legkorszerűbb olasz és francia erődítési elvek figyelembevételével épült fel. A törökök kiűzését követően Komárom katonai jelentőségét ideiglenesen elvesztette, megszűnt végvár lenni, s ennek következtében kevesebbet áldoztak a két vár fenntartására. Ráadásul az 1763-as és az 1783-as földrengések súlyos károkat okoztak benne. Komárom - Az erődrendszer története - Kreatív Magazin. A komáromi vár az Újkorban A 19. században Napóleoni háborúk idején változott meg az építmény helyzete, mivel a császári udvar felismerte annak stratégiai fontosságát. Az erődrendszer ilyen irányú megépítését Marguis Chasteler táborszernagy vezette hadmérnöki gárda tervei alapján kezdték meg. Az 1827 és 1839 között folytatott építkezések során korszerűsítették az Öreg- és Újvárat, és megkezdték a várost nyugatról védő Nádor-vonal és a keleti irányból védő Vág-vonal kiépítését. Az Ó- és Újvár helyrehozatala mellett a terv tartalmazta a Duna jobb partjának erődítési elképzeléseit is. A már meglévő jobbparti hídfőerőd a Szent Péter palánk (a későbbi Csillagerőd) mellé két másik fa-föld szerkezetű erődöt is terveztek.
Közben az osztrák csapatok több támadást intéztek a vár ellen, de ezek sorra kudarcot vallottak, a szabadságharc utolsó katonai összecsapására szeptember 25-én Ószőnynél került sor. Az osztrák hadvezetés végül arra a következtetésre jutott, hogy csak hatalmas anyagi és emberáldozatok árán tudná elfoglalni a várat, azért a patthelyzet feloldására újból tárgyalások kezdődtek. A vár átadásának feltételeit tartalmazó "hódolati szerződést" szeptember 27-én Harkálypusztán, Haynau hadiszállásán írták alá. Az egyezményből kimaradt az általános amnesztia, viszont a várőrség, illetve az erődben tartózkodó személyek számára biztosította a közkegyelmet. (Ezek a menlevelek a megtorlás idején sok ember életét mentették meg, egyebek között Jókai Mórét is. Az erődrendszer története – erod.hu. ) A katonaság a fegyver letétele után szabadon elvonulhatott, a tisztek kardjaikat is megtarthatták, s aki úgy kívánta, külföldre távozhatott. A vár átadása Klapka utolsó seregszemléje után, 1849. október 2-án kezdődött meg, s október 4-én az utolsó egység is letette a fegyvert.
1939 szeptemberétől 1941 márciusáig az erőd menekült lengyel katonák szállása volt, ezt követően lengyel katonai internálótábor, majd munkaszolgálatos laktanya lett. A háború végén, a légitámadások idejére a környék lakossága a külső kazamatákat óvóhelyként használta. Az erőd 1945 és 1948 között szűrőtáborként működött: itt igazoltatták és osztályozták a nyugatról hazaérkezett katonákat és polgárokat. Helyiségeit ezután műhelyek, raktárak és szükséglakások céljaira vették igénybe MONOSTORI ERŐD A Monostori erőd – Közép-Európa legnagyobb újkori erődje – 1850 és 1871 között épült. Az UNESCO Világörökségi Várományosi Listáján szereplő, klasszicista stílusú hadtörténeti műemlék lenyűgöző látványt nyújt hatalmas, precízen faragott kövekből épített falaival, a védműveket borító 3-4 méter vastag földtakarójával és több kilométer hosszú földalatti folyosórendszerével (kazamata-hálózatával). Monumentális méreteit bizonyítják a következő adatok: az erőd 25 hektárt foglal el, teljes területe lőterekkel együtt 70 hektár, épületek alapterülete 25 680m2, a helyiségek száma 640.
Az építkezés várhatóan 2018 végén készül el, azonban meg kell várni, míg a felújított terekben olyan hőmérséklet és páratartalom alakul ki, mely nem károsítja a gipszmásolatokat. Az intézmény várhatóan 2019 közepén fogadhat látogatókat – ismertette a főépítész. Az 1900-as évek fordulóján olyan nagy jelentőséget tulajdonítottak az antik szobrászat teljességét bemutató másolatoknak, hogy a Szépművészeti Múzeum földszinti hatalmas csarnokait a másolatgyűjtemény befogadására tervezték meg. Az 1920-as évektől az eredeti műtárgyak vásárlása miatt a másolatok szerepe visszaszorult. A második világháború alatt nem menekítették biztonságosabb helyre a gipszeket, majd a megsérült alkotásokat a múzeum egyetlen felújítás nélküli helyiségébe, a Román csarnokba zsúfolták, illetve a tatai zsinagógába és a komáromi Igmándi erődbe szállították. Nemzetközi szinten az 1980-as évektől kezdődött meg a gipszmásolat-gyűjtemények rehabilitációja, az alkotások az oktatás és a tudomány számára is értékessé váltak.
A bécsi út lezárására két védművet is kialakítottak és megépítésre került az igmándi sánc is. A nagy erőkkel folytat ott erődítési munkálatokat az egyre gyakoribbá vált osztrák ágyúzások miatt meg kellett szakítani. Komárom térségében júliusban kétszer is megütközött a magyar és az osztrák fősereg, döntő siker nélkül. Az erősödő osztrák támadások sikeres előrenyomulást eredményeztek, és a magyar csapatok visszavonulva a Tiszánál próbálták megállítani a támadókat. Komáromban a Klapka vezette 18 200 fős védősereg, több mint 300 ágyúval magára maradva felkészült a város és az erőd védelmére. Az osztrákok kezdetben kisebb erőkkel /12 000 fő és 75 ágyú/ megfigyelő és blokkírózó tevékenységet folytattak az erősítés megérkezéséig. Klapka tábornok felmérve a kínálkozó lehetőséget, több sikeres kitörést hajtott végre, melynek során Pozsonyig, illetve Győrig tört előre, jelentős zsákmánnyal visszatérve. Az egyesített osztrák és orosz csapatok döntő vereséget mértek a magyar főseregre, és az augusztus 13-i világosi fegyverletételt követően jelentős erőkkel Komárom ellen indultak.
Az épületeket és a tartozékokat elárverezték. A XIX. század elején viszont megkezdődtek a napóleoni háborúk, az osztrákok figyelme ismét Komáromra irányult. 1807-ben I. Ferenc császár parancsára elkezdték újjáépíteni az Öreg- és Újvárat. Komárom ismét katonaváros lett. A NÁDOR VONAL A Nádor-vonal, egy védelmi vonalat jelent, amely a Duna és a Vág közötti térség védelmére épült. A hat, sánccal összekötött bástya kezdetben földből épült. 1833-tól 1847-ig kővel és téglával átépítették, megerősítették. Az ötszög alakú bástyákat erődfalak és védművek kötötték össze. A bástyákban és az összekötő falakban kiépített kazamaták hossza megközelítőleg 5 km. A gyalogsági fegyverek számára kialakított lőrések nagy száma és a hatalmas szálláshely-kapacitás egyaránt arról tanúskodik, hogy a Nádor-vonal a XIX. századi erődépítészet remeke volt. CSILLAG ERŐD A Csillag erőd – melynek elődje a török kori Szent Péter palánk – az Öregvár keleti bástyájával szemben fekszik. Pállfy Miklós főkapitánysága alatt, 1568-ban kezdték építeni.