Helyszínrajz: - Általános (átnézetes) helyszínrajz 1:10 000–1:100000 méretarányban, amely feltünteti az öntözendő területnek és a közvetlen környéknek az öntöző-, belvízcsatornáját; a legközelebbi település belterületének határvonalát. - Részletes (rétegvonalas) helyszínrajz 1:4000–1:10000 méretarányban, amely feltünteti az öntözendő terület rétegvonalát (felületi öntözési módnál); az öntözőtelep berendezéseinek és műtárgyainak elhelyezését magassági adatokkal megadva; annak az ingatlannak a helyrajzi számát, amelyen az öntözőtelep épül, valamint a közvetlen szomszédos ingatlanok helyrajzi számát; az érintett vízfolyásokat, belvízcsatornákat, valamint a többi vízi- és egyéb létesítményeket.
(XII. 13. ) Korm. rendelet módosításával jelent meg a lakossági igényeket meghaladó vízkivételi művek esetében az engedélyeztetési kötelezettség, míg fúrt kutak esetében már 1960-ban a 34/1960. (V. É. 17. ) OVF főigazgatói utasítással. A kitermelt vízmennyiségtől, kútmélységtől független általános engedélyezési előírás 1992 óta él, szintén a már említett 32/1964. rendelet újabb módosítása szerint. Azóta válik el egymástól a helyi vízgazdálkodási hatósági (ma jegyzői) és a vízügyi hatósági (ma katasztrófavédelmi igazgatósági) engedélyeztetés. Az engedélyeztetési kötelezettséget az indokolja, hogy a kutakat az esetek túlnyomó részében víztermelés céljából létesítik. A kutak vízkivétele hatására a felszín alatti vízkészlet csökken, ahogy a megcsapolt talajvíz szintje, illetve a rétegvíz és karsztvíz nyomása is. Vízjogi létesítési-, üzemeltetési és fennmaradási engedély lebonyolítása. Egy-egy vízkitermelés hatását tehát nemcsak az azt folytató személy, hanem a környezet is észleli, viseli, elszenvedi. A felszín alatti vizek állami tulajdonban vannak és állami feladat a felszín alatti vizekkel való gazdálkodás is ("A vízgazdálkodásról" szóló 1995. törvény 2.
5. fsz. 33. E-mail: Ügykörök Vízjogi engedélyezési eljárások Vízjogi engedélyezési eljárások SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS 2018. november 07. Schoblocher József szakmai tanácsadó Általános jogi szabályozás Keret szabályozás 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási {0rVszámú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere {0rVszámú előterjesztés Előterjesztés a Gazdasági Bizottság részére a Budapest X., volt l. sz. törzsgyári agyagbánya területén vízjogi 1. Általános rendelkezések Seregélyes Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2015. (XII. Vízjogi engedélyezési tervezés és engedélyeztetés lebonyolítása | Zábrák. 28. ) önkormányzati rendelete A talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról Seregélyes Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete Részletesebben
Közel 2 hektárnyi területen van beültetve a különféle alfajaival. Az ország legértékesebb élőfa-gyűjteményeinek egyikeként van számon tartva. A megannyi fa, növény mellett még egy hatalmas attrakcióra lehet számítani évről évre. Júniusban, Szentivánéj környékén, ezernyi fénylő, zöld lámpásként világítják be az Arborétumot a szentjánosbogarak. Ekkor kezdődik meg az egyedi természeti jelenség, a szentjánosbogár tánc, mellyel csodálatos élményben lehet részük mindazoknak, akik június második felében ellátogatnak az Alcsúti Arborétumba, és megfigyelik a szentjánosbogarak rajzását. Növényvilág az Alcsúti Arborétumban Elképesztő a változatos növényvilág. A több mint 540 fajból álló fás növénygyűjtemény teszi vonzóbbá az Arborétumot. Alcsúti arborétum természetvédelmi terület szerinti listája. Többek között platánok, török mogyorók, vasfák, vérbükkök, mocsárciprusok, jegenyefenyők, japánakácok, de a hárs, – juhar-, tölgy- és gesztenye-fajok gyűjteménye is impozáns. Egyedülálló az óriástuja, a zuhatagos bükk, a héttörzsű török mogyoró, a közeli Csaplári erdő Magyarország legidősebb, 170 éves libanoni cédrusa, de az etyeki utat szegélyező, vele egyidős platánsor is említésre méltó.
Ráadásul egyáltalán nem volt könnyű dolga: amikor 1818-ban a tulajdonába került a birtok, az még elhanyagolt pusztaságként terült el a Váli-völgyben. József nádor a schönbrunni kertépítő mesterre, Tost Károlyra bízta a park megtervezését, és ő maga is tevékenyen részt vett a kialakításában. Így került ide sok egyéb mellett fehér akácfa, törökmogyoró, vérbükk és tulipánfa is. Az egyik legérdekesebb növény az Észak-Amerikából származó óriás tuja, amelynek földre hajló ágai legyökeresedtek, így 24 új oldaltörzs keletkezett, szentélyszerű alakzatot alkotva. Alcsúti arborétum természetvédelmi terület szerint. Meg kell említenünk még hazánk legidősebb libanoni cédrusát is, amit az 1830-as években ültettek a szomszédos Csaplári-erdőben. Összesen 540 fa- és cserjefaj található a parkban. A patakok be- és kifolyásánál könnyűszerrel bejutnak az Alcsúti Arborétum területére a vaddisznók, őzek és rókák, a víz vonzza a szürke gémeket és a jégmadarakat, de fakopáncsok is jócskán akadnak a környéken, az egyik épület használaton kívüli részébe pedig kis patkósdenevérek költöztek.
Tájjellegű ételek Az ország egyik legeredetibb és legrégibb angolpark jellegű kertje bőséges kikapcsolódási lehetőséget nyújt minden évszakban. A 40 hektáron található természetvédelmi terület természetbarátok, kirándu... Alcsútdobozi Kalandpark Nálunk minden korosztály megtalálja a számára megfelelő, mozgalmas kikapcsolódást, hiszen gyermekpályánkon a 130 cm alattiak, juniorpályánkon a 130 cm-nél magasabbak, míg felnőtt pályánkon a 150 cm fe... További látnivalók
Forrás:wikipedia, fotó:Civertan Növényvilág Az arborétum főleg óriásira fejlett idős fáiról ismert, de szép elrendezése, az itt látható külföldi egzóta fák, cserjék is maradandó élményt nyújthatnak. Az arborétum fenyőgyűjteménye sok érdekességet, ritkaságot kínál – a hazai fajokon kívül messze földről ideszármazott érdekességeket is. A virginiai borókák (Juniperus virginiana) közül a legnagyobb példány törzse a 200 cm körméretet is eléri. Ebből a fából ceruzákat is készítenek, ezért ceruzafenyőnek is hívják. Gyönyörű hóvirágmező az Alcsúti Arborétumban. A görög jegenyefenyők (Abies cephalonica) közül a legnagyobb törzsének átmérője 280 cm, de vannak itt nagy balzsamfenyők (Abies balsamea), szürkés-hamvas kolorádófenyők (Abies concolor), andalúziai jegenyefenyők (Abies pinsapo) és numídiai jegenyefenyő (Abies numidica) is. Lucfenyői között is találhatók itt érdekességek, mint a japán luc (Picea polita), vagy az ezüstös lombú szúrós luc (Picea pungens). A rövid tűjű, kanadai származású hemlokfenyő (Tsuga canadensis) tobozai feltűnően aprók.