Pesti Művész Színház Lehár Ferenc-Bodanzky-Gábor Andor: LUXEMBURG GRÓFJA nagyoperett két felvonásban Átdolgozta: Pozsgai Zsolt. Fordító: Gábor Andor Szereposztás: René, Luxemburg grófja: Csengeri Attila Angele, ünnepelt színésznő: Fogarassy Bernadett Bazil herceg, orosz herceg: Harsányi Gábor Fleury, Angele titokzatos barátnője: Kalocsai Zsuzsa Brissard, festő: Czető Roland Juliette: Tunyogi Bernadett Mencsikov: Bor Viktor Pavlovics: Gyurity István Pelegrin: Bodrogi Attila Saville: Kelemen Ákos Coraille: Fritz Éva Sidonie: Lengyel Eleonóra valamint: Magyar Viktória, Budai Márton, Czető Ádám. Karnagy: Bíró Attila / Farkas Pál. Díszlet: Halász G. Péter Jelmez: Reininger Mária Koreográfus: Szamosi Judit Bor József rendezésének felújítása. A Luxemburg grófja az operettirodalom egyik legmulatságosabb története, amelyben a gazdag, szenilis vénember, Sir Basil szerelmével üldözi az ünnepelt énekesnőt, Didier Angèle-t, akit persze sokkal jobban érdekelnek az éhenkórász, fiatal művészek. Közülük is leginkább René, aki váratlanul értesül róla, hogy Luxemburg grófja lett, s ezt a címet egy névházasság formájában azonnal el is adja Sir Basilnak... A meglepetésekkel, cselszövésekkel és szerelmi párviadalokkal teli, szellemes és fordulatos történet Lehár Ferenc olyan örökzöld melódiáinak szárnyán jut el a kötelezően boldog végkifejletig, mint például a " Polkatáncos ", vagy a " Szívem szeret".
Lehár Ferenc: LUXEMBURG GRÓFJA Sir Basil, Ugaranda kormányzója szerelmes az Opera ünnepelt énekesnőjébe, Didier Angèle-be. Feleségül is venné a nőt, de nem házasodhat rangján alul, nem engedi a pozíciója. Ellenben, ha Angèle, mondjuk, elvált grófnő lenne. Ehhez jön kapóra René, a szegény párizsi festő, aki hirtelen grófi rangot örököl, pénz nélkül. A két fiatalt hirtelen összeesketik, de úgy, hogy nem láthatják egymást. Három hónap múlva kellene elválniuk, de a véletlen, vagy az élet, egy este egymás mellé sodorja őket, s úgy szeretnek egymásba, hogy nem is tudják, hogy már házasok. Lehár Ferenc legmulatságosabb operettje arról szól, mi történik akkor, ha nem csak a pénz és a hatalom dominál, hanem felbukkan a mindent elsöprő szerelem is. A nagy kérdés, hogy pénzzel és hatalommal megvásárolható-e a szerelem – a válasz pedig természetesen: nem! Az előadás az UMPA Ügynökség jogközvetítésével kerül bemutatásra.
zeneszerző, szerző, író Született: 1870. április 30. (Magyarország, Komárom, Komárom-Esztergom) Meghalt: 1948. október 24. (Ausztria, Bad Ischl, Felső-Ausztria) Zeneszerző, operettkomponista. A Prágai Konzervatóriumban végzett, majd színházi hegedűsként kezdte zenei pályafutását. Ezt követően Bécsben édesapja asszisztenseként katonakarmester volt, 1890-től pedig különböző katonazenekarok karmestere lett. Így Losoncon, Polában, Triesztben, Budapesten és Bécsben. Színpadi szerzőként Lipcsében, 1896-ban, Kukuschka c. művével mutatkozott be. Igazi sikereit azonban operettszerzőként aratta. A népszerűséget első bécsi operettje, A víg özvegy (1905) hozta meg számára, melyet a világ több zenés színháza is műsorára tűzött. Legsikeresebb művei: Luxemburg grófja (Bécs, 1909); Cigányszerelem (Bécs, 1910); A drótostót (Bécs, 1902); Hercegkisasszony ( Bécs, 1910); Éva (Bécs, 1911); A pacsirta (Budapest, 1918); Frasquita (Bécs, 1922); Paganini (Bécs, 1925); A cárevics ( Berlin, 1927), A mosoly országa (Berlin, 1929); Giuditta (Bécs 1934); A garabonciás (Budapest, 1943); A vándordiák (1952).
