Mezőgazdaság és erdészet ágazat Ágazati alapvizsgán a Mezőgazdasági technikusok! Az új rendszerben előszőr vizsgáztak Mezőgazdasági technikusok az intézményben. A feladatok több szakmai területet érintettek. A portfólió védésen túl volt talajtani vizsgálat, növényi méret-meghatáro... Tovább... Kedves Gazdászok, Erdészek, Gépészek! Iskolánk szakmai utat szervez 2022. január 27-én Budapestre az AGROMASH EXPO-ra! Jelentkezni lehet: Szlota József igazgatóhelyettesnél emailben! Csak védettségi igazolvánnyal rendelkezők vehetnek rés... A fácánbefogás és a telepítés volt a szakmai gyakorlat programja Amíg a végzős vadgazdák fácánvadászat-gyakorlaton voltak, a 9-10. évfolyamos vadgazda technikusok az alapokat gyakorolták a Tarhosi Önkormányzat fácánnevelő telepén. Feladatuk közé tartozott a madara... Kiválóan szervezett Pályaorientáció nap a Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában! A GFE Technikum is meghívást kapott a rendezvényre. Mezőgazdasági, agrárgépészeti, erdészet és vadgazdálkodási, vendéglátóipari, rendészet- közszolgálati és ipari gépészeti területtel ismerkedhettek... Márton nap az iskolában!
A mezőgazdasági ágazatban tanulókkal szakmai kiállításon vettünk részt május 5-én. Az idén 29. alkalommal rendezték meg az Alföldi Állattenyésztési Napok Szakkiállítás és Vásárt, a magyar mezőgazdasá... Csatlakozz Facebook oldalunkhoz
Tudjuk, hogy felelősséggel tartozunk elődeinknek. Örökségül kaptuk a szabadságot, amely számunkra természetesnek tűnik. Hőseink emlékének, önmagunknak és a jövő nemzedékének azonban mi tartozunk. Tartozunk azzal, hogy az adott lehetőségeinkkel élni merjünk, és okosan éljünk azokkal. Március 15-e egyik legfontosabb üzenete az, hogy hazánk és a nemzetünk érdekében összefogva, együttes erővel, egymást segítve haladjunk előre. Március 15-e azt üzeni, hogy: "Talpra magyar, hí a haza, itt az idő most, vagy soha! " örökséget hagyott ránk, melyet ápolni kötelességünk. Becsületbeli kötelességünk. Minden időben. Március 15 ünnepi beszéd iskola. Napjainkban is. Nemzeti öntudatunk egyik alapvető pillérjeként szolgál ez a dátum. 1848-ban új Magyarország született. A nemesség, a polgárság, a parasztság, az egész társadalom közös összefogásával, érdekegyeztető politikájával lefektették a polgári Magyarország alapjait. Az országgyűlésben az április 11-én meghozott törvények értelmében egy-csapásra Európa legkorszerűbb polgári demokráciáját hozták létre.
A 48-as forradalmárok tudták mit kockáztatnak, tudták mivel fizethetnek, a legdrágábbal, az Életükkel. Ennek ellenére sem hátráltak meg a Haza és a Magyarság előremozdítása érdekében. A kezdetben elért alkotmányos sikerek jogosan táplálták a reményt, hogy Magyarország független lehet nagyobb véráldozat nélkül, de ez hamar illúzióvá vált. Harc és csataterek alakultak ki szülőföldünkön, és a Magyarság felvette a harcot az elnyomó csapatokkal és küzdött függetlenségéért, küzdött szabadságáért, egységesen. Nagyon súlyos veszteségek és véráldozatok érték Hazánkat. A Forradalom leverését, a Szabadságharc elvesztését követő megtorlás hosszú évtizedekig gyógyíthatatlannak tűnő sebek tömkelegét ejtette a Magyarságon. Szerte Magyarországon és a Világban a kisgyermektől kezdve az idős aggastyánig március 15-én kokárdát tűz a Magyar ember a magyar a mellére, még ha külhonban a szomszédja nem is érti, miért teszi ezt. Március 15 beszédek. Nem azért teszi, hogy lássák, hanem azért, mert úgy érzi, hogy hőseink megérdemlik, azaz hazafiságból, tiszteletből!
