1997-05-01 Ady és az Isten Ady világnézete, istenfogalma. 1996-06-04 József Attila istenképe a "Bukj föl az árból" és más versei tükrében - 1995-04-01 "ját szemem láttára átalakulok" József Attila 1935 augusztusi fordulatáról "Hiszek hitetlenül Istenben... ": Ady istenhite A témával kapcsolatban megemlített versek (NEM elemzés! ): Hiszek hitetlenül Istenben, stb. "Uram, ajándékozz meg csekélyke magammal engem" József Attila vallástalan önteremtő hite. A transzcendencia-élmény formája; J. A. transzcendencia-modelljei; Identitás és Isten-fogalom 1925 után: Tiszta szívvel; Isten(Mikor a villamos... ); Isten (Láttam Uram, a hegyeidet... ) Élet, halál, Isten Ady Endre istenes versei Balassi Bálint istenes versei Isten közelében Reményik Sándor vallásos lírájáról Egy új sorsköltészeti antológia: A magyarokhoz - Magyarság- és istenes versek az Ómagyar mária-siralomtól Trianoig és napjainkig. Az Istenség és Berzsenyi Berzsenyi Dániel: Fohászkodás Előszó József Attila istenkereső új versei elé istenes versek József Attila Isten-élménye Isten-kép, istenes versek J. költészetében.
Benne: B. B. : Az te nagy nevedért... c. versének és az LIV. zsoltárnak összehasonlítása, valamint a szarvas-motívum: XLII. zsoltár és B. : Psalmus XLII. 2008-05-01 A hübrisz zsoltárai Nemes Nagy Ágnes: Kiáltva, Patak 2007-05-01 Aki "nagyon sújt és szeret" Utassy József istenes verseiről 2006-07-01 Ady beszédmódja az istenes versekben Istenhez hanyatló árnyék; Szent Lehetetlenség zsoltárja 2005-03-01 Ady Endre: Hiszek hitetlenül Istenben verselemzés-értelmezés. Közelítés Ady istenes verseihez, "hitetlen hit"-éhez. 2005-02-01 Ady Endre Isten-élménye esszé 2005-01-01 "Fogj össze, formáló alak" - Istenesség és bűntudat József Attila verseiben. 2001-12-01 Séta Ürlevédiából égi Mandzsúriába Transzcendens verselés Gyurkovics Tibor istenes verseivel. 1999-12-01 "Egyetlen tornyos sziklaszál: az Isten" Vallásos alapélmények a klasszikus erdélyi lírában (Áprily Lajos, Reményik Sándor, Tompa László), és (Dsida Jenőn át) az újabb mai költészetben 1999-01-01 Gondolatok József Attila istenes verseiről Isten/1924/, Nem emel föl/1937/.
Nővére Jolán, édesanyjuk halála után (1919) magához veszi két fiatalabb testvérét. József Attila: Az Isten itt állt a hátam mögött Az Isten itt állt a hátam mögött s én megkerültem érte a világot …………………………………………… Négykézláb másztam. Álló Istenem lenézett rám és nem emelt föl engem. Ez a szabadság adta értenem, hogy lesz még erő, lábra állni, bennem. Úgy segített, hogy nem segíthetett. Lehetett láng, de nem lehetett hamva. Ahány igazság, annyi szeretet. Úgy van velem, hogy itt hagyott magamra. Gyönge a testem: óvja félelem! De én a párom mosolyogva várom, mert énvelem a hűség van jelen az üres űrben tántorgó világon. 1937. okt. Ima Weöres Sándor verse Köszöntelek a folyók zúgásával, a felhő-arcú hegyekkel, a hegy forma fellegekkel, a gong-alakú csillagokkal, köszöntelek a szivárvánnyal, az éj minden tüzével, és végül az ámulatos nap-ragyogással: mind a tiéd! valamennyiben itt vagy, akkor is, ha szenderegsz és úgy is, ha leszállsz hozzánk váratlanúl s a teremtmények seregének megvilágítod újra meg újra kerek pajzsaidat, eleven mezőkön és rideg mérföldköveken heverőket, egyszerűségük örök titkában, nyíltságuk rejtelmében, miket állandó ittlétük miatt oly könnyen, szűntelenül feledünk.
1986. április 26-án hajnali 1 óra 24 perckor robbanás történt a Kijevtől 120 km-re lévő csernobili atomerőműben. A katasztrófa áldozatainak számát még ma sem tudjuk pontosan. Csernobil az emberi felelőtlenség örök szimbóluma. A baleset következtében független szakértők tanulmányai szerint mintegy százezren haltak meg, és máig több százezer ember szenved krónikus betegségekben. A kiszabaduló radioaktív szennyezés egész Európát sújtotta, és vannak területek, ahol még most is érezteti hatását. A Csernobilban használt reaktor RBMK típusú, ezt a típust a Szovjetunió a katonai célú, plutóniumtermelő reaktorokkal szerzett tapasztalatai alapján fejlesztette ki. A konstrukciónak számos előnye van: elvileg bármekkora RBMK blokkot lehet építeni, és a csöves szerkezet miatt az üzemanyagcsere a reaktor leállítása nélkül is lehetséges. A grafit moderátor miatt az RBMK a hasadóanyagot jobban hasznosítja, mint más reaktorok. A fent említett előnyök ellenére a volt Szovjetunión kívül sehol a világon nem építettek ilyen erőműveket, mert súlyos biztonsági hiányosságai vannak.
