DUDA Ernő Igazgató Duda Ernő Magyarország legnagyobb független biotechnológiai cégének, a Solvo Biotechnológiai Zrt. -nek a társalapítója, elnöke és vezérigazgatója. Emellett a Magyar Biotechnológiai Szövetség alapítója és elnöke, illetve az Aquincum Inkubátor társalapítója és elnöke. A Szegedi Tudományegyetem címzetes docense, és több egyetemen is tanít biotechnológiát és vállalkozástant. Tagja a Magyar Innovációs Szövetség elnökségének, rendszeresen publikál és gyakran tart előadásokat konferenciákon és egyéb rendezvényeken. HAJDÚ Szabolcs Pénzügyigazgató Szabolcs, a Qualinnova Consulting Kft. Magyar Biotechnológiai Szövetség | Innoportal.hu. alapítója és senior tanácsadója, fő tevékenységei a kontrolling rendszerek, és likviditásmenedzsment rendszerek kiépítése. 2008 óta a SOLVO Biotechnológiai Zrt. pénzügyi igazgatója, korábban a Főszer-Elektric Zrt. pénzügyi igazgatója volt. Komoly tapasztalattal rendelkezik a likviditásmenedzsment rendszerek kiépítése, nemzetközi projektek menedzselése, belső fejlesztések koordinációja, tenderek menedzselése, cégegyesítési folyamatok vezetése, valamint társaságok képviselete területén.
BIOTECHNOLÓGIA - Tanulnád, de kérdéseid vannak? A génmódosított kukorica – az egyetlen Európai Unióban termeszthető génmódosított növény vetésterülete – az EU mezőgazdasági területének csupán 0, 21%-át teszi ki. Duda Ernő - Magyar Biotechnológiai Szövetség elnöke | Portfolio Rendezvények. A génmódosított növények termesztése továbbra is csak egy maroknyi országra korlátozódik világszerte, amelyek mindegyike erősen iparosodott, export-célú mezőgazdasággal rendelkezik. Az összes génmódosított növénnyel bevetett terület közel 90%-a hat Észak- és Dél-Amerikai országban található, 80%-a az Egyesült Államokban, Argentínában és Brazíliában. Egyetlen országban, az Egyesült Államokban termesztik a génmódosított növények több mint 50%-át. Indiában és Kínában a termőterületek kevesebb mint 3%-án termesztenek génmódosított növényeket. Nem jelent megoldást az éhínségre A Föld Barátai által készített tanulmány felfedi, hogy miközben a lakosság világszerte szenved az alapvető élelmiszerek magas árától, a biotechnológiai cégek rekord összegű nyereségekről számolnak be a génmódosított vetőmagok és a növényvédő szerek árainak exponenciális drágulása következtében.
A génmódosított növények globális elfogadása rengeteg pénzt hozna az ipar számára a vetőmagokra kivetett jogdíjakból és a felhasznált növényvédő szerekből, de Európa már tíz éve elutasítja a génmódosított élelmiszereket és növényeket – jelentette ki Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége – Föld Barátai Magyarország programvezetője. A biotechnológiai ipar hazugságokhoz folyamodik annak érdekében, hogy ránk kényszerítse termékeit. Ideje lenne, hogy végre beismerjék a génmódosítás európai kudarcát! – tette hozzá az MTVSZ programvezetője. Magyar biotechnológiai szövetség nyugdíjpénztár. AZ USA VEZET A GMO TERMESZTÉSBEN A génmódosított növényeket világszerte csak kis területen termesztik, és nagyrészt csak olyan országokban, amelyek a gazdagabb országok piacaira termelnek. Egyre több államban felismerik azt is, hogy a génmódosított növények nem hoznak hasznot a kis, családi gazdálkodóknak, s nem járulnak hozzá a szegénység csökkentéséhez sem. A génmódosított növények továbbra is csak a mezőgazdasági termelés csekély részét adják.
Dr. Dinnyés András Elnökségi tag Dr. Dinnyés András az embriológia, sejtmag átültetéses klónozás és őssejt területek kutatásával 1985-óta foglalkozik. Fulbright kutatóként az USA-ban a Smithsonian Institute-ban egér embriók vitrifikációs mélyhűtésén, majd a Connecticut-i Egyetemen laboratóriumi- és nagyállatok sejtmag átültetéses klónozáson dolgozott, ez utóbbit folytatva 2000-től a Roslin Intézetben a korábban "Dolly-t" a klónozott bárányt létrehozó csoportot vezette Sir Ian Wilmut irányításával. Magyar biotechnológiai szövetség alapítvány. A csoport sikeresen létrehozta a világon első génkiütött nagyállatot, egy bárányt, majd Európa első klónozott sertését. Magyarországra visszatérve megalapított egy akadémiai kutatócsoportot, mely Közép-Európa első klónozott egerét, majd nyulát is létrehozta. Jelenleg a Szent István Egyetem professzora. Az elmúlt hat évben az Utrechti Egyetem Állatorvosi Fakultásának is meghívott professzora volt. 2005-ben megalapította a BioTalentum Kft-t, amely 20 kutatóval biotechnológiai kutatásokat és szolgáltatásokat végez, beleértve genetikailag módosított laborállatok létrehozását (első hazai Talen knock-out egér megszületése, jelenleg CRISPR/Cas9 technológiai bevezetése), valamint egér, nyúl és humán pluripotens őssejtek létrehozását és differenciáltatását (neurális, szívizom és más sejttípusokká, 2D és 3D rendszerekben).