Ezért nem értem meg a felvidéki magyarokat, hogy Dél-Szlovákiában miért volt alacsony a március 5-i parlamenti választásokon a részvétel. Minden normális demokratikus országban a polgárok azért választanak képviselőket, hogy helyettük a politikusok képviseljék érdekeiket, s ha kell, vállalják fel a politikai konfliktusokat is, ha egy-egy ügy megoldásával jár az. Netán lemondtunk volna közösségünk gyarapodásának lehetőségéről, vagy szülőfüldünk fejlesztéséről? Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kapcsán megkérdezném, elődeink véráldozata felesleges lett volna? Ezekre a kérdésekre mindenki adja meg magának a választ. Hájos Zoltán ünnepi beszéde március 15-én | Dunaszerdahelyi. Bízom abban, hogy a magyar közösség kitör a közönyből és a kishitűségből, a politikusok képesek lesznek a pártérdekek fölé emelkedni, és a magyar közösség érdekeit szem előtt tartva megállapodni. Csak az összefogás révén érhetjük el az egységes politikai érdekképviseletet, amely biztosítja a magyarok közösség létszámához mérten a parlamenti képviseletet a Felvidéken.
Az állam komolyan veszi, hogy fő feladata saját polgárainak szolgálata, és közös erőfeszítésünkkel meg kívánja teremteni annak feltételeit, hogy a 21. század európai polgáraihoz méltó módon éljünk, mind a szellemi, mind pedig az anyagi javak tekintetében. Kérdezhetjük, miért szükséges ez a nagy átalakítás? SZOLJON - Alternatív március 15-ei beszéd. Ma többen vitatják, egyesek támadják az átalakulás mértékét, mélységét, sőt, még irányát is. Sajnos a rendszerváltoztatás nem hozta meg azt a lelki, szellemi és anyagi megújulást, amelyre oly sokan vártak, vártunk. A politikai fordulat utáni 20 esztendő a legtöbb magyar állampolgár számára nem teremtette meg a munkájuk által joggal elvárható életkörülményeket, sőt a társadalom jelentős rétegeit taszította súlyos élethelyzetbe. Tömegeket ábrándított ki a politikából, sokaknak ingatta meg a demokráciába vetett hitét. Nemzeti és személyes szabadságunk valóságosan és döntően ma országunk pénzügyi, gazdasági helyzetén múlik. Ugyanis ma már magyar állampolgárként senki nem vitathatja a politikához, a lelkiismereti és szólásszabadsághoz való jogát!
Eltérő családi háttér, gyökeresen más életkörülmények, más gondolkodásmód, különböző karakterek. Valami mégis szorosan összefűzi őket: a legnemesebb hazaszeretet, a magyar nemzet szolgálata, a köz javáért való önzetlen munkálkodás. A gróf és a költő életét is feláldozta ezért. Szorosan összeköti hármukat 1848. Egy évszám és amit ez az évszám jelképez magyar történelmünkben. Gróf Batthyány Lajos és Horváth Boldizsár ezer szállal kötődik Vas megyéhez, utóbbi Szombathelyhez különösen is. Az 1807-ben született Batthyány, a reformkor egyik vezéregyénisége, Magyarország első felelős kormányának elnöke itthon volt megyénkben, sokat és szívesen időzött ikervári birtokán. Reformer politikai tevékenységét az 1839/40-es pozsonyi országgyűlésen kezdte, ahol a felsőházi nemzeti liberális ellenzék vezetője volt. KORMÁNYHIVATALOK - Vas Megyei Kormányhivatal - Hírek. Közéleti karrierjének csúcsát miniszterelnöki kinevezésével érte el 1848 március 17-én. Ez év nyarán, az első magyarországi népképviseleti országgyűlési választásokon a sárvári kerület képviselője lett.
A megalakított nemzetőrségbe nemcsak katonák jelentkeztek, hanem nemesek és polgárok is, magyarokon kívül más nemzetiségűek is a nemzetőrség tagjaivá váltak, akik vál-válvetve küzdöttek a szabadságért a diktatúrát megtestesítő Habsburgok ellen. Az 1948-49-es forradalom és szabadságharc résztvevői tanubizonyságot adtak hazaszeretetükről, bátorságukról, önfeláldozásukról és az összefogásról. Ha itt és most megjelennének az 1848-49-es forradalom és szabadságharc résztvevői, vajon mit kérdeznének meg tőlünk, vajon mit mondanának a március 5-i parlamenti választások végeredménye kapcsán? Netán elismerően szólnának? Megdicsérnének bennünket az összefogás terén mutatott példáért? Sajnos nem, úgy gondolom nincs mire büszkének lennünk, mert nem tudtunk magunknak, a felvidéki magyar közösségnek biztosítani a létszámához mért parlamenti képviseletet. Eddig ilyen kevés magyar parlamenti képviselője nem volt közösségünknek, mint a márciusi parlamenti választások során lett. Március 15 beszéd polgármester. Igaz a közösségünk érdekeinek döntéshozatalánál ott vagyunk a helyi önkormányzatokban, a megyei önkormányzatokban, viszont a parlamenti döntéshozatalban nem vehetünk részt a magyar közösség létszámához mérten.