Igaz, a rendező a feleségével jóval szigorúbb volt, többet várt el tőle, mint a többi színésztől. Akkor is, amikor a nagy sikerű Szomszédokat forgatták, amit Horváth Ádám rendezett, Csűrös Karola pedig Etust játszotta. Férje neki találta ki a szerepet. Kiemelt kép: Smagpictures
A család nevében búcsúzó és az elhunyt rendező unokája, Ádám levelét felolvasó Naszlady Éva színésznő, rendező kiemelte: Horváth Ádám számos televíziós alkotásában, a tévéjátékokban, a minisorozatokban, a koncert- és színházfelvételeken, szilveszteri műsorokban tovább fog erre. "Nemcsak sikeres rendező volt, hanem emellett férj, apa, nagyapa, testvér, nagybácsi és végül dédapa is. Ott volt és segített, ha bármikor szükség volt rá, családon belül és kívül is, sokaknak pályájukon elindulni, sokan neki köszönhetik hírnevüket, karrierjüket. Humora, tartása, ereje, energiái, műveltsége mindig vele volt, emellett fekete ruhái, a cigarettától érces határozott hangja, szúrós vagy törődő tekintete is jellemezte" – tette hozzá. A Színház- és Filmművészeti Egyetem nevében beszélő Bárdos András újságíró hangsúlyozta: Horváth Ádám több ezer embernek tanította és sok milliónak mutatta meg, mi az az ízlés, a műveltség. A Szomszédok főszereplői is végső búcsút vettek Horváth Ádámtól - Hazai sztár | Femina. Úgy fogalmazott, hogy nyom csak a legnagyobbak után marad a tévében. Ilyen maradandó munkának nevezte a koncertközvetítéseket, Hofi Géza showműsorait, a Fából faragott királyfit Seregi koreográfiájával, a Nagy Imre-temetés televíziós közvetítését, a színművészeti televíziós képzés elindítását.
2007-ben Kossuth-díjjal tüntették ki több évtizedes nagy sikerű rendezői munkássága elismeréseként.
Főbb díjai: 1970: Balázs Béla-díj 1978: Érdemes Művész 1985: Erkel Ferenc-díj 1990: Kiváló Művész, TV kritikusok életmű-díja 2002: Magyar Köztársaság Középkeresztje 2007: Kossuth-díj 2006 2004 Életképek 7. 7 rendező rendező, forgatókönyvíró (magyar tévéfilmsorozat, 2004) forgatókönyvíró 2003 2002 Hofi tükre No. 2. Elhunyt Horváth Ádám - Budapest13. 9. 0 (magyar kabaréshow, 69 perc, 2002) Hofi tükre No. 1 10 (magyar kabaréshow, 78 perc, 2002) 1993 Szerep (magyar dráma, 46 perc, 1993) Alibi (magyar dráma, 32 perc, 1993) A tavalyi jobb volt (magyar szórakoztató műsor, 61 perc, 1993) 1992 1991 Rómeó és Júlia 8. 2 (magyar színházi felvétel, 141 perc, 1991) 1989 Bárdos Lajos (portréfilm, 41 perc, 1989) 1987 Szomszédok 8. 5 (magyar filmsorozat, 30 perc, 1987) Rigoletto (magyar operafilm, 114 perc, 1987) 1986 Mécsfény 8. 4 (magyar tévéjáték, 86 perc, 1986) 1985 Széchenyi napjai (magyar tévéfilmsorozat, 1985) 1983 Mozart: Requiem (magyar komolyzenei film, 56 perc, 1983) Márta (magyar operafilm, 156 perc, 1983) A nyomozás (magyar krimi, 1983) 1982 Szép szó (magyar portréfilm, 49 perc, 1982) A pártfogó 5.
Szakcsi Lakatos Béla a magyar és nemzetközi jazzélet kiemelkedő művésze. Kovács Andor együttesében tűnt fel, majd LDL triójával a Magyar Rádió versenyén első díjat kapott, 1970-ben a Montreux-i Jazz Fesztiválon való győzelemmel pedig megnyílt előtte a világ. A George Jinda és Chieli Minucci alkotta Special EFX szólistájaként tizenegy korongon szerepelt szerzőként és előadóként, majd saját szólólemezekre kötött szerződést az amerikai GRP kiadóval 1988-94 között (Sachi, Mystic Dreams, Eve of Chance, Straight Ahead). A hazai jazz-történetben a Rákfogóval, majd a Saturnusszal elévülhetetlen szerepe volt a fúziós jazz térnyerésében. Szakcsi Lakatos Béla - Nők világa. Ugyancsak a hetvenes években tanított a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazz-zongora szakán, ahol Keith Jarrett, Chick Corea és Herbie Hancock példája alapján a klasszikus zene és a jazz összefonására is hangsúlyt fektetett. Ennek keretében kezdte újra tanulmányozni Bachtól kezdve Bartók, Stravinsky, Schönberg és Webern műveit. A cigány folklór gyűjtésével és színpadi művekké formálásával is foglalkozott.
