2020. január 1-én publikáltunk egy cikket "11 ok, amiért örülünk 2020-nak" címmel, aztán jött a koronavírus-járvány. Megnéztük, mi valósult meg a vírus előtti idők várakozásaiból. Az emberek szeretik a jóslatokat, ráadásul ezeknek általában túl nagy tétjük nincsen. Nem véletlen, hogy a különböző politikai és gazdasági elemzők és beszélő fejek annyira szeretnek konkrét jóslatokba bocsátkozni: bármilyen hülyeséget is jósoljon az ember, ha nem jön be a dolog, azt utólag senki nem szokta számonkérni. 2020 minek az éve na. Simán megéri tehát sokak által teljesen valószínűtlennek gondolt, vagy bizonytalan kimenetelű dolgokban jósolni – hiszen ha véletlenül fején találjuk a szöget, évekig mi lehetünk "Az Ember, Aki Megmondta, Amit Senki Más Nem Látott Jönni" – vesztenivaló pedig nincs. Éppen ezért mi sem vetjük meg a jóslatokat – 2020 január elsején például megírtuk, minek fogunk örülni ebben az évben. Ugyan ezek inkább újságíróink személyes várakozásai, a 2020 decemberi Azonnali mégis úgy döntött, szembesíti önmagával a 2020 januári énjét.
Az indoklás szerint az elmúlt évszázad arra is rámutatott, hogy a nemzet megújulása többet jelent a puszta túlélésnél. A magyar szellemi és lelki termőképességnek köszönhetően az egész világ szemében elismert eredményeket mutathatunk fel a kultúra, a tudományos élet és a gazdaság területén. Végül azt írják, hogy az Országgyűlés a határozat elfogadásával nem pusztán a trianoni tragédiára emlékezik, és a magyar nemzedékek nemzethűsége előtt tiszteleg, hanem a térség népei felé tett új együttműködési ajánlat révén a közép-európai jövőt is szolgálni kívánjuk. 2020 - a szélsőségek éve | Kanizsa Újság. A javaslat pikantériája, hogy tavaly a Jobbik az Országgyűlésben és a Fővárosi Közgyűlésben is többször kezdeményezte, hogy a trianoni békeszerződés századik évfordulója alkalmából 2020-at nyilvánítsák Trianon-emlékévvé. Mindhárom idevágó javaslatukat leszavazta azonban a Fidesz-KDNP többség, ahogyan most az ellenzéki párt megismételt, ugyanerre vonatkozó indítványát sem vették napirendre, helyette benyújtották a sajátjukat.
Bank nyitvatartás Neckermann utazási iroda Forma 1 ma hánykor code
November 10-én megnyílt a Csodák Palotája a Camponában, Szabolcs Attila polgármester jelenlétében - adta hírül Budafok-Tétény honlapja. A XXII. Csodak palotaja budapest. kerület vezetője reményét fejezte ki, hogy az intézmény egy újabb színfolt lesz, ami látogatókat vonz majd a városrészbe, és megköszönte, hogy a megnyitóval egy időben a helyi iskolákból érkezett gyerekek ingyen igénybe vehették a játszóházat. Németh Zoltán helyi országgyűlési képviselő elmondta, hogy fontosnak tartja, hogy az ifjabb nemzedék játékos módon ismerkedjen meg a természettudományokkal, így például a fizikával, és kiemelte, hogy külön öröm számára, hogy Dél-Budán, Budafok-Tétényben erre lehetőség lesz. Kultúra | kép forrása: / Papp Tibor | 2012. 11. 11.
Már ekkor kilométeres sorokban vártak az emberek, hogy megnézhessék a hands-on kiállítást. A kiállítás két hétig tartott csupán, néhány napos szünettel, amikor az elromlott eszközöket javították. A nagy érdeklődésre tekintettel (és a befolyt díjaknak köszönhetően) a következő évben már a Vasas Sportcsarnokban került megszervezésre a kiállítás. A hat hétig tartó kiállítást 130 000 (közte számos külföldi) ember nézte meg. A nagy érdeklődésre tekintettel egy állandó helyszínt szerettek volna a rendezők. Ez a Rubik Nemzetközi Alapítvány támogatásával jött létre a budapesti Váci úton, a volt Könyvesház helyén, mintegy 1200 négyzetméteren. Az állandó kiállítás működtetésére a BSCA és Rubik Ernő, mint magánszemély megalapították a Csodák Palotája KHT-t. Néhány év után a működés már nem volt megoldható a kezdeti forrásokból. Dr. Csodák palotája budapest. Tamás István mérnök, közgazdász, az IBS rektora ekkor vált a társaság tagjává, és vállalta, hogy anyagilag és üzletvezetési szaktudásával is támogatja a továbbiakban a Palotát.
Bővebb információ>>