Az erőmű látképe északnyugatról, Pripjaty felől, 2007. A csernobili atomerőmű (teljes eredeti nevén: Csernobili Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőmű, oroszul: Чернобыльская атомная электростанция имени Владимира Ильича Ленина, rövidítve: ЧАЭС, ukránul: Чорнобильська атомна електростанція імені В. І. Леніна, rövidítve: ЧАЕС) az egykori Szovjetunió, ma Ukrajna területén található az ukrán–fehérorosz határ közelében. 25 kapcsolatok: A csernobili atomerőmű-baleset áldozatainak listája, Anatolij Sztyepanovics Gyatlov, Atomerőművek listája, Csernobil, Csernobili atomerőmű-baleset, Csisztohalivka, Dnyeper, Enerhoatom, Halálozások 1995-ben, Kopacsi, Ljubov Makarivna Szirota, Pripjaty (folyó), Pripjaty (Kijevi terület), Rozszoha, S. T. A. L. K. E. R. : Clear Sky, S. : Shadow of Chernobyl, Szlavutics, Ukrajna, Ukrajna növényvilága, Ukrajna történelme, Valerij Illics Hodemcsuk, Vörös-erdő, Vilcsa, 2016, 30 km-es zóna. A csernobili atomerőmű-baleset áldozatainak listája A mentésben részt vevő tűzoltók emlékműve Csernobilban 1986.
2022. márc 9. 6:14 Az orosz hadsereg már a háború első napjaiban elfoglalta a csernobili erőművet, amit pillanatnyilag is az ukrán személyzet felügyel /Fotó: Northfoto Az egykori ukrán atomerőmű, Csernobil egyre inkább elszigetelődik a külvilágtól, mióta az orosz egységek elfoglalták – közölte kedden a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség. A tájékoztatás szerint a létesítmény mintegy 210 technikusa és helyi biztonsági személyzete csaknem két hete folyamatosan szolgálatban van az atomerőműben, mert az orosz irányítás alatt nem történt műszakváltás. Van vizük és élelmük, de a helyzetük egyre romlik. ( A legfrissebb hírek itt) Ráadásul a NAÜ már nincs kapcsolatban a létesítmény megfigyelő berendezéseivel, amelyek biztosítják, hogy minden nukleáris anyag a helyén van Csernobilban. A csernobili atomerőmű radioaktívhulladék-kezelő üzemének állapotát felügyelő biztonsági megfigyelő rendszer ugyanis részben arra is szolgál, hogy megmutassa, mi történik az erőműben lévő hasadóanyaggal, például mozgatják-e azt bárhova.
A nukleáris romok önfenntartó hasadása már régóta kísérti Csernobilt. Amikor a negyedik blokk reaktorának magva megolvadt 1986. április 26-án, majd az urán tüzelőrudak cirkónium burkolata, a grafit vezérlő rudak és a tüzet eloltó homok rárakódtak a magra. Ezek lávát képezve átfolytak a reaktorcsarnok alagsori helyiségeibe, és olyan anyaggá keményedtek, mely 170 tonna, mai napig sugárzó uránnal van megterhelve. A robbanás után a reaktorra először egy acélbeton burkolatot helyeztek, amely még beengedte az esővizet. Ez lassította valamennyire a neutronokat és növelte a hasadást. Emiatt gadolínium-nitrátos öntözőberendezéseket telepítettek a burkolat tetejére, ami viszont nem éri el az alagsori helyiséget. 2016 novemberében egy új réteget építettek a burkolat fölé. Az 1, 5 milliárd eurós struktúra lezárja a burkolatot és távol tartja az esőt. Telepítése óta a neutronszám a menedékhely legtöbb területén stabilnak tűnt. Négy év alatt ennek ellenére megkétszereződött a neutronszám. A mechanizmust, mely ezt okozza, még nem tisztázták.
A társult tagok tagdíjat fizetnek, részben használhatják a CERN infrastruktúráját és képviseltetik magukat a bizottságokban, de szavazati joggal nem rendelkeznek. A társult tagok egy szinttel vannak az olyan országok alatt, mint Oroszország, az Egyesült Államok és Japán, amelyek megfigyelői státust élveznek, ami lehetővé teszi számukra a CERN-nel való tudományos együttműködést. (MTI) orosz ukrán háború orosz-ukrán konfliktus Csernobil atomerőmű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség aggodalom