Hogyan maradjunk fiatalok lélekben és frissek szellemileg - és hogyan éljünk boldog, teljes életet? A Magas és Mély -ben Szakcsi Lakatos Béla nem tanácsokat ad - csak elmeséli, vele hogy voltak a dolgok és mikre jött rá tartalmas, alkotómunkával teli, hosszú életpályája során. Egy igazán izgalmas, improvizatív beszélgetés péntek este a Magas és Mély -ben - egy sokatlátott, nagyformátumú művésszel. Szakcsi lakatos béla. Magas és Mély: Szakcsi Lakatos Béla. M2 Petőfi Tv, péntek, 20:40.
Szakcsi azt mondja: gyerekkorában családjukban a pénz hiányát pótolta a sok szeretet. Édesanyja a nehézségek ellenére azon volt, hogy fia megvalósíthassa álmát, hogy zongoraművész lehessen - és mindenben támogatta. A dolgok azonban váratlan fordulatot vettek, mikor az ifjú Béla a konziban rájött: szereti a klasszikus zongorát - de másra vágyik. - Megismertem a jazzt - mondja - és már nem mentem a Zeneakadémiára. Vonzott az improvizáció. Hogy magadtól tudtál játszani. A jazznek ez a lényege, hogy improvizálsz. Igazából ez hódított el. Szakcsi elmeséli Annának, hogyan szippantotta be fiatal zenészként a jazz mellett a jazz-muzsikusok világa. Azt meséli: a magyar jazz a 8. kerületből indult el - szerinte ezért is roma származású a magyar jazz-zenészek 50%-a. Szakcsi Lakatos Béla rákezdett a "Piros volt a paradicsomra" a Magyar Zene Háza megnyitóján - videó - Infostart.hu. Maga Szakcsi 16 éves volt mikor bekerült az akkor 20 éves Pege Aladár zenekarába ( Kovács András volt a gitáros, Kovács Gyula a dobos) és egy csapásra befutott a jazz-szcénában. Hamarosan a vendéglátóipar keresett zongoristája lett, játszott a Moulin Rouge -ban, a Royal Pálmakertben és az Astoriában.
Aztán húszévesen kiment két és fél évre nyugatra is. Semmi nem volt eltervezett - hanem spontán így alakult. A jazz-zongorista játéka ÉS az élete is tele volt improvizációval. - Az improvizációt nem cserélném el semmiért sem - mondja ma is - hogy az ember a másodperc töredéke alatt dönti el, hogy merre megy, mit csinál, hogyan csinálja, kívülről tudja magát hallgatni - ami nagyon nagy dolog. Szakcsi Lakatos Béla | Cziffra György-emlékév. Az improvizáció az emberiség nagy ajándéka Istentől. Szakcsi szerint az improvizáció az egész életet áthatja: ott van a szerelemben, a családi életben és mindenütt - akár egy olyan interjúban is, mint amit a Magas és Mély -ben készítenek épp Annával. - Az improvizáció: rizikó, hogy nem mindig ugyanazt csinálod. És: az öröm, hogy nem mindig ugyanazt csinálod! - mondja Szakcsi - mert az emberiség 70%-a azt csinálja, amit nem szeret. És ez azért történik meg vele, mert a kellő időben - mikor már látta, hogy ez nem jó neki - nem tudott átülni egy mási asztalhoz. Hogy ne váljunk olyan ötvenessé, aki már nem is tudja megmondani, mit szeretne igazán?
Feltettem a sapkát, s akkor már megismert, aztán meg alig tudta abbahagyni az elnézéskérést. " Mottó! Bár a biztonság ígérete csábító, de tévútra vihet hosszútávon. Két dolog kell csupán ahhoz az élethez, amiben az ember azt csinálhatja, ami az álma: bátorság és nyitottság!