2009. 02. 11. | Tudatos Vásárló A Föld Barátai nemzetközi hálózat feltárta, hogy a génmódosított növények világszerte kudarcot vallottak, illetve rávilágított arra, hogy a biotechnológiai ipar manipulálta az európai termesztési adatokat, azért hogy növekedést mutasson ki. A "Kinek hoznak hasznot a génmódosított növények? Magyar biotechnológiai szövetség utca. " című, 2009. évi új tanulmány rávilágít arra, hogy milyen ellentmondások vannak az európai biotechnológiai lobbi szervezet, az EuropaBio által a génmódosított növények termőterületéről készített jelentésben. Az EuropaBio majdnem negyedével felduzzasztotta a 2008. évi adatokat, hogy leplezze a tényleges csökkenést. A félrevezető számokat arra használták a cégek, hogy a génmódosított növények termesztésének elterjedését szélesebb körűnek mutassák a ténylegesnél. A valóságban a fogyasztók ellenállása és a biztonságra odafigyelő európai kormányok hatására, a génmódosított növények termőterülete Európában évről-évre csökken, 2005 óta összességében 35%-os volt a visszaesés.
2018-ban a világ első 10 gyógyszere között 7 biotechnológiai eredetű volt. Ezek az előrejelzések és adatok egyértelműen alátámasztják a Richter stratégiai döntését a biotechnológiai portfólió kialakításáról, az új Biotechnológiai Üzem létrehozásáról. Felismerve a biológiai eredetű gyógyszerkészítmények közép-és hosszú távú jelentőségét, a Richter stratégiai döntést hozott arról, hogy belép erre az új, magas szellemi hozzáadott értéket képviselő területre. A klasszikus fermentáció terén az elmúlt 50 évben felhalmozott tapasztalatokra, valamint molekuláris biológiai tudásra alapozva 2006-ban hozta meg a vállalat a döntést, miszerint megkezdi a biotechnológiai gyógyszerek fejlesztését és gyártását. 2007-ben Németországban a Helm AG-vel közösen megalakult a Richter-Helm Biologics, a biotechnológia mikrobiális ágára specializálódott, rekombináns fehérjéket előállító korszerű üzem, amely kutatásfejlesztési, laboratóriumi és félüzemi kapacitásokat ölel fel. 2008-ban a Richter elindította azt a közel 30 milliárd forintos beruházást, amelynek keretében biotechnológiai úton előállított gyógyszeripari termékek fejlesztésére és gyártására szolgáló üzemeket épített Debrecenben.
Kenjük ki a kosárka formákat olvasztott vajjal, amennyiben szükségesnek érezzük. Szedjünk ki a tésztából nagyjából diónagyságú darabokat, majd egyenletesen oszlassuk el a tésztát a formákban. Mindegyik aljába helyezzük ízlés szerint baracklekvárt, majd öntsük rá a diós habot. Melegítsük elő a sütőt 180 fokra, ezután pedig helyezzük bele sütinket megközelítőleg 20 percig. Almás diós sütemény. - Amilyen egyszerű olyan finom. Amennyiben már megfelelően megsültek a kosárkák, akkor akár porcukorral is megszórhatjuk azokat tálaláskor. Mascarponés-diós rolád Hozzávalók (6 adag) A piskótához - 15 dkg finomliszt - 1 teáskanál sütőpor - 1 teáskanál szódabikarbóna - 1 teáskanál só - 18 dkg cukor - 3 darab tojás - 25 dkg sütőtök - 10 dkg dió - fahéj, szegfűszeg ízlés szerint A krémhez - 25 dkg mascarpone - 6 dkg vaj - 12 dkg porcukor - 1 csomag vaníliás cukor - 1 teáskanál vanília kivonat Először sütinkhez a piskótát érdemes elkészíteni. Forgassuk össze a száraz alapanyagoakt – a lisztet, a szódabikarbónát, a sütőport, a fahéjat, valamint a szegfűszeget és a sót.
Recept válogatás Napi praktika: hasznos konyhai trükkök, amiket ismerned kell Válogatásunkban olyan konyhai praktikákból szemezgettünk, amiket ti, kedves olvasók küldtetek be, gondolván, hogy mások is jó hasznát veszik a kipróbált, jól bevált trükknek. Többek között lerántjuk a leplet arról, hogy nem folyik ki a rántott sajt, mitől lesz igazán krémes a gyümölcsleves, és hogy mitől lesz szupervékony, szakadásmentes a palacsinta.