Utóbbit Közép-Európa legnagyobb összefüggő mozaikalkotásaként tartják számon. A neogótikus főoltár Del Amico Giuseppe, itáliai származású budapesti szobrász tervei alapján készült ruskicai márványból. Zsellér Imre mozaikképe a Zugligeti Szent Család-templom szentélyében. Közép-Európa legnagyobb összefüggő mozaikjaként tartják számon (Fotó: Zugligeti Szent Család-plébánia honlapja) A zugligeti Szarvas Gábor út 52. szám alatt álló templomot 1917. május 17-én, áldozócsütörtökön szentelte fel Csernoch János hercegprímás. A templom mellett hamarosan megépült az angolkisasszonyok nevelőintézete, melyben az 1927–28-as tanévben kezdte meg működését a Szent Család Leányinternátus, a korabeli feljegyzések szerint 45 bentlakó növendékkel. A Zugligeti Szent Család-templom bejárata fölötti dombormű Vass Viktor szobrászművész alkotása (Fotó: Both Balázs/) Budán tehát már 1917-től állt Szent Család-templom. A Szent Családra gondoltak akkor is, amikor nem sokkal később Pesten, az 1921-ben létesült Dalnok utcai helyi lelkészségnek titulust választottak.
Természetesen ezzel a templom építési költségei nagyban emelkednek. Ezért a fővárostól 500. 000 korona építési segélyt kérnek. A segély fejében kötelezik magukat arra, hogy elvállalják mindazokat a terheket, amelyek a fővárost, mint kegyurat terhelnék, abban az esetben, ha a főváros építtetné meg a templomot, vagyis gondoskodnak mindenkor a lelkész alkalmazásáról, az istentiszteletek megtartásáról és mindennemű egyházi funkcióról és biztosítják a templomnak és a hozzá vezető utaknak nyilvánosságát. " A zugligeti Szarvas Gábor út napjainkban a Szent Család-plébániatemplommal (Fotó: Both Balázs/) A főváros és a Kultuszminisztérium támogatásával hamarosan megindult az építkezés. A terveket neves építészmérnök, az ezekben az években igen foglalkoztatott Hültl Dezső készítette, aki a kereszthajós, neoromán stílusú épülethez az angolkisasszonyoknak az írországi Rathfarnhamban található kolostortemplomából merített ihletet. A templom gazdagon díszített ablakai, nagyszabású rozettája, a kereszthajók találkozásánál lévő mennyezetablak és a szentély Szent Családot ábrázoló hatalmas mozaikképe Zsellér Imre alkotásai.
Elsősorban a munkáscsaládok számára, a kőbányai plébánia területén 1924-ben kisegítőkápolna, majd 1929-ben önálló egyházközség és lelkészség alakult Szent Család titulussal, mely a Kada utca 25. szám alatti iskola két tantermét kapta meg kápolnának, s miután 1938-ban a főváros új iskolát épített, a régi iskola egész épületét a lelkészség vehette használatba. Máig itt működik az 1996 óta plébániatemplomi rangra emelt Külső-Kőbányai Szent Család-templom. A család éve kitűnő alkalom, hogy újra felfedezzük Budapest Szent Család-templomait, amelyek az elmúlt évszázadban annyi család számára nyújtottak erőforrást az élet viszontagságai között. A család mint az emberi lét természetes színtere egyben misztérium is, amelyhez e templomok művészeti alkotásait szemlélve közelebb kerülhetünk. Nyitókép: A Szent Család szobra a Terézvárosi Szent Család-templom homlokzatán (Fotó: Both Balázs/)
Ez rendkívül nehéz feladat elő állította a tervező műépítészt, mert a hatalmas, mintegy kétezerötszáz hívő befogadására készülő templomot egy keskeny frontú, három oldalról körbeépitett szűk területre kellett beszorítani. " A Terézvárosi Szent Család-templom homlokzata napjainkban. A templom hangsúlyos eleme az angliai gótikára utaló, Magyarországon nagyon ritka, Tudor-íves ablak (Fotó: Both Balázs/) Korabeli sajtóhírek szerint a lehetséges helyszínek között a Lendvay utca 2., a Vilma királyné út 8. és az Andrássy út 106. is felmerült. Végül a Szondi u. 67. alatti telken 1930. szeptember 28-án tették le a majdani templom alapkövét. Az épület terveit Fábián Gáspár építészmérnök készítette. Fábián jelentős építész volt, főműveként a székesfehérvári Prohászka Ottokár-emléktemplomot tartják számon, de Budapesten is fontos épületeit találjuk, így Budán, a Villányi úton a Szent Margit Gimnázium épületét, Ferencvárosban pedig a Haller téri plébániatemplomot. A kicsivel több mint egy esztendő alatt elkészülő templomot 1931. november 15-én szentelte fel Breyer István segédpüspök.
A templomiroda (plébánia-hivatal) címe: 1064 Bp., Szondi u. 67. Nyitvatartás: A gyóntatás rendje, a templom és az urnatemető nyitva tartása. Napközben a templom előtere nyitva van az imádkozni betérők előtt. Ügyintézés a plébánia irodájában. További információk: Parkolás: utcán fizetős A tartalom a hirdetés után folytatódik Az oldalain megjelenő információk, adatok tájékoztató jellegűek. Az esetleges hibákért, hiányosságokért az oldal üzemeltetője nem vállal felelősséget.
