Az utóbbi évek szélsőséges időjárása miatt egyre több gondot okoz egész Szabolcs-Szatmár Bereg Megye területén, különösen a települések belterületén a csapadékvíz elvezetés kérdése. Tavasszal és a tél enyhébb napjaiban lehulló nagymennyiségű csapadékvíz következtében fellépő csapadékvíz-elvezetési problémák miatt 2010. évben számos panasz érkezett a Kormányhivatal jogelődjéhez a Közigazgatási Hivatalhoz. .: Csapadékvíz-elvezetés - Mesterajánló - megbízható kivitelezők :.. Az érkezett bejelentések legtöbbje arról tanúskodik, hogy az esőzések a csapadékvíz-elvezető rendszerek elavultsága, karbantartásuk hiánya vagy az anyagi források elégtelensége miatt jelentős anyagi kárt okoznak a lakosságnak, sok helyen a gazdálkodó termelők megélhetését, otthonuk biztonságát veszélyeztetik, életkörülményeik jelentős romlását idézik elő. A legtöbb esetben a bejelentő ügyfél azért fordul a Kormányhivatalhoz, mert ebben látja a végső megoldási lehetőséget, ugyanis helyi szinten a kérelme benyújtását követően sokszor hónapokig sem kap választ, vagy a kapott válasszal nincs megelégedve, úgy érzi, hogy érdemi intézkedés nem történik, gondjával nem foglalkozik a helyi önkormányzat.
Az olyan autoimmun-betegségek, mint a Myasthenia gravis (MG), szintén kóros izomgyengeséggel, bénulással járhat. Az izombénulás korai tünetei Amennyiben tartós zsibbadást, izomgyengeséget, átmeneti mozgásképtelenséget tapasztal, forduljon orvoshoz! Az alacsonyabban fekvő területek (alagsorok, pincék, szuterének, mélygarázsok, stb. Csapadékvíz Elvezetés Szabályai. ) elöntése sok esetben jelentős vagyoni károkkal jár, mindamellett a fertőzésveszély komoly kockázatával is számolni kell. A szennyvíztisztító-telepre érkező keverékvíz hidraulikailag túlterheli azt, kimossa a tisztításhoz használt baktériumokat, így károsítja a szennyvíztelep tisztítási mechanizmusát és technológiáját, ezáltal veszélyezteti a telep hatékonyságát. Ugyanakkor, ha a szennyvíztelep kapacitását meghaladó mértékű keverékvíz jut a telepre, és annak megfelelő minőségű megtisztítása már nem végezhető el, akkor a telep nem megfelelő minőségű tisztított vizet bocsát ki, amely a környezetbe kerülve szennyezi és károsítja a természeti értékeinket, vizeinket.
Köztudomású tény, hogy a helyi önkormányzatok felett a törvényességi felügyeletet a Kormányhivatal látja el, így logikusnak tűnik az ügyfél szempontjából a helyi önkormányzat tétlensége esetén a felettes szervéhez fordulni és kérni, hogy kötelezze az adott település önkormányzatát, a polgármestert arra, hogy a problémát a csapadékvíz-elvezető rendszer kitisztításával, kiépítésével, kibővítésével vagy egyéb módon oldja meg. Erre azonban a hatályos jogszabályok nem adnak hatáskört a Kormányhivatalnak. A vízgazdálkodással, a csapadékvíz-elvezetéssel kapcsolatban irányadó jogszabályok, mindenek előtt a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 16. §-ának (1) és (5) bekezdése értelmében: "A vizek kártételei elleni védelem érdekében szükséges feladatok ellátása – a védőművek építése, fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a védekezés – az állam, a helyi önkormányzatok, illetve a károk megelőzésében vagy elhárításában érdekeltek kötelezettsége. " Ezen túlmenően a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.
Másik esetkör, amikor a kérelmet benyújtó ügyfél ingatlanán azért áll a csapadékvíz, mert a szomszédos ingatlantulajdonos az ingatlanán vagy az előtt található csapadékvíz-elvezető árkot nem tartja karban, az begazosodik, megtelik és akadályozza, hogy a kérelmező ingatlanáról megfelelően elvezethető legyen a csapadékvíz. Ebben a körben a gondot igazán a hatáskör megállapítása, illetve az eljárási kötelezettség megsértése jelenti a jegyzői hatóság szempontjából. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket. ) 22. § (1) bekezdése szerint a hatóság a joghatóságát – ezzel összefüggésben az alkalmazandó jogot -, valamint hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni. A Ket. 20. § (1) bekezdése szerint a hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén, valamint kijelölés alapján köteles eljárni. A Ket. § (2) bekezdése szerint, ha a hatóság eljárási kötelességének a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, a felügyeleti szerv az erre irányuló kérelem megérkezésétől vagy a hivatalos tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül kivizsgálja a mulasztás okát, és – az ügyfajtára irányadó ügyintézési határidő és a döntés-előkészítés fokának figyelembevételével megállapított – határidő tűzésével a mulasztó hatóságot az eljárás lefolytatására utasítja.