Lehár Ferenc (Komárom, 1870. ápr. 30. – Bad Ischl Ausztria, 1948. okt. 24. ): zeneszerző, karmester. Apja katonakarmester volt, az ő szolgálati áthelyezése folytán került ~ 1880-ban Bp. -re, ahol a Nemzeti Zenedében Tomka István tanítványa, majd a prágai konzervatóriumban Anton Bennewitznél hegedülni tanult 1888-ig. 1890-től kezdődően 12 éven át katonakarmesterként működött Losoncon, Polában, Triesztben, Bp. -en, Esztergomban és Bécsben. Zeneszerzői munkásságát operakompozíciókkal kezdte (Kukuska, 1896). Bécsben 1902. nov. 21-én mutatták be első operettjét, a Bécsi asszonyokat, amely világsiker lett és meghatározta további munkásságának fő területét. Életének legnagyobb részét az osztrák fővárosban töltötte, itt mutatták be nagy sikerű operettjeit. Az 1926 – 38-as esztendőkben Berlinben élt. 1943. febr. 20-án Bp. -en a Garabonciás bemutatóját dirigálta. A II. világháború után Zürichbe költözött, és csak röviddel halála előtt tért vissza Ausztriába. A századeleji operett egyik legkiválóbb képviselője, operettjeiben magas igényű kompozíciós követelményekkel lépett fel, megújítva az akkor már sablonossá merevedő bécsi operett stílusát.
Farsangi jelenet (énekkar) 4'17" 2. Angéle belépője 4'23" 3. Gyerünk tubicám - kettős (Juliette, Armand) 3'32" 4. René belépője (René, énekkar) 3'45" 5. Basil belépője 2'40" 6. Fleury belépője 318" 7. Polkatáncos - kettős (Fleury, Basil) 2'35" 8. Jobbra ön, balra én (Angéle, René) 3'51" 9. Angéle dala (Angéle, kórus) 3'52" 10. Várj, várj szép délibáb - kettős 6'50" 11. Gimbelem, gombolom - kettős (Juliette, Armand) 3'02" 12. Balettzene 3'42' CIGÁNYSZERELEM Lehár Ferenc - A. Bodanzky - Gábor Andor Dragotin - Radnai György Ilona / Zórika - Házy Erzsébet Jonel / Józsi - Ilosfalvy Róbert A Magyar Állami Operaház Zenekara Vezényel: Breitner Tamás 1. Kettős az első felvonásból (Zórika, Józsi) 3'40" 2. Csárdás (Ilona) 2'01" 3. Messze hív a láthatár (Józsi) 4'11" 4. Nézz rám (Zórika) 3'01" 5. Egy dal kísér (Ilona, Dragotin) 4'49" 6. Zórika, Zórika jöjj haza már (Zórika, Jonel) 6'42"
– F. m. Operettek: Drótostót (Bécs, 1902); Víg özvegy (Bécs, 1905); Luxemburg grófja (Bécs, 1909); Cigányszerelem (Bécs, 1910); Éva (Bécs, 1911); Frasquita (Bécs, 1922); Paganini (Bécs, 1925); A mosoly országa (Berlin, 1929); Giuditta (Bécs, 1934); Garabonciás (a Cigányszerelem átdolgozása, Bp., 1943); továbbá zenekari művek, keringők, indulók, dalok. – Irod. Ernst Decsey: F. L. (München, 1924); Maria von Peteani: F. Seine Musik, sein Leben (Wien, 1950). – Szi. Zsigray Julianna: Tragikus keringő (Bp., 1959).
