Ezért hát a történelmet kellett vallatni. Így került a középpontba az egyetlen magyar eredetű szerzetesrend, a pálos rend alapítója, Esztergomi Özséb, akit már ősi idők óta boldognak neveztek, hivatalosan azonban nem iktatták a boldogok sorába. Az ügy érdekében megindult a római tájékozódás, itthon pedig újult erővel tanulmányoztuk a szentéletű rendalapító történetét. Lékai bíboros úrnak akkor az ünnepélyes boldoggá avatást nem sikerült elérnie. Viszont időközben az Apostoli Szentszék a régi hagyományt elismerve liturgikus szövegeket hagyott jóvá Boldog Özséb tiszteletére. Egyházközség - Boldog Özséb Plébánia. Az ő esetében tehát, mint maga a pálos rend is hangsúlyozza, újabb boldoggáavatási eljárásra már nincs szükség. Méltán lehet névadó szentje templomunknak is. Boldog Özséb a virágzó középkor nagyszerű alakja: hivatást kapott a remeteéletre, majd a közösségi szerzetesi életre. De már azt megelőzően is pap volt, mégpedig kiválóan művelt és odaadó lelkületű pap. A pálos rend nagy krónikása, Gyöngyösi Gergely Boldog Özséb hivatásának történetéről hitelesen ír.
Az építkezést az egyházközség kinevezett plébánosa Antal János vezette, a tervező Csaba László, a pénzügyi referens Vajk Gyula prépost, és a gondnok-mindenes Pozsár István segítségére támaszkodva. A hívők és a nem-hívők segítőkészsége, áldozatos munkája az építkezés minden mozzanatában megmutatkozott. Az új templomot 1987. Szeptember 13-án Paskai László érsek úr áldotta meg, mivel Lékai bíboros úr sajnos nem érhette meg a szívéből sarjadzott templom elkészültét. A templom-plébánia-közösségi ház épületegyütteséhez tartozó hatalmas Regnum Marianum fakereszt felállítására több, mint egy évtizedet kellett várniuk a hívőknek. A templom négy pontban alátámasztott különleges sátorra emlékeztető faszerkezetből áll, külső vörösréz borítással. Az oldalsó síkokat üvegfalak határolják. A stilizált román kapubélések, a nehéz rézborítású kapuk azonnal jelzik az épület templomfunkcióját. A belső tér az oltárra koncentrálódik, a mögötte felszökő falak a tekintetet magasba emelik. Címlap - palosrend.hu. A külső forma és a belső tér egysége az ókeresztény bazilikák időfölötti egyensúlyát idézi.
Nagyhétfő 18:00 Szentmise és elmélkedés Nagykedd Nagyszerda Nagycsütörtök 18:00 Szentmise az utolsó vacsora emlékére, lábmosás és szertartás Nagypéntek 18:00 Szertartás és kereszthódolat Nagyszombat 10:00-18:00 Szentségimádás a szentsirnál 20:00 Vigília szentmise, utána körmenet Húsvétvasárnap 08:00 Reggeli szentmise + ételszentelés 10:00 Ünnepi szentmise 12:00 Déli szentmise 17:00 Délutáni szentmise 19:00 Esti szentmise Húsvéthétfő 12:00 Déli szentmise
A kápolna működése nagyban hozzájárult a hívek összeismerkedéséhez és egybekovácsolódásához. Az új templom kül- és belföldi adakozások eredményeképpen, nagy mennyiségű társadalmi munkával segítve rohamosan épült. Az építkezést az egyházközség kinevezett plébánosa Antal János vezette, a tervező Csaba László, a pénzügyi referens Vajk Gyula prépost, és a gondnok-mindenes Pozsár István segítségére támaszkodva. A hívők és a nem-hívők segítőkészsége, áldozatos munkája az építkezés minden mozzanatában megmutatkozott. Az új templomot 1987. III. kerület - Óbuda-Békásmegyer | Békásmegyer-Pünkösdfürdői Boldog Özséb-plébánia. szeptember 13-án Paskai László érsek szentelte fel, mivel Lékai bíboros sajnos nem érhette meg a templom elkészültét. A templom-plébánia-közösségi ház épületegyütteséhez tartozó hatalmas Regnum Marianum fakereszt felállítására több, mint egy évtizedet kellett várniuk a hívőknek. A templom négy pontban alátámasztott különleges sátorra emlékeztető faszerkezetből áll, külső vörösréz borítással. Az oldalsó síkokat üvegfalak határolják. A stilizált román kapubélések, a nehéz rézborítású kapuk azonnal jelzik az épület templomfunkcióját.