Szerző: 2017. szeptember 21. | Frissítve: 2021. szeptember 13. Forrás: Sokszor nem egyértelmű, hogy a hagyományostól eltérő családmodellben hogyan járnak a gyerekek után a pótszabadságok. Azt egyértelműen szabályozza a Munka Törvénykönyve, hogyan alakulnak a gyerek utáni pótszabadságok a szülők számára. Így egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után összesen hét munkanap pótszabadság jár a szülőnek a születéstől a gyerek 16 éves koráig. Fogyatékos gyermek esetén a pótszabadság két munkanappal nő. De mi van olyankor, hogyha felborul a hagyományos családmodell és nem egyértelmű, kit is kell szülőnek tekinteni? Ennek járt utána az. Mi van olyankor, hogyha válás után az anyához odaköltözik a barátja, akire a gyerek már-már nevelőapaként tekint? Őt is megilletné a pótszabadság? (Eláruljuk: nem. Magyarázat lentebb. ) A törvény Záró rendelkezései szerint a munkajogi rendelkezések alkalmazásakor a szülő azt a gyermeket veheti számításba, akit a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevel vagy gondoz.
Ez a mérték fogyatékos gyermekek esetében gyermekenként két munkanappal nő. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. A gyermekek (aki a saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek) után járó pótszabadság mindkét szülőt külön-külön megilleti (így nem kell nyilatkozni arról - ahogyan korábban -, hogy melyik szülő vállal nagyobb szerepet a gyermek nevelésében, gondozásában). Fogyatékos gyermek az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra. Szülő a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, továbbá az együtt élő házastárs / az, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van / a gyám / a nevelőszülő és a helyettes szülő / gyermekét egyedül nevelő munkavállaló: aki gyermekét saját háztartásában neveli és hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa.
Tehát nem elsősorban a vérségi kapcsolatnak lesz jelentősége. Az alábbi személyek vehetik igénybe a szülőknek járó munkajogi kedvezményeket: a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs; az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van; a gyám; a nevelőszülő; a helyettes szülő (ő csak abban az esetben, ha a családtámogatási jogszabályok alapján is szülőnek minősül). A fenti felsorolásból jól látható, hogy ha a gyermeket a vérszerinti édesapa (Y. úr) neveli, mert édesanyja évekkel azelőtt különköltözött, és a hosszú ideje együttélő barátnője a gyermekről anyaként gondoskodik, a barátnő pusztán e minőségében nem jogosult a gyermekek utáni pótszabadságra. A pótszabadságra való jogosultsággal kapcsolatban gyakori tévedés forrása, hogy a régebben (2012. január 1. előtt) hatályos szabályozás szerint csupán az egyik, mégpedig a szülők döntése alapján gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt illette meg a pótszabadság.
Részlet a válaszból Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2012. március 19-én (66. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1264 […] Mt. 132. §-ának 2012. január 1-jétől hatályos (2) bekezdése szerint mindkét, munkaviszonyban álló szülőt a saját munkaviszonyában megilleti a gyermek után járó pótszabadság a 16 évesnél fiatalabb gyermekei után, utoljára a 16. életév betöltésének évében. Egy gyermek után két, két gyermek után négy, három vagy több gyermek után összesen hét munkanap pótszabadság […]
Ebben az időben az a munkáltató, aki pótszabadságot adott ki a munkavállalónak, igazolni kérte, hogy a munkavállaló házastársa, párja nem vesz igénybe a saját munkáltatójánál pótszabadságot. Annak ellenére azonban, hogy 2012. óta mindkét szülő alanyi jogon jogosult a pótszabadságra - amennyiben esetükben megvalósulnak a szülőség fenti kritériumai -, még mindig előfordul, hogy a régi szokás továbbéléseként a munkavállalótól bekérik az említett igazolást. Ma már ennek semmilyen jogalapja nincs, így ez a gyakorlat helytelen. Kapcsolódó cikkeink:
Az Igazgatóság a benyújtási határidőt követő 15 napon belül gondoskodik a kimutatott összeg átutalásáról. Fiatal, föld alatt, vagy ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozó munkavállalók pótszabadsága A fiatal munkavállalót (18. életévét be nem töltött munkavállaló) továbbá, a föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár. A bírói gyakorlat szerint a fiatalkorúaknak járó pótszabadság a tizennyolcadik életévének betöltése után a naptári évből hátralevő, munkaviszonyban töltött időre - arányosan - azt a munkavállalót is megilleti, akinek munkaviszonya az említett életkorának elérése után keletkezett. (MK. 120. ) Egészségkárosodott munkavállalók pótszabadsága Évenként szintén öt munkanap pótszabadság jár a munkavállalónak, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, fogyatékossági támogatásra, vagy vakok személyi járadékára jogosult.