Az egyházközség álma kezdettôl fogva egy új, nagy templom építése volt. A Vilma királyné úton (Városligeti fasor) telket vásároltak templom és kultúrház építéséhez, de építési engedélyt nem kaptak. A Szondi utca egy jóval kisebb területével kellett megelégedniük. A templom építésénél figye-lembe kellett venni, hogy a házak nem a templom köré épülnek, hanem a templomot kell a szűkös területen a házak közé beilleszteni. 1930. szeptember 28-án szentmisével egybekötött alapkôletételi ünnepség volt. A templomot Fábián Gáspár tervei alapján építették fel, angol késô gótikát utánzó stílusban. Gótikus oltárait is Fábián Gáspár tervezte, a fôoltár fölött hatalmas üvegmozaik ablak helyettesítette az oltárképet. Az elkészült templomot 1931. november 15-én Dr. Breyer István segédpüspök szentelte fel. 1933-ban az egyházközség plébániai rangra emelkedett, elsô plébánosa Sármány Ferenc lett. 1942-ben, építésének 10-ik évfordulóján elkészült az orgona is. A II. világháborúban súlyos károkat szenvedett.
Adatok Címe: 1062 Bajza u. 56. Történet Az I. világháború után a fôváros lakóinak a száma jelentôsen megnövekedett. A benépesedett perifériák jobb lelkipásztori ellátására született meg a kisegítô kápolnák létesítésének a gondolata. Ennek megszervezôje Samassa Adolfné sz. Désy Anna volt; 24 kisegítô – és szükségkápolnát szervezett, mindegyiknek 1-1 virág nevét adta. A Dalnok utcai lett az Ôszirózsa Kisegítô Kápolna Egyesület. 1921-ben Hermann Mária csekély térítés ellenében felajánlotta a Dalnok utca (Székely Bertalan utca) 25. sz. alatti házának istállóját kápolna céljaira. 1921 szeptemberében elkezdôdtek a helyreállítási és átalakítási munkálatok. A pénzt gyűjtésbôl teremtették elô. 1921. december 18-án áldotta meg Lorenzo Schioppa pápai nuncius. Elsô lelkésze Sármány Ferenc volt. A kápolna a terézvárosi templom kihelyezett lelkészsége, majd a hívek számának növekedésével 1922-ben önálló lelkészség lesz. Már az elsô években nyilvánvalóvá vált, hogy a kápolna kicsi az egyre növekvô szá-mú hívô számára, és a hitélet nyomán kialakuló hitbuzgalmi egyesületeknek is szükségük volt helyre, ahol összejöveteleiket tarthatták.
A gyönyörrel fogsz fekünni, A gyönyörrel ébredezni, S elmúlt napjaid keserve, Boldogságba eltemetve, Mint regében ó csoda Vissza fog mosolygani, S több örömnek lesz oka. Nézz körül s ha tartja kedved, E gyönyörfa és ama lak Bús viránynak mezején Mind reád vár, mind sajátod, S boldog alkotójok – én. (Vörösmarty Mihály: 1800, Kápolnásnyék – 1855, Pest) Nádai Nikolett
Értékelés: 3 szavazatból Vörösmarty a 16. századi Árgírus királyfi széphistóriájából alkotta meg a magyar romantikus drámairodalom legnagyobb művét. A szegedi előadás fiatalokat megszólító színpadi verzió. A televíziós változat túl megy az előadás rögzítésén, a kamera a színfalak mögé tekint és megszólít Csongort és Tündét, ördögöt és boszorkányt, és persze a rendezőt is. A színházi előadást Bodolay rendezte. Vörösmarty Mihály és a Csongor és Tünde -. Stáblista: Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Számára a pénz tündérhon. Az ötödik felvonásban Csongor újra találkozik a vándorokkal. Végkicsengése: minden út tévút volt. A pénz, a tudás és a hatalom önmagában nem tehetik boldoggá az embert. Az öncélú okoskodást, filozofálást mutatja Vörösmarty céltalannak, oktalannak. Az Éj monológja a semmit jeleníti meg. Kozmikus távlatba helyezi a művet. Semmi nem volt és semmi nem lesz. Minden múlandó, az emberi élet pillanatnyi és hiábavaló. Vörösmarty mihály csongor és tünde tartalom. A világ a teremtés sötétségéből a pusztulás sötétségébe tart. Csongor járt a hajnal és az éj birodalmában, Ledér szobájában és a csodakútnál. (Mirigy Ledér alakjával szeretné Csongort letéríteni az útjáról. ) Mirigy bosszúja érthető, hiszen lányának férjként Csongort szerette volna. Mesei motívum, de fájdalmasan valóságos az ördögfiak marakodása az örökségen. Csongor ellopja ezen örökséget, minek révén közelebb jut kedveséhez. Nem találja meg a szeretett lányt, csalódva, fáradtan visszatér saját kertjébe. Csodapalota épül kertje közelében. Tünde lemond a tündéri létről és földi együttélésben kell, hogy megtalálják a közös boldogságot.
Csongor visszatér a hármas keresztúthoz és újra találkozik a vándorokkal, de csalódva találja őket. A három vándor megszállottsága, és kudarca a boldogságkeresés három tévútját mutatja. A cselekmény helyszíne: két fő helyszínen játszódik: a "két világszint" az ég és a föld, és az égi és földi szintek: a kert, a hármas út vidéke, a Hajnal és az Éj országai, a szoba, mirigy udvara, a Varázskút környéke. Emiatt a művet kétszintes drámának is tekinthetjük, mert párhuzamosan két helyszínen játszódik. Népi elemek és népmesei motívumok is megjelennek: Balga és Ilma, a három ördög, a három vándor és a hárma út népmesei motívuma. Könyv: Csongor és Tünde ( Vörösmarty Mihály ) 317864. Vörösmarty szerint az ember is kettős lényegű: egyaránt képes a jóra és a rosszra, s ez határozza meg az igazi lényegét. A szerencsés vég ellenére a művet mélabú, szomorúság, melankólia hatja át. Tanító, példázatjellegű.