A díszlet az Eiffel tornyot, mint a város legjellegzetesebb építményét állítja középpontba egy mozgatható vázszerkezettel. Emellett a '20-as évek art deco világa jelenik meg a 21. századi fénytechnika eszköztárát is felvonultatva. A jelmeztervező, a kaposvári társulatból érkezett Cselényi Nóra ruhái is az art deco jegyében születtek, persze némi modern beütéssel. A művészvilág tagjai például az úgynevezett steampunk stílusba (ahol a bőrök, a fémek, a különleges frizurák dominálnak) öltöztetve lépnek színre, míg az arisztokraták klasszikus vonalvezetésű ruhákat kapnak. Barta Viktória arra törekszik, hogy miközben maximálisan tiszteletben tartja az operett klasszikus vonalát, koreográfiáiban ötvözze azt a mai kor egyik legnépszerűbb táncstílusával, a street dance-szel. "Nagyon örülök, hogy az ország első zenés színháza nyitott arra, hogy ezt a bátor és valljuk be, kockázatot is magában rejtő elképzelésünket támogassa. Biztos vagyok benne, hogy ezáltal nagy esélyünk van arra, hogy a fiatal generációkat bevonzzunk ebbe a csodálatos színházba. "
Lehet, hogy ez elsőre kusza, de bízom abban hogy egy szakértőnek ez meg sem kottyan. A válasz(oka)t köszönöm: Zibóka Egyjogász 2008. 19. 09:06 A tanulmányi szabadság a rendes szabadságon felül jár. Az Mt. 115. Nappali tagozatos disk foglalkoztatasa . §-a szerinti tanulmányi szabadidőt a munkáltató köteles biztosítani, azonabn erre az időszakra nem köteles a munkavállaónak fizetni, kivéve, ha a munkáltató ezt tanulmányi szerződésben vállalja. A nappali tagozatos foglalkoztatása elég érdekes lesz, mivel a "szabadidő mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg. " Mikor nappalis voltam, a kötelező iskolai foglalkozások általában 8-14, 15, 16 óráig tartottak. Persze lógni lehet, de attól még az előadásokon, konzultációkon való részvétel kötelező volt. Nálunk pl. a tanulmányi szerződésekben az is benne van, hogy a hallgatóknak (akik persze nem nappalin tanulnak) a kötelező iskolai foglalkozáson meg kell jelennie és ezt igazolnia kell.
Valószínűleg inkább nem. Persze sok helyen meg lehet beszélni a dolgot a tanárral, felmentéssel egyénileg is be lehet számolni az anyagból, hol mi a szokás. Egy biztos, szinte kizárt, hogy napi nyolc óra munka mellett valaki 100 százalékos teljesítményt nyújtson az egyetemen, részt vegyen valamennyi foglalkozáson és még pihenni, kikapcsolódni is maradjon ideje, ami nélkül nem érdemes, de nem is lehet élni. A munka melletti tanulásra ki van dolgozva egy módszer, amit úgy hívunk, hogy levelező tagozat. Ebben az esetben tömbösítve vannak az órák péntek délután és szombaton, így a hallgató részt tud venni rajtuk akkor is, ha hét közben teljes állásban dolgozik valahol. Nappali tagozatos disk foglalkoztatasa 8. Igaz, ez sem kevés idő és energia-befektetést igényel, de mégis jobban megfelel a célnak, mivel a hétköznapokon munka után már nem kell egyetemi órákra menni, marad idő a kikapcsolódásra és az egyéni tanulásra. Kevésbé szerencsés megoldás az esti tagozat, ahol munkaidő után vannak a kötelező órák, így hét közben pihenésre egyáltalán nincs idő, viszont szabad marad a hétvége, ellentétben a levelező tagozattal.
Munkaszerződés kötelező tartalmi elemei A jogszabály azt is meghatározza, hogy mit kell mindenképpen tartalmaznia a hallgatói munkaszerződésnek.
§ (1) Az iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállaló részére a munkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani. (2) A szabadidő mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg. Nappali tagozatos disk foglalkoztatasa film. (3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a munkáltató vizsgánként - ha egy vizsganapon a munkavállalónak több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként -, a vizsga napját is beszámítva négy munkanap szabadidőt köteles biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül. (4) A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez a munkáltató tíz munkanap szabadidőt köteles biztosítani. További kérdésem volna, hogy a hallgatónak a főiskola felé jelezni-e kell, hogy főállást vállalt, illetve, hogy a munkáltatóra vonatkoznak-e további különleges szabályok pl. a munkavégzés idejére, összeségben kötelezhető ledolgozott órára.