Január 1-jétől, első ízben a 2010. január 1-jétől kezdődő adóéveket érintően, a helyi iparűzési adóval (HIPA) összefüggő hatásköröket az APEH gyakorolja. A 2010. január 1-jét megelőzően kezdődött adóéveket érintő kötelezettségeket tehát még az önkormányzati adóhatóság felé kell teljesíteni, az ezzel kapcsolatos adóztatási feladatokat az önkormányzati adóhatóságok látják el. Az APEH részletesen összefoglalta a változásokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Megszűnő adózók A tájékoztató szerint azoknak az adózóknak, amelyek 2009. december 31-éig megszüntetik a tevékenységüket, az önkormányzati adóhatóság felé kell elszámolniuk. Ellenben, ha az adózó 2009. Ön KATA-s érdi vállalkozó? Ez érdekelheti az iparűzési adóval kapcsolatban! - Érdi Hírek. december 31-ét követően szünteti meg a tevékenységét, a 2010. január 1-jétől kezdődő időszakot érintő adóügyekben már az APEH gyakorolja a hatásköröket. Kezdő, átalakuló adózók Az adott önkormányzat területén 2010-ben tevékenységüket kezdő, továbbá az adóévben átalakuló adózók, illetve azon adózók, amelyek évközben bevezetett HIPA-kötelezettséggel érintettek, a bejelentkezést és az előlegbevallást már az APEH felé teljesítik.
(VI. 29. ) önkormányzati rendelete. 465/2017. rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól Érd Település
2020. adóévről 20HIPA-Bevallás a helyi iparűzési tevékenység esetén Az adózó a 2021. évtől állandó jellegű helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét – ideértve bármely korábbi adóévről benyújtott adóbevallás kijavítását és az önellenőrzéssel való helyesbítést –kizárólag az állami adóhatóságon keresztül elektronikus úton, az általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program használatával teljesítheti. A bevallást – a Htv. Érd önkormányzat iparűzési adó. 39/B. § (3) bekezdése szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítást alkalmazó kata-alany kivételével – általános esetben az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig, így a naptári évvel azonos üzleti éves adózónak május 31-éig kell benyújtani! 2021. adóévről 21HIPA - Bevallás a helyi iparűzési adóról iparűzési tevékenység esetén Az adózó a 2021. évtől állandó jellegű helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét – ideértve bármely korábbi az állami adóhatóságon keresztül elektronikus úton, az általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program használatával teljesítheti.
A római köztársaság válsága és bukása (vázlat) A i. e. II. század közepére a római köztársaság a Földközi-tenger medencéjének urává vált. De nagyhatalommá válásával egy időben súlyos belső válság keletkezett a birodalomban. 1. A köztársaság válságának okai: - Földkérdés: A meghódított területek a római nép (populus romanus) közös birtokába kerültek (agerpublicus), de a szenátori rend kisajátította őket bérlemények formájában, ezért megnőtt a nincstelen szegények (proletárok) száma, akik veszélyt jelentettek az államra. A római köztársaság válsága - Tételek. - Hadsereg kérdése: Az elhúzódó háborúk és a katonai terhek miatt a hadsereg zömét alkotó plebejus származású parasztok tönkrementek, ezért nem tudtak tovább katonáskodni, ezért elvesztették római polgárjogukat. Hatása: csökkent a hadsereg létszáma. - Rabszolgakérdés: A meghódított népek rabszolgákká váltak. A hódítások hatására jelentősen megnőtt a számuk csökkent az értékük, ezért rosszabbodott a helyzetük. A házak körül, műhelyekben, földeken és bányákban dolgoztatták őket.
Évszámok: 133. : Tib. Gracchus néptribunus 123. : Caius Gracchus néptribunus 100-44. : Julius Caesar élete 73-71. : Spartacus-féle felkelés 60. : első triumvirátus 48. : pharsalos-i ütközet Caesar és Pompeius között - Caesar győzelme 44. márc. 15. : Caesar meggyilkolása
Fejezet: AZ ÓKORI RÓMA Lecke: A KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA I. A közigazgatás - Róma területe a hódítások következtében a sokszorosára nőtt, hatalmas birodalommá vált. - Rengeteg különböző nép élt a birodalom határain belül. - A meghódított területeken tartományokat (provinciákat) szerveztek, melyek élére 1-1, a hivatali idejét már letöltő tisztviselő került. - Az irányítás módja nem változott az évszázadok során. - A tisztségviselőknek és a szenátusnak azonban már sokkal nagyobb számú és sokkal bonyolultabb katonai, gazdasági és törvénykezési feladatokkal kellett megbirkózniuk, mint korábban. - A tisztségviselők munkájukért nem kaptak fizetést, így sokan magánvagyonuk gyarapítására használták hivatali hatalmukat, s így a későbbiekben bíróság elé kerültek. II. Változások a hadseregben - A korai köztársaság idején a katonáskodás a szabad polgárok feladata volt. - A Rómától távol zajló, hosszú ideig tartó hadjáratokban a kisbirtokosok nagy része tönkrement.