Először csak egy volt ő is a bámészkodó tömeg közül, ám mikor egy fegyverekkel teli teherautóról kellett lepakolni, Szabó szóba elegyedett az egyik fiatal felkelővel, majd miután világossá vált számára, hogy céljaik ugyanazok (a szovjet csapatok kivonulása, függetlenség, béremelés, rákosisták eltávolítása a kormányból), úgy döntött, beáll ő is a felkelők közé. Eörsi László történész szerint Szabó habozó, a kompromisszumos megoldásokat a konfliktussal szemben előnyben részesítő ember volt, emellett viszont határozottan és keményen is tudta képviselni a forradalom és embere érdekeit. Budapest széna ter a terre. Komolyabb fegyveres összecsapásokra egészen október 27-ig nem került sor, csak kisebb csetepaték zajlottak le a felkelők és a kerületi rendőrök között. 27-én délelőtt azonban elkezdett forrósodni a talaj: először egy nagyobb ÁVH-s osztag támadott a felkelőkre (az egyetlen áldozat egy államvédelmis volt), majd a térségbe küldött Gorbunov ezredes szovjet hadosztályának több páncélosautója és harckocsija is áthaladt a Széna téren, ezekből géppuskával lőtték a környező házakat, felkelőket sejtve az ablakok mögött.
Egy közeli tűzfalon pedig terveink szerint egy nagy felületű művészeti alkotás idézi majd meg az '56-os események emlékeit őrzők személyes gondolatait interaktív formában. Emlékpark és sok-sok zöld – ilyen lesz a megújuló Széna tér. A koncepció szerint az '56-os eseményeknek vízjátékkal is emléket állítunk majd" – írja Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere Facebook-oldalán. A hamarosan induló építkezés kerítésén a Fortepan fotói segítségével molinókon mutatják be a környék történelmi eseményeit, QR-kódok leolvasása után pedig visszaemlékezők videóit nézhetjük meg. A megújuló Széna tér olyan közpark lesz, ahol nyugodtan hűsölhetünk majd a fák árnyékában, elmélkedhetünk és emlékezhetünk egy-egy installáció vagy alkotás mellett, remélhetőleg így a tér még otthonosabbá teszi Budát és zöldebbé a budai belvárost.
Rendezés: Ár Terület Fotó
A túlélők többségének élete a Kádár-rendszerben szerencsétlen volt, családjukkal együtt diszkrimináció sújtotta őket, és Eörsi szerint emiatt sokan átértékelték korábbi nézeteiket, a politikai jobboldalhoz kerülve közel. További információk [ szerkesztés] Budapest ostroma, 1956 Eörsi László írása, Budapest Negyed, 2000/3-4 Interjú Eörsi László történésszel a Széna térről A csoport utóélete, Eörsi László írása Tova Meir emlékezése, interjú Széna tér '56 Márton Erzsébet, Cseh Tamás: Széna tér, Irodalom [ szerkesztés] Eörsi László: Széna tériek 1956, Budapest, 2004, 1956-os Intézet – Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – Recenziók, interjúk [1] Budapest teljes utcanévlexikona. Sprinter Kiadó, 2003. 463. old. Budapest széna ter aquitaine. Lévai István: Széna tér, 1956; Délmagyarország, Lévai István, 1999 Németh Bálint: 1956, Budapest – Széna tér; Dél Alföldi 56-os Vitézi Rend Főkapitánysága, Szeged, 2015 Